Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint a kormányváltás nemcsak politikai fordulat, hanem egy évtizedes oktatási válság következménye is. Véleménycikkében arról ír: a rendszer saját maga alatt vágta a fát, amikor elhanyagolta az oktatást – és ezzel végső soron a saját bukását készítette elő.
A Tanítanék Mozgalom felületén, a Szabad Vonalzón jelent meg Pilz Olivér írása, amelyben a választási eredményre és az Orbán-rendszer elmúlt tizenhat évére reagált.
Tegnap véget ért a magyar történelem egy újabb sötét korszaka – kezdi Pilz. Hozzáteszi, hogy sokan évek óta azt állították, hogy demokratikus keretek között már nem lehet változást elérni Magyarországon. A tegnapi eredmény azonban ennek az ellenkezőjét bizonyította.
A fordulatot ugyanakkor nem lehet kizárólag a választók „hirtelen ébredésével” magyarázni. A most leváltott hatalom maga is hozzájárult saját bukásához: a választási rendszer folyamatos alakítása, a politikai tér torzítása végül visszaütött.
Pilz Olivér szerint az egyik legfontosabb fordulópont az volt, amikor a korábban kisebbséginek bélyegzett vélemények többségivé váltak – különösen az oktatás ügyében. Mint írja, ezt jól jelezte az is, hogy a győzelmi beszédben a minőségi oktatás ígérete különösen nagy visszhangot váltott ki.
A véleménycikk szerint az elmúlt években a hatalom egy saját narratívát épített fel, amely egyre inkább elszakadt a valóságtól.
Az Orbán-kormányok hazugságot hazugsággal tetézve építettek ki egy alternatív valóságot. Végül ebbe buktak bele – már ők is elhitték, amit mondanak
– fogalmaz.
Pilz külön kitér arra is, hogy a közvélemény-kutatások és a médiában megjelenő vélemények egy része inkább a politikai elvárásokat tükrözte, mint a valós társadalmi folyamatokat. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a döntéshozók elveszítették a kapcsolatot a valósággal.
A szerző szerint az oktatás ügye kulcsszerepet játszott a társadalmi elégedetlenség felhalmozódásában. Felidéz egy 2016-os interjút, amikor még azt hangsúlyozta: az oktatási mozgalmak célja nem a kormányváltás, hanem a rendszer megújítása. Kiemeli:
„Ha egy kormány nem foglalkozik az oktatással, s ahelyett, hogy a kor igényeinek – és az iskolahasználók elvárásainak – megfelelően fejlesztené, hagyja azt lepusztulni, akkor előbb-utóbb a kormány bukása 'járulékos veszteség' kell hogy legyen.”
Bár nem állítja, hogy kizárólag az oktatási mozgalmak vezettek a politikai fordulathoz, úgy látja, a pedagógusok, diákok és szülők kitartó tiltakozása „egy vaskos gyújtózsinórt” jelentett.
Az elmúlt években tanárokat bocsátottak el, sokan elhagyták a pályát, a rendszer működési zavarai pedig közvetlenül érintették a diákokat. Pilz Olivér szerint a hatalom gyakran figyelmen kívül hagyta a problémákat, vagy propagandával próbálta elfedni azokat – például a tüntetések jelentőségének relativizálásával.
Külön hangsúlyozza: az oktatásban tapasztalható hiányosságokat nem lehet kommunikációs eszközökkel elfedni, mert az érintettek – diákok, szülők, pedagógusok – nap mint nap szembesülnek a valósággal.
Az idei választás egyik kulcskérdése a fiatalok bevonása és mozgósítása volt. A kampányban a politikusok is igyekeztek megszólítani ezt a korosztályt, miközben elemzések sora utalt arra, hogy részvételük akár döntő is lehet. A Tisza Párt kétharmados győzelme után pedig többen már kifejezetten nekik tulajdonítják az eredményt – köztük Pikó András, Józsefváros polgármestere is.
Pilz Olivér szerint a választási eredményben a fiatalok döntése is meghatározó volt. Úgy véli, a kormány által kínált anyagi ösztönzők – például támogatások vagy kedvezmények – nem voltak elegendők ahhoz, hogy ellensúlyozzák az oktatás állapotával kapcsolatos tapasztalatokat.
„Nem mindenki vehető meg pénzen – főleg nem az, aki még fiatal, még idealista” – írja.
Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A nappali képzésekhez hasonlóan a levelező munkarendű pszichológia alapszakokra sem volt könnyű bekerülni: az önköltséges helyekre több intézményben is 460 pont feletti eredmény kellett. Bár országszerte csak néhány egyetem indít ilyen képzést, a ponthatárok idén is rendkívül magasan alakultak.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
