Hrabóczki Dániel középiskolásként a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen nyert közéleti és politikai vitaversenyt

Hrabóczki Dániel, akit „Gundalfként” ismert meg az ország, a gimnázium utolsó évében, 2024-ben megnyerte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem PolitikON vitaversenyét, ahol több mint 50 csapat közül került ki győztesen egy háromfordulós, kampányszimulációval és élő vitával záruló megmérettetésen.

Dániel a Váci Piarista gimnáziumba járt, az intézmény arról számolt be honlapján, hogy végzősként a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ostrakon Szakkollégiuma által szervezett PolitikON közéleti és politikai szimulációs versenyen is kimagasló eredményt ért el.

A több mint 50 csapat részvételével zajló, háromfordulós versenyen Hrabóczki Dániel csapattársaival – Czike Violával és Kovács Domonkossal – az első helyet szerezte meg.

A verseny első fordulójában egy komplex tesztet kellett kitölteniük, amely az aktuálpolitikától a történelemig sokféle témát érintett, majd egy „mi lett volna, ha” típusú esszét is készítettek.

A második fordulóban egy fiktív kisváros kampányát kellett megtervezniük: videóban mutatták be, hogyan kezelné egy polgármester-jelölt az elöregedést, az elvándorlást és a gazdasági nehézségeket.

Váci Piarista Gimnázium

A döntőt januárban, a Ludovika épületében rendezték meg, ahol oxfordi vitaformátumban kellett helytállniuk. A csapatok csak percekkel a vita előtt tudták meg, hogy az adott témában melyik oldalt képviselik, és mindössze öt percük volt felkészülni.

A viták során olyan kérdések kerültek elő, mint a mesterséges intelligencia szerepe az oktatásban vagy a kötelező sorkatonaság bevezetése.

A döntőben pedig arról kellett érvelniük, hogy csökkentsék-e 16 évre a választási korhatárt az európai parlamenti választásokon.

A szoros döntő végén az ő csapatuk került ki győztesen.

Már 13 évesen a kibervédelem érdekelte

Hrabóczki Dániel „Gundalf” a 444-nek adott egy interjút, ebben többek között azt is mondta, hogy már 13 évesen is érdekelte a kibervédelem. Ez részben magyarázatot adhat arra, hogyan került kapcsolatba politikai szereplőkkel informatikai területen.

„Az egész onnan kezdődött, hogy volt egy informatika óra, ahol számítógépes vírusokról és nagyon alap dolgokról kellett volna felelnem, akkor még nem konyítottam semmi sem ehhez a témához, ezért egy elég nagy egyesre feleltem. Viszont érdekesnek hangzottak azok a dolgok, amikről szó esett, és elhatároztam, hogy utánanézek. Meglepődve tapasztaltam azt, hogy vannak hasonlóságok a számítógépes vírusok és a biológiai vírusok között” – fejtette ki.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.