Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint az elsők között merült fel a neve az oktatási minisztérium államtitkári pozícióival kapcsolatban, hivatalos felkérést azonban végül nem kapott. A kormány cáfolta Pilz értesüléseit.
Az Eduline megkeresésére Pilz azt mondta: információi szerint Lannert Judit gondolkodott benne lehetséges jelöltként. Arra a kérdésünkre, hogy vállalt volna-e egy ilyen pozíciót, úgy fogalmazott: „elgondolkozott volna a dolgon”.
Ezzel kapcsolatban megkerestük a kormányt is, ahonnan azt a választ kaptuk:
Pilz Olivér neve sem merült fel a pozícióra. A Minisztérium személyi döntéseiről a nyilvánosságot minden esetben tájékoztatjuk. Jelenleg a szervezet felállítása, és az oktatási, gyermekügyi feladatok felelős előkészítése zajlik.
Pilz Olivér Orosz Anna felkérésének hírével kapcsolatban úgy nyilatkozott: örülne annak, ha Lannert Judit maga dönthetné el, kivel szeretne együtt dolgozni, és kit tart szakmailag a legalkalmasabbnak.
Pilz a Tanítanék Mozgalommal kapcsolatban arról is beszélt, hogy az elmúlt időszakban többször próbáltak kapcsolatba lépni a minisztériummal egyeztetés céljából. Mint mondta, ez a folyamat már hónapok óta zajlik, és már a választások előtt is keresték az együttműködés lehetőségét.
„Konkrét választ most kaptunk először” – fogalmazott Pilz, hozzátéve, hogy nemrég Szűcs Dóra, az oktatási bizottság elnöke kereste meg őket egyeztetés céljából.
Szerinte a Tanítanék Mozgalomnak jelentős szakmai tapasztalata és olyan kidolgozott anyagai vannak, amelyeket szívesen megosztanának a döntéshozókkal. Úgy véli, fontos lenne, hogy a civil szereplők véleménye is megjelenjen az oktatásirányításban.
Ha a pedagógusok nem érzik magukénak a változásokat, akkor azok igazán csak papíron fognak megmaradni
– mondta.
Pilz szerint a közeljövőben olyan oktatási változások is jöhetnek, amelyeket nehéz lesz értelmezni és amelyek magyarázatra szorulnak majd. Úgy látja, ebben a Tanítanék Mozgalom közvetítő szerepet tölthetne be a terepen dolgozó pedagógusok és az oktatásirányítás között.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint a kormányváltás nemcsak politikai fordulat, hanem egy évtizedes oktatási válság következménye is. Véleménycikkében arról ír: a rendszer saját maga alatt vágta a fát, amikor elhanyagolta az oktatást – és ezzel végső soron a saját bukását készítette elő.
Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A nappali képzésekhez hasonlóan a levelező munkarendű pszichológia alapszakokra sem volt könnyű bekerülni: az önköltséges helyekre több intézményben is 460 pont feletti eredmény kellett. Bár országszerte csak néhány egyetem indít ilyen képzést, a ponthatárok idén is rendkívül magasan alakultak.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
