Pankotai Lili is reagált arra, hogy Szabó Bence volt százados után a 19 éves Hrabóczki Dániel is kiállt a nyilvánosság elé. A fiatal aktivista szerint a saját generációja képes lehet felszámolni a „félelemalapú beidegződéseket”, és új alapokra helyezni a közéleti gondolkodást.
„Egyre magabiztosabban tudom kijelenteni, hogy a generációm le fog söpörni minden eddigi politikai és gondolkodásmódbeli félelemalapú beidegződést” – kezdte posztját Pankotai Lili arról, hogy szerinte Hrabóczki megszólalása azt bizonyítja: sok fiatal gondolkodik hasonlóan a jelenlegi politikai rendszerről.
Hozzátette:
Eddig ezzel a gondolattal csak titokban mertem játszani, erre jött Dániel, és bebizonyította, hogy nem vagyok – és nem vagyunk – egyedül azzal, hogy igenis ezt az állampártot csak úgy lehet leváltani, amennyiben az általuk diktált, írt és irányított sakktábláról lesöpörünk minden bábut, és merünk nemet mondani az általuk kijelölt keretrendszerre.
Arra is kitért, hogy szerinte kevesen voltak eddig, akik „szembementek a rendszerrel” annak szabályain kívül. Hrabóczki szerepét ebben a folyamatban kiemelte, úgy fogalmazva: a fiatal „felrúgta a sakktáblát”.
„Itthon kell maradnia valakinek, hogy olyan országot teremtsen, hogy akik elmennek, egyszer hazajöhessenek” – villáminterjú Pankotai Lilivel
Pankotai felidézte egy korábbi, 18 évesen megfogalmazott üzenetét is, amelyet Orbán Viktornak címzett. Ebben arról írt, hogy szerinte a fiatal generáció „nem felejt”, és készen áll arra, hogy újraépítse az országot.
A mostani posztban ezt azzal egészítette ki: reméli, hogy a jövőben egy igazságosabb, demokratikus rendszerben a fiataloknak nemcsak helyük, hanem valódi befolyásuk is lesz a közéletben.
A bejegyzés végén azt írta: szerinte sok olyan fiatal van még, mint Hrabóczki Dániel, akik „nagyot fognak alkotni”.
„Rengetegen vagyunk, és rengeteg Danink van még” – fogalmazott.
A bejegyzés apropóját az adta, hogy a nyilvánosság elé állt Hrabóczki Dániel, „Gundalf”, aki a 444-nek adott interjúban beszélt arról, hogy korábban a Tisza Párt informatikusaként dolgozott, majd állítása szerint nyomás alá került, később pedig az Alkotmányvédelmi Hivatal is kihallgatta.
Oktatásról, diákjogokról, a tanár--diák tüntetések kifulladásáról, a fiatalok megélhetési félelmeiről és arról is beszélt Pankotai Lili, hogyan működik – vagy épp nem működik – ma Magyarországon az oktatási rendszer.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Összegyűjtöttük, mire kell számítani a legfontosabb szóbeli vizsgákon, hogyan pontoznak, és mire érdemes különösen odafigyelni.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke egyeztetett Szűcs Dórával, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnökével.
