Kiberbiztonsági gyakorlólabor jön létre a Nyíregyházi Egyetemen
A hallgatók megtanulhatják, hogyan kell reagálni különböző kibertámadásokra.
Egyesre felelt 13 évesen informatika órán Hrabóczki Dániel, azaz Gundalf, aki ezután nem keseredett el, hanem mélyebben beleásta magát a kibervédelembe.
A 444-nek adott interjút Hrabóczki Dániel „Gundalf”, aki a Tisza Párt egyik informatikusa volt és később megpróbálták rávenni arra, hogy árulja el a pártot, később pedig az Alkotmányvédelmi Hivatal hallgatta ki.
Erről a kihallgatásról a kormány szombaton egy megvágott videót tett közzé a hivatalos Facebook-oldalán, azt állítva, hogy Gundalf elismeri benne a kémkedést, azonban a videó alapján ez az állítás nem igazolható.
Gundalf egyike annak a két, a Tisza Párthoz köthető informatikusnak, akiknél az NNI házkutatást tartott egy állítólagos, később megkérdőjelezett pedofilgyanúra hivatkozva. A nyomozásról a múlt héten Szabó Bence százados számolt be.
Az 19 éves fiatal az interjúban arról is beszélt, hogy nagyjából 13 éves kora óta érdekli a kibervédelem.
Az egész onnan kezdődött, hogy volt egy informatika óra, ahol számítógépes vírusokról és nagyon alap dolgokról kellett volna felelnem, akkor még nem konyítottam semmi sem ehhez a témához, ezért egy elég nagy egyesre feleltem. Viszont érdekesnek hangzottak azok a dolgok, amikről szó esett, és elhatároztam, hogy utánanézek. Meglepődve tapasztaltam azt, hogy vannak hasonlóságok a számítógépes vírusok és a biológiai vírusok között.
- mondta, majd hozzátette, hogy egyre mélyebben beleásta magát a témába, mert ez egy olyan dolog, amivel később akár munkaként foglalkozhat is.
Autodidakta módon, online fórumokon képezte magát, ahol gyakorlatilag virtuális laborokban lehet tanulni és elsajátítani ezt a fajta tudást.
Hrabóczki a hétfői 444-nek adott nyilatkozatában már azt mondta, hogy nem vett részt semmilyen képzésen a NATO Kibervédelmi Központjában. Ezt az állítást időközben maga a központ is megerősítette észt újságíróknak. Ugyanakkor elmondta, hogy különböző fórumokon és online platformokon sok fiatallal ismerkedett meg, köztük külföldiekkel is, például európai, amerikai, észt és ukrán fiatalokkal.
Néhányukkal személyesen is találkozott Tallinban és Kijevben. Elmondása szerint Kijevben három napot töltött, miközben korábban a kormányoldal azt állította, hogy ott kiképezték. Szerinte azonban erősen kérdéses, hogy egy ilyen képzés három nap alatt megvalósítható lenne.
A teljes interjút itt lehet megnézni.
A hallgatók megtanulhatják, hogyan kell reagálni különböző kibertámadásokra.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.