Szelfiért és autogramért álltak sorban Hrabóczki Dánielnél a Tisza váci fórumán

A Gundalfként ismertté vált informatikus mindössze néhány mondatra lépett színpadra a Tisza Párt rendezvényén. Beszédében elsősorban a fiatalokat szólította meg, hangsúlyozva: „most van itt a cselekvés órája”, és minden segítség számít.

A rövid felszólalás után a helyszínen többen is odamentek hozzá, hogy közös fotót készítsenek vele, vagy autogramot kérjenek tőle – írta meg a 444.

„Ő nem tört meg, nem hajolt meg, nem árulta el a közösségét, nem árulta el a hazáját, hanem gondolt egy merészet, és egykori, váci piarista diákként fél kézzel lenyomta ezt az aljas, hazug, politikailag motivált, rogáni propagandát és titkosszolgálatot, és még mosolyogva egy kicsit meg is taposta őket”

– mondta Magyar Péter Hrabóczkiról, akit ezután felhívott a színpadra.

Hrabóczki Dániel neve az elmúlt hetekben került a nyilvánosságba, miután kiderült, hogy a Tiszának dolgozó informatikusként korábban megkeresték, és a párt informatikai rendszeréhez próbáltak hozzáférést szerezni rajta keresztül. Az ügy miatt az Alkotmányvédelmi Hivatal is meghallgatta.

A váci eseményen Magyar Péter egy rövid megjegyzést is tett: szerinte neki is tanulnia kellene Hrabóczkitól, hogyan lehet ilyen tömören fogalmazni. Ezután közel egyórás beszédet tartott.

Tisza Párt / Facebook
Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.