Kiberbiztonsági gyakorlólabor jön létre a Nyíregyházi Egyetemen
A hallgatók megtanulhatják, hogyan kell reagálni különböző kibertámadásokra.
Egyesre felelt 13 évesen informatika órán Hrabóczki Dániel, azaz Gundalf, aki ezután nem keseredett el, hanem mélyebben beleásta magát a kibervédelembe.
A 444-nek adott interjút Hrabóczki Dániel „Gundalf”, aki a Tisza Párt egyik informatikusa volt és később megpróbálták rávenni arra, hogy árulja el a pártot, később pedig az Alkotmányvédelmi Hivatal hallgatta ki.
Erről a kihallgatásról a kormány szombaton egy megvágott videót tett közzé a hivatalos Facebook-oldalán, azt állítva, hogy Gundalf elismeri benne a kémkedést, azonban a videó alapján ez az állítás nem igazolható.
Gundalf egyike annak a két, a Tisza Párthoz köthető informatikusnak, akiknél az NNI házkutatást tartott egy állítólagos, később megkérdőjelezett pedofilgyanúra hivatkozva. A nyomozásról a múlt héten Szabó Bence százados számolt be.
Az 19 éves fiatal az interjúban arról is beszélt, hogy nagyjából 13 éves kora óta érdekli a kibervédelem.
Az egész onnan kezdődött, hogy volt egy informatika óra, ahol számítógépes vírusokról és nagyon alap dolgokról kellett volna felelnem, akkor még nem konyítottam semmi sem ehhez a témához, ezért egy elég nagy egyesre feleltem. Viszont érdekesnek hangzottak azok a dolgok, amikről szó esett, és elhatároztam, hogy utánanézek. Meglepődve tapasztaltam azt, hogy vannak hasonlóságok a számítógépes vírusok és a biológiai vírusok között.
- mondta, majd hozzátette, hogy egyre mélyebben beleásta magát a témába, mert ez egy olyan dolog, amivel később akár munkaként foglalkozhat is.
Autodidakta módon, online fórumokon képezte magát, ahol gyakorlatilag virtuális laborokban lehet tanulni és elsajátítani ezt a fajta tudást.
Hrabóczki a hétfői 444-nek adott nyilatkozatában már azt mondta, hogy nem vett részt semmilyen képzésen a NATO Kibervédelmi Központjában. Ezt az állítást időközben maga a központ is megerősítette észt újságíróknak. Ugyanakkor elmondta, hogy különböző fórumokon és online platformokon sok fiatallal ismerkedett meg, köztük külföldiekkel is, például európai, amerikai, észt és ukrán fiatalokkal.
Néhányukkal személyesen is találkozott Tallinban és Kijevben. Elmondása szerint Kijevben három napot töltött, miközben korábban a kormányoldal azt állította, hogy ott kiképezték. Szerinte azonban erősen kérdéses, hogy egy ilyen képzés három nap alatt megvalósítható lenne.
A teljes interjút itt lehet megnézni.
A hallgatók megtanulhatják, hogyan kell reagálni különböző kibertámadásokra.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.