Terjed a funkcionális analfabétizmus Magyarországon is

"Az unióban nagyjából 20-30 százalékra tehető a funkcionális analfabéták aránya. Nálunk minden negyedik felnőtt az lehet" - mondta el a hvg.hu-nak Steklács János, a Magyar Olvasástársaság elnöke.

  • Edupress
Ugyan már csak egy-két százalék a fejlett társadalmakban azok aránya, akik nem tudnak írni, olvasni és számolni, egyre több funkcionális analfabétáról számolnak be a szakemberek. Az UNESCO 1956-ban megfogalmazott definíciója szerint "funkcionálisan analfabéta az a személy, aki képtelen gyakorolni azokat a tevékenységeket, amelyekben az írásbeliségnek fontos szerepe van az adott csoportban és közösségben, valamint képtelen arra is, hogy az olvasás, írás, számolás segítségével előmozdítsa a saját, illetve közössége fejlődését."

Számos ilyen feladattal állítja azonban szembe a mai kor a társadalom tagjait: az átutalások, az adóbevallás, egy önéletrajz elkészítése elképzelhetetlen az említett ismeretek nélkül.

Az olvasás, írás és számolás képessége ugyan fejleszthető, az egész nyugati világban a romló olvasáskultúrát és a könyvek szerepének leértékelődését tapasztalhatjuk meg. A tévé és a számítógép előretörésével a szépirodalom olvasása a legkedveltebb szabadidős tevékenység státuszáról 32 év alatt, 2001-ben már a huszadik helyre szorult vissza.

A 2000-ben és 2006-ban végzett PISA felmérés adatai alapján a magyar 15 évesek szövegértési képessége jelentősen a nemzetközi átlag alatt maradt, a hiányosságok okát pedig az általános iskolák felső tagozatainak oktatási rendszerében látják a szakértők, hiszen a negyedik osztály elvégzésével megszűnik az olvasás tanítása. Ezt próbálja kiküszöbölni ma már az ötödik, hatodik osztályos tanulók számára kialakított, úgynevezett nem szakrendszerű olvasás óra lehetősége.

A szövegértési feladatok teljesítése során élen járó finnek például a gyakorlatban használatos jogi, közgazdasági szövegeket olvastatnak a nebulókkal, a pozitív példa követése mellett azonban a tanár személyiségét és felkészültségét is fontosnak tartja Steklács János. A kecskeméti tanítóképző nyelvészeti és irodalomtudományi intézetének vezetőjeként is tevékenykedő olvasáskutató ugyanakkor jelentős előrelépésnek tartja a kétszintű magyar érettségin a szövegértési feladatok bevezetését is.(Forrás: hvg.hu)

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

„A pedagógusoknak levegőre van szükségük” – Lannert Judit szerint a rendszer nem engedi hibázni sem a tanárokat, sem a diákokat

A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott. Nem elég szeretni a gyerekeket, hinni is kell bennük. A magyar oktatás bebetonozza a különbségeket. Ilyen állításokat fogalmazott meg Lannert Judit abban a majdnem egyórás interjúban, amelyet Magyar Péter készített vele, miután bejelentette, hogy őt jelöli a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.

„Szegregált iskolából nem vezet út egyetemre” – a pedagógiai kultúrában látják a fő problémát a szakértők

Nagyon ambiciózus vállalás a Tisza Párt részéről minden gyereket megtanítani értőn írni-olvasni az alsó tagozat végére, az oktatási rendszer átalakításához nemcsak szerkezeti reformokra, hanem „mentális forradalomra” is szükség lenne – többek között erről beszélgetett Lannert Judit, Nahalka István és Váradi Balázs a Qubit podcastjában.

@eduline.hu A számológépetek többet segíthet a matekérettségin, mint gondolnátok. A @studium_generale matekosai most megmutatják, hogyan spórolhattok akár 10 percet a számolások idejéből. #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu

Ruff Bálint a lopás történeti megítéléséről írta diplomamunkáját a Pázmányon

A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.