„A fiatalok kitörtek és magukkal húztak mindenkit” – kulcsszerepük volt a választási eredményben

Az idei választás egyik kulcskérdése a fiatalok bevonása és mozgósítása volt. A kampányban a politikusok is igyekeztek megszólítani ezt a korosztályt, miközben elemzések sora utalt arra, hogy részvételük akár döntő is lehet. A Tisza Párt kétharmados győzelme után pedig többen már kifejezetten nekik tulajdonítják az eredményt – köztük Pikó András, Józsefváros polgármestere is.

A szakértők szerint a fiatalok egyszerre jelentik a legnagyobb lehetőséget és a legnagyobb kihívást a politikai szereplők számára. Ez a korosztály hagyományosan alacsonyabb arányban vesz részt a választásokon, nehezebben érhető el, és kevésbé kötődik stabilan pártokhoz – éppen ezért azonban, ha sikerül őket megszólítani és mozgósítani, aránytalanul nagy hatást gyakorolhatnak a végeredményre. A Medián több elemzésében is arra hívta fel a figyelmet, hogy a kampány egyik kulcskérdése az volt: sikerül-e aktivizálni a fiatalokat, és elvinni őket szavazni.

Szakértők szerint a fiatalok megszólítása és mozgósítása lehetett az egyik kulcsa a 2026-os választás eredményének. Ezt Magyar Péter is felismerte és kampányában hangsúlyosan fordult a fiatalok felé, Pankotai Lili is a részvétel fontosságát emelte ki, a Puzsér Róbert szervezte Rendszerbontó Nagykoncert is a fiatalok aktivizálását célozta. Hrabóczki Dániel feltűnése is egyértelműen pozitív reakciót váltott ki a saját generációjából, illetve még Odrobina László, volt helyettes államtitkár is az ő példáján keresztül fogalmazta meg oktatáspolitikai kritikáját.

Hangsúlyos szerepet tulajdonított a fiatal generációnak Pikó András is. A józsefvárosi polgármester bejegyzésében úgy fogalmazott: olyan fordulat történt, amelyre korábban nem számított, és amelyhez szerinte a fiatalok aktív szerepvállalása is hozzájárult. Mint írta:

Ma Magyarországon az történt, hogy a szolgaságban egy generáció, több százezer fiatal, nem várta meg, hogy mindez megtörténjen: kitört és magával húztak mindenkit, akik eddig csak szenvedtek, de nem találták a kiutat. Ez volt az a csoda, amit tegnap fel sem tudtunk fogni, mindenki csak két szót mondott: vége, végre.

Pikó ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a következő időszak legalább ennyire meghatározó lesz: kérdés, hogy „a fiatalok dühe, amivel kitörtek a szolgaságból, átalakul-e felelősséggé, kreativitássá, aktív, építő hazaszeretetté?” Szerinte a választás utáni időszak már nemcsak az ünneplésről, hanem a közös munka megkezdéséről szól, amelyben a fiatal generációnak fontos szerepe lehet.

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.