A TikTokon novellaelemzésért imádkoztak, mások rózsafüzért hoztak magukkal a magyarérettségire
Néhány diák unortodox módszerekkel próbálkozott, hogy jól sikerüljenek a vizsgák, de vannak, akiknek nem jöttek be a kívánságaik.
A TikTok, a YouTube és az AI-generált tartalmak korában a fiataloknak nemcsak fogyasztaniuk, hanem érteniük és kritikusan elemezniük is meg kell tanulniuk a médiát – erről is beszélt mai mozgókép-és médiaismeret érettségi kapcsán az Eduline-nak Bánszki Kristóf, a METU Mozgókép Tanszékének szakvezetője.
Május 19-én 14 órakor a mozgókép- és médiaismerettel folytatódtak az írásbeli érettségik. A tárgy jelentősége az utóbbi években különösen megnőtt, hiszen az okostelefonok és a különböző digitális tartalomkészítés demokratizálódásával
„A mai fiatalok világa a képernyőkön zajlik. Naponta órákon át zúdul rájuk a TikTok, a YouTube és az AI-generált tartalmak végtelen áradata. Ezek észrevétlenül formálják a gondolkodásukat, az érzelmeiket és a világképüket. Pontosan ezért létfontosságú, hogy ne csupán passzív fogyasztói legyenek ennek a digitális zajnak, hanem megtanulják tudatosan értelmezni, elemezni és kritikus szemmel vizsgálni azt a médiateret, amelyben élnek” – mondta az Eduline Bánszki Kristóf, a METU Mozgókép Tanszékének szakvezetője, egyetemi docense.
Bánszki szerint a mai oktatásban a mozgókép- és médiaismeretnek nem periferikus, hanem központi szerepet kell betöltenie.
Nemcsak azért, mert a média mindenütt jelen van, hanem azért is, mert a jövő egyik legfontosabb készsége is az lesz, hogy valaki képes-e eligazodni a mesterséges intelligencia által generált képek, videós narratívák és manipulációk világában, különbséget tenni valós és generált tartalmak között.
Különösen fontosnak tartja, hogy a fiatalok ne csak tudatos fogyasztói legyenek a médiának, hanem ebbéli érdeklődés esetén magabiztos alkotói is.
Bánszki Kristóf azt is hozzátette, hogy bár közhely, hogy az okostelefonok és a digitális platformok demokratizálták a tartalomkészítést, de valóban igaz, hogy ma már bárki képes a nyilvánosságot elérni. Ez egyszerre óriási lehetőség és komoly felelősség. Az oktatás feladata ezért éppen az olyan szintű médiatudatosság megteremtése, mely etikus működésmódra nevel, miközben társadalmi érzékenységet, kritikai gondolkodást és vizuális önreflexiót alakít ki a diákokban.
Egy fikciós alkotás, egy dokumentumfilm legyen az látható online térben, képernyőn vagy mozivásznon, képes olyan élethelyzeteket, társadalmi problémákat és emberi sorsokat megmutatni, amelyekhez más módon nehezebben kapcsolódnánk. A modern médiaműveltség ezért nemcsak szakmai, hanem közösségi és emberi tapasztalat szempontjából is fontos
– jegyezte meg, majd kitért arra, hogy előnyt jelent a média szakokon, a mozgókép- és médiaismeret érettségi.
Bánszki kifejtette azt is, hogy a METU-n a tárgyak tartalmában nagy hangsúlyt fektetnek a gyakorlatorientált képzésre, a neves oktatókkal megteremtett mentor-hallgató viszonyra. Az iskolai feladatok mellett a hallgatókat pedig igyekeznek minél jobban integrálni a televíziózás, az online tartalomkészítés világába, emiatt a többségük ezért már az egyetemi évei alatt elhelyezkedik a szakmában.
Néhány diák unortodox módszerekkel próbálkozott, hogy jól sikerüljenek a vizsgák, de vannak, akiknek nem jöttek be a kívánságaik.
A ponthatárok kihirdetése után minden évben sokan szembesülnek azzal, hogy hajszálon múlt a felvételük. Van, aki két-három ponttal, mások mindössze egyetlen ponttal maradnak le a kiszemelt szakról. Ilyenkor szinte azonnal felmerül a kérdés: lehet fellebbezni? Kérhető a pontszám újraszámítása? Módosulhat még a besorolási döntés?
Miskovits Marcit, Kovács Kristófot és Belanót kérdeztük a Pont Ott Partin.
Csak a maximális 500 ponttal lehetett ezekre az állami ösztöndíjas képzésekre bekerülni.
Idén Sanghajban rendezték meg az eseményt, aminek jövőre Budapest ad helyet.
Jelenleg 256 csecsemő és kisgyerek rekedt a kórházban azért, mert nem sikerült nekik időben megfelelő gondozási helyet találni.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Azoknak, akiket sikeresen felvettek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, a ponthatárhúzást követően is vannak teendőik.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.