Pankotai Lili is reagált arra, hogy Szabó Bence volt százados után a 19 éves Hrabóczki Dániel is kiállt a nyilvánosság elé. A fiatal aktivista szerint a saját generációja képes lehet felszámolni a „félelemalapú beidegződéseket”, és új alapokra helyezni a közéleti gondolkodást.
„Egyre magabiztosabban tudom kijelenteni, hogy a generációm le fog söpörni minden eddigi politikai és gondolkodásmódbeli félelemalapú beidegződést” – kezdte posztját Pankotai Lili arról, hogy szerinte Hrabóczki megszólalása azt bizonyítja: sok fiatal gondolkodik hasonlóan a jelenlegi politikai rendszerről.
Hozzátette:
Eddig ezzel a gondolattal csak titokban mertem játszani, erre jött Dániel, és bebizonyította, hogy nem vagyok – és nem vagyunk – egyedül azzal, hogy igenis ezt az állampártot csak úgy lehet leváltani, amennyiben az általuk diktált, írt és irányított sakktábláról lesöpörünk minden bábut, és merünk nemet mondani az általuk kijelölt keretrendszerre.
Arra is kitért, hogy szerinte kevesen voltak eddig, akik „szembementek a rendszerrel” annak szabályain kívül. Hrabóczki szerepét ebben a folyamatban kiemelte, úgy fogalmazva: a fiatal „felrúgta a sakktáblát”.
„Itthon kell maradnia valakinek, hogy olyan országot teremtsen, hogy akik elmennek, egyszer hazajöhessenek” – villáminterjú Pankotai Lilivel
Pankotai felidézte egy korábbi, 18 évesen megfogalmazott üzenetét is, amelyet Orbán Viktornak címzett. Ebben arról írt, hogy szerinte a fiatal generáció „nem felejt”, és készen áll arra, hogy újraépítse az országot.
A mostani posztban ezt azzal egészítette ki: reméli, hogy a jövőben egy igazságosabb, demokratikus rendszerben a fiataloknak nemcsak helyük, hanem valódi befolyásuk is lesz a közéletben.
A bejegyzés végén azt írta: szerinte sok olyan fiatal van még, mint Hrabóczki Dániel, akik „nagyot fognak alkotni”.
„Rengetegen vagyunk, és rengeteg Danink van még” – fogalmazott.
A bejegyzés apropóját az adta, hogy a nyilvánosság elé állt Hrabóczki Dániel, „Gundalf”, aki a 444-nek adott interjúban beszélt arról, hogy korábban a Tisza Párt informatikusaként dolgozott, majd állítása szerint nyomás alá került, később pedig az Alkotmányvédelmi Hivatal is kihallgatta.
Oktatásról, diákjogokról, a tanár--diák tüntetések kifulladásáról, a fiatalok megélhetési félelmeiről és arról is beszélt Pankotai Lili, hogyan működik – vagy épp nem működik – ma Magyarországon az oktatási rendszer.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
