Az idei választás egyik kulcskérdése a fiatalok bevonása és mozgósítása volt. A kampányban a politikusok is igyekeztek megszólítani ezt a korosztályt, miközben elemzések sora utalt arra, hogy részvételük akár döntő is lehet. A Tisza Párt kétharmados győzelme után pedig többen már kifejezetten nekik tulajdonítják az eredményt – köztük Pikó András, Józsefváros polgármestere is.
A szakértők szerint a fiatalok egyszerre jelentik a legnagyobb lehetőséget és a legnagyobb kihívást a politikai szereplők számára. Ez a korosztály hagyományosan alacsonyabb arányban vesz részt a választásokon, nehezebben érhető el, és kevésbé kötődik stabilan pártokhoz – éppen ezért azonban, ha sikerül őket megszólítani és mozgósítani, aránytalanul nagy hatást gyakorolhatnak a végeredményre. A Medián több elemzésében is arra hívta fel a figyelmet, hogy a kampány egyik kulcskérdése az volt: sikerül-e aktivizálni a fiatalokat, és elvinni őket szavazni.
Szakértők szerint a fiatalok megszólítása és mozgósítása lehetett az egyik kulcsa a 2026-os választás eredményének. Ezt Magyar Péter is felismerte és kampányában hangsúlyosan fordult a fiatalok felé, Pankotai Lili is a részvétel fontosságát emelte ki, a Puzsér Róbert szervezte Rendszerbontó Nagykoncert is a fiatalok aktivizálását célozta. Hrabóczki Dániel feltűnése is egyértelműen pozitív reakciót váltott ki a saját generációjából, illetve még Odrobina László, volt helyettes államtitkár is az ő példáján keresztül fogalmazta meg oktatáspolitikai kritikáját.
Hangsúlyos szerepet tulajdonított a fiatal generációnak Pikó András is. A józsefvárosi polgármester bejegyzésében úgy fogalmazott: olyan fordulat történt, amelyre korábban nem számított, és amelyhez szerinte a fiatalok aktív szerepvállalása is hozzájárult. Mint írta:
Ma Magyarországon az történt, hogy a szolgaságban egy generáció, több százezer fiatal, nem várta meg, hogy mindez megtörténjen: kitört és magával húztak mindenkit, akik eddig csak szenvedtek, de nem találták a kiutat. Ez volt az a csoda, amit tegnap fel sem tudtunk fogni, mindenki csak két szót mondott: vége, végre.
Pikó ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a következő időszak legalább ennyire meghatározó lesz: kérdés, hogy „a fiatalok dühe, amivel kitörtek a szolgaságból, átalakul-e felelősséggé, kreativitássá, aktív, építő hazaszeretetté?” Szerinte a választás utáni időszak már nemcsak az ünneplésről, hanem a közös munka megkezdéséről szól, amelyben a fiatal generációnak fontos szerepe lehet.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
