Terjed a funkcionális analfabétizmus Magyarországon is

"Az unióban nagyjából 20-30 százalékra tehető a funkcionális analfabéták aránya. Nálunk minden negyedik felnőtt az lehet" - mondta el a hvg.hu-nak Steklács János, a Magyar Olvasástársaság elnöke.

  • Edupress
Ugyan már csak egy-két százalék a fejlett társadalmakban azok aránya, akik nem tudnak írni, olvasni és számolni, egyre több funkcionális analfabétáról számolnak be a szakemberek. Az UNESCO 1956-ban megfogalmazott definíciója szerint "funkcionálisan analfabéta az a személy, aki képtelen gyakorolni azokat a tevékenységeket, amelyekben az írásbeliségnek fontos szerepe van az adott csoportban és közösségben, valamint képtelen arra is, hogy az olvasás, írás, számolás segítségével előmozdítsa a saját, illetve közössége fejlődését."

Számos ilyen feladattal állítja azonban szembe a mai kor a társadalom tagjait: az átutalások, az adóbevallás, egy önéletrajz elkészítése elképzelhetetlen az említett ismeretek nélkül.

Az olvasás, írás és számolás képessége ugyan fejleszthető, az egész nyugati világban a romló olvasáskultúrát és a könyvek szerepének leértékelődését tapasztalhatjuk meg. A tévé és a számítógép előretörésével a szépirodalom olvasása a legkedveltebb szabadidős tevékenység státuszáról 32 év alatt, 2001-ben már a huszadik helyre szorult vissza.

A 2000-ben és 2006-ban végzett PISA felmérés adatai alapján a magyar 15 évesek szövegértési képessége jelentősen a nemzetközi átlag alatt maradt, a hiányosságok okát pedig az általános iskolák felső tagozatainak oktatási rendszerében látják a szakértők, hiszen a negyedik osztály elvégzésével megszűnik az olvasás tanítása. Ezt próbálja kiküszöbölni ma már az ötödik, hatodik osztályos tanulók számára kialakított, úgynevezett nem szakrendszerű olvasás óra lehetősége.

A szövegértési feladatok teljesítése során élen járó finnek például a gyakorlatban használatos jogi, közgazdasági szövegeket olvastatnak a nebulókkal, a pozitív példa követése mellett azonban a tanár személyiségét és felkészültségét is fontosnak tartja Steklács János. A kecskeméti tanítóképző nyelvészeti és irodalomtudományi intézetének vezetőjeként is tevékenykedő olvasáskutató ugyanakkor jelentős előrelépésnek tartja a kétszintű magyar érettségin a szövegértési feladatok bevezetését is.(Forrás: hvg.hu)

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.