"Agyrohadást" okoz a TikTokozás

Többek között például csökkenti a koncentrációt.

  • Székács Linda

A rövid formátumú videók mérhetően károsak a mentális egészségre - írja az Amerikai Pszichológiai Társaság kutatása alapján az Euronews.

Tavaly a „brain rot”, vagyis "agyrohadás" lett az Oxford Dictionary Év Szava – egy olyan kifejezés, ami a magyarázat szerint jól megragadta az „alacsony minőségű online tartalmak, különösen a közösségi médiában” való túlzott fogyasztás hatásai miatti aggodalmakat.

Az, hogy a brain rot nem csupán egy mém, hanem valós jelenség, most az Amerikai Pszichológiai Társaság friss eredményei is megerősítették, amelyek szerint a túlzott tartalomfogyasztás egy valódi neurokognitív szindróma, amely mérhető károsodást okoz az agyban.

A kutatók 71 tanulmány 98 299 résztvevőjének adatait elemezték, és felfedezték, hogy minél több rövid videós tartalmat néz valaki, annál kevésbé tud odafigyelni valamire, és "a felhasználók érzéketlenné válnak az olyan lassabb, nagyobb erőfeszítést igénylő kognitív feladatokra, mint az olvasás, a problémamegoldás vagy a mélyebb tanulás.”

A habituáció stimulálja az agy jutalmazó rendszerét, ami a tanulmány szerint megerősíti a szokássá váló használatot, és „társas elszigetelődéshez, alacsonyabb életelégedettséghez, valamint az önértékelés és a testkép romlásához” vezethet. A platformok fokozott használata továbbá a rosszabb alvásminőséggel, a szorongással és magányossággal is összefügg.

Röviden: az alacsony minőségű digitális tartalmaknak való túlzott kitettség észrevehetően befolyásolja az agyunk működését. Minél többet nézi valaki a TikTokhoz hasonló platformok rövid videóit, annál jobban romlik a figyelmi kapacitása, ami a mentális egészségére és kritikus gondolkodására is hat.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.