Pankotai Lili is reagált arra, hogy Szabó Bence volt százados után a 19 éves Hrabóczki Dániel is kiállt a nyilvánosság elé. A fiatal aktivista szerint a saját generációja képes lehet felszámolni a „félelemalapú beidegződéseket”, és új alapokra helyezni a közéleti gondolkodást.
„Egyre magabiztosabban tudom kijelenteni, hogy a generációm le fog söpörni minden eddigi politikai és gondolkodásmódbeli félelemalapú beidegződést” – kezdte posztját Pankotai Lili arról, hogy szerinte Hrabóczki megszólalása azt bizonyítja: sok fiatal gondolkodik hasonlóan a jelenlegi politikai rendszerről.
Hozzátette:
Eddig ezzel a gondolattal csak titokban mertem játszani, erre jött Dániel, és bebizonyította, hogy nem vagyok – és nem vagyunk – egyedül azzal, hogy igenis ezt az állampártot csak úgy lehet leváltani, amennyiben az általuk diktált, írt és irányított sakktábláról lesöpörünk minden bábut, és merünk nemet mondani az általuk kijelölt keretrendszerre.
Arra is kitért, hogy szerinte kevesen voltak eddig, akik „szembementek a rendszerrel” annak szabályain kívül. Hrabóczki szerepét ebben a folyamatban kiemelte, úgy fogalmazva: a fiatal „felrúgta a sakktáblát”.
„Itthon kell maradnia valakinek, hogy olyan országot teremtsen, hogy akik elmennek, egyszer hazajöhessenek” – villáminterjú Pankotai Lilivel
Pankotai felidézte egy korábbi, 18 évesen megfogalmazott üzenetét is, amelyet Orbán Viktornak címzett. Ebben arról írt, hogy szerinte a fiatal generáció „nem felejt”, és készen áll arra, hogy újraépítse az országot.
A mostani posztban ezt azzal egészítette ki: reméli, hogy a jövőben egy igazságosabb, demokratikus rendszerben a fiataloknak nemcsak helyük, hanem valódi befolyásuk is lesz a közéletben.
A bejegyzés végén azt írta: szerinte sok olyan fiatal van még, mint Hrabóczki Dániel, akik „nagyot fognak alkotni”.
„Rengetegen vagyunk, és rengeteg Danink van még” – fogalmazott.
A bejegyzés apropóját az adta, hogy a nyilvánosság elé állt Hrabóczki Dániel, „Gundalf”, aki a 444-nek adott interjúban beszélt arról, hogy korábban a Tisza Párt informatikusaként dolgozott, majd állítása szerint nyomás alá került, később pedig az Alkotmányvédelmi Hivatal is kihallgatta.
Oktatásról, diákjogokról, a tanár--diák tüntetések kifulladásáról, a fiatalok megélhetési félelmeiről és arról is beszélt Pankotai Lili, hogyan működik – vagy épp nem működik – ma Magyarországon az oktatási rendszer.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
