Hrabóczki Dániel „Gundalf”: az informatika egyestől a kibervédelemig
Egyesre felelt 13 évesen informatika órán Hrabóczki Dániel, azaz Gundalf, aki ezután nem keseredett el, hanem mélyebben beleásta magát a kibervédelembe.
Hrabóczki Dániel, akit „Gundalfként” ismert meg az ország, a gimnázium utolsó évében, 2024-ben megnyerte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem PolitikON vitaversenyét, ahol több mint 50 csapat közül került ki győztesen egy háromfordulós, kampányszimulációval és élő vitával záruló megmérettetésen.
Dániel a Váci Piarista gimnáziumba járt, az intézmény arról számolt be honlapján, hogy végzősként a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ostrakon Szakkollégiuma által szervezett PolitikON közéleti és politikai szimulációs versenyen is kimagasló eredményt ért el.
A több mint 50 csapat részvételével zajló, háromfordulós versenyen Hrabóczki Dániel csapattársaival – Czike Violával és Kovács Domonkossal – az első helyet szerezte meg.
A verseny első fordulójában egy komplex tesztet kellett kitölteniük, amely az aktuálpolitikától a történelemig sokféle témát érintett, majd egy „mi lett volna, ha” típusú esszét is készítettek.
A második fordulóban egy fiktív kisváros kampányát kellett megtervezniük: videóban mutatták be, hogyan kezelné egy polgármester-jelölt az elöregedést, az elvándorlást és a gazdasági nehézségeket.

A döntőt januárban, a Ludovika épületében rendezték meg, ahol oxfordi vitaformátumban kellett helytállniuk. A csapatok csak percekkel a vita előtt tudták meg, hogy az adott témában melyik oldalt képviselik, és mindössze öt percük volt felkészülni.
A viták során olyan kérdések kerültek elő, mint a mesterséges intelligencia szerepe az oktatásban vagy a kötelező sorkatonaság bevezetése.
A döntőben pedig arról kellett érvelniük, hogy csökkentsék-e 16 évre a választási korhatárt az európai parlamenti választásokon.
A szoros döntő végén az ő csapatuk került ki győztesen.
Hrabóczki Dániel „Gundalf” a 444-nek adott egy interjút, ebben többek között azt is mondta, hogy már 13 évesen is érdekelte a kibervédelem. Ez részben magyarázatot adhat arra, hogyan került kapcsolatba politikai szereplőkkel informatikai területen.
„Az egész onnan kezdődött, hogy volt egy informatika óra, ahol számítógépes vírusokról és nagyon alap dolgokról kellett volna felelnem, akkor még nem konyítottam semmi sem ehhez a témához, ezért egy elég nagy egyesre feleltem. Viszont érdekesnek hangzottak azok a dolgok, amikről szó esett, és elhatároztam, hogy utánanézek. Meglepődve tapasztaltam azt, hogy vannak hasonlóságok a számítógépes vírusok és a biológiai vírusok között” – fejtette ki.
Egyesre felelt 13 évesen informatika órán Hrabóczki Dániel, azaz Gundalf, aki ezután nem keseredett el, hanem mélyebben beleásta magát a kibervédelembe.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Összegyűjtöttük, mire kell számítani a legfontosabb szóbeli vizsgákon, hogyan pontoznak, és mire érdemes különösen odafigyelni.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke egyeztetett Szűcs Dórával, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnökével.