A TikTokon novellaelemzésért imádkoztak, mások rózsafüzért hoztak magukkal a magyarérettségire
Néhány diák unortodox módszerekkel próbálkozott, hogy jól sikerüljenek a vizsgák, de vannak, akiknek nem jöttek be a kívánságaik.
A TikTok, a YouTube és az AI-generált tartalmak korában a fiataloknak nemcsak fogyasztaniuk, hanem érteniük és kritikusan elemezniük is meg kell tanulniuk a médiát – erről is beszélt mai mozgókép-és médiaismeret érettségi kapcsán az Eduline-nak Bánszki Kristóf, a METU Mozgókép Tanszékének szakvezetője.
Május 19-én 14 órakor a mozgókép- és médiaismerettel folytatódtak az írásbeli érettségik. A tárgy jelentősége az utóbbi években különösen megnőtt, hiszen az okostelefonok és a különböző digitális tartalomkészítés demokratizálódásával
„A mai fiatalok világa a képernyőkön zajlik. Naponta órákon át zúdul rájuk a TikTok, a YouTube és az AI-generált tartalmak végtelen áradata. Ezek észrevétlenül formálják a gondolkodásukat, az érzelmeiket és a világképüket. Pontosan ezért létfontosságú, hogy ne csupán passzív fogyasztói legyenek ennek a digitális zajnak, hanem megtanulják tudatosan értelmezni, elemezni és kritikus szemmel vizsgálni azt a médiateret, amelyben élnek” – mondta az Eduline Bánszki Kristóf, a METU Mozgókép Tanszékének szakvezetője, egyetemi docense.
Bánszki szerint a mai oktatásban a mozgókép- és médiaismeretnek nem periferikus, hanem központi szerepet kell betöltenie.
Nemcsak azért, mert a média mindenütt jelen van, hanem azért is, mert a jövő egyik legfontosabb készsége is az lesz, hogy valaki képes-e eligazodni a mesterséges intelligencia által generált képek, videós narratívák és manipulációk világában, különbséget tenni valós és generált tartalmak között.
Különösen fontosnak tartja, hogy a fiatalok ne csak tudatos fogyasztói legyenek a médiának, hanem ebbéli érdeklődés esetén magabiztos alkotói is.
Bánszki Kristóf azt is hozzátette, hogy bár közhely, hogy az okostelefonok és a digitális platformok demokratizálták a tartalomkészítést, de valóban igaz, hogy ma már bárki képes a nyilvánosságot elérni. Ez egyszerre óriási lehetőség és komoly felelősség. Az oktatás feladata ezért éppen az olyan szintű médiatudatosság megteremtése, mely etikus működésmódra nevel, miközben társadalmi érzékenységet, kritikai gondolkodást és vizuális önreflexiót alakít ki a diákokban.
Egy fikciós alkotás, egy dokumentumfilm legyen az látható online térben, képernyőn vagy mozivásznon, képes olyan élethelyzeteket, társadalmi problémákat és emberi sorsokat megmutatni, amelyekhez más módon nehezebben kapcsolódnánk. A modern médiaműveltség ezért nemcsak szakmai, hanem közösségi és emberi tapasztalat szempontjából is fontos
– jegyezte meg, majd kitért arra, hogy előnyt jelent a média szakokon, a mozgókép- és médiaismeret érettségi.
Bánszki kifejtette azt is, hogy a METU-n a tárgyak tartalmában nagy hangsúlyt fektetnek a gyakorlatorientált képzésre, a neves oktatókkal megteremtett mentor-hallgató viszonyra. Az iskolai feladatok mellett a hallgatókat pedig igyekeznek minél jobban integrálni a televíziózás, az online tartalomkészítés világába, emiatt a többségük ezért már az egyetemi évei alatt elhelyezkedik a szakmában.
Néhány diák unortodox módszerekkel próbálkozott, hogy jól sikerüljenek a vizsgák, de vannak, akiknek nem jöttek be a kívánságaik.
Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.
Az oktatási miniszter azt írta, hogy bár az iskolai tanév véget ért, de például a szakképzésben szakmai gyakorlatok vannak, a felsőoktatásban még mindig vizsgáznak a diákok.
Először jutott magyarországi iskola a World's Best School Prizes nemzetközi díj döntősei közé: a budapesti REAL School Budapest a környezeti cselekvés (Environmental Action) kategóriában bekerült a világ tíz legjobb iskolája közé. Az intézményt azért ismerték el, mert a fenntarthatóságot nem külön projektként, hanem az oktatás és az iskola működésének szerves részeként kezeli.
A következő tanévtől szinte teljesen betiltják a mesterséges intelligencián alapuló eszközök használatát a norvég általános iskolákban. A kormány szerint a cél az, hogy a gyerekek előbb elsajátítsák az alapvető készségeket, és csak később találkozzanak az AI-val.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot. A 2026-os felvételi eljárásban összesen 500 pontot szerezhettek.
Kérdőívet küldött a pedagógusoknak a KRÉTA rendszerben az Oktatási Államtitkárság a Nemzeti Pedagógus Kar jövőjéről. A PDSZ szerint azonban a kezdeményezés több sebből vérzik. A szakszervezet látszatkonzultációnak tartja a felmérést, amely szerintük nem alkalmas a pedagógusok véleményének hiteles felmérésére.