Egy új választói generáció jelenhet meg döntő súllyal a 2026-os választáson, de csak akkor, ha valóban el is megy szavazni. A fiatalok politikai gondolkodása, identitása és motivációi alapvetően különböznek az idősebb korosztályokétól, és ezt Szabó Andrea szociológus-politilógus szerint a kormányoldal nem érti pontosan.
Dull Szabolcs az Ötpontban podcastben beszélgetett Szabó Andreával arról, miért kulcskérdés a 2026-os választás szempontjából az első szavazók megszólítása és hogy mennyire nem érti a politika az ő világnézetüket és identitásukat.
Szabó Andrea szerint egy egészen új generáció lépett be a képbe, amely már teljes egészében az Orbán-rendszer alatt szocializálódott. Ez azonban nem egyértelmű politikai lojalitást jelent, úgy fogalmazott: „Ezt a generációt egy úgynevezett kettős szocializációs hatás érte. Van egy hivatalos, iskolai szocializáció, ami rendszerközpontú és felülről irányított, és van a család és a baráti szocializáció. Ez a kettő egy olyan feszültséget hozott létre, ami utoljára a Kádár rezsimben volt.”
A fiatalok politikai látásmódját alapvetően alakítja a digitalizált, globális közeg. A szakértő szerint számukra az internet és a social media nem különül el tőlük ezért ami a világban történik, az számukra személyes ügy. Többek között ez a gondolkodásmód teljesen más viszonyt eredményez az Európai Unióhoz és a Nyugathoz.
A kormány kommunikációjának egyik alapvetése a Nyugattal szembeni politikai pozicionálás, ami a fiataloknál könnyen célt téveszthet. Szabó Andrea szerint ők nem értik, miért szavaznának Brüsszel ellen, mert számukra nincs olyan, hogy magyar vagy európai.
Amikor azt mondja nekik Orbán Viktor, hogy hát ne ellenünk lázadjatok, hanem a nyugat ellen, akkor azt mondja nekik, hogy önmaguk ellen lázadjak.
A szakértő szerint ez egy súlyos félreértés a politikai kommunikációban.
A fiatalok viselkedésének másik meghatározó eleme a bennük lévő feszültség. Szabó Andrea úgy fogalmazott, hogy „van bennük egy düh, amit valahogy le kell vezetni”. Ez azonban nem feltétlenül utcai politizálásban jelenik meg.
„Ennek a feszülséglevezetésnek a legegyszerűbb módja az, hogy tulajdonképpen fotelforradalmárok lesznek, egyszer lázadnak, és ez a lázadás egy X-el jár együtt” – mondta.
A szakértő azt is kiemelte, hogy bár a felmérések szerint a fiatalok nagy része változást szeretne, a részvételük hagyományosan alacsonyabb. A mostani helyzet azonban más lehet. Szabó Andrea nem tartja kizártnak, hogy minden korábbinál magasabb lesz a fiatalok részvétele.
A szakember szerint a fiatalok és az idősebbek politikai preferenciái ma már annyira eltérnek, mintha „két külön világban élnének”, és ez akár döntően befolyásolhatja a 2026-os választás kimenetelét.
A májusi matekérettségi szerkezete idén ugyanaz lesz, mint az előző években, ezért a tavaszi szünetben érdemes otthon „majdnem élesben” gyakorolnotok.
Hrabóczki Dániel 'Gundalf' története a volt helyettes államtitkár szerint arról is szól, hogy az iskola még mindig egy olyan világra készít fel, ami már nem létezik. Odrobina László szerint az oktatás legnagyobb hibája, hogy nem tud kilépni a politikai ciklusok logikájából, miközben a diákok már régen más szabályok szerint gondolkodnak.
Összeszedtük, hogy milyen témákból kellett rövid és hosszú esszéket írni az elmúlt években a középszintű töriérettségin.
A Gundalfként ismertté vált informatikus mindössze néhány mondatra lépett színpadra a Tisza Párt rendezvényén. Beszédében elsősorban a fiatalokat szólította meg, hangsúlyozva: „most van itt a cselekvés órája”, és minden segítség számít.
A lista élén főként művészeti és kreatív alapképzések állnak, ahol a pályakezdők bére sokszor még a bruttó 300 ezer forintot sem éri el – a jelentkezések számán ez azonban nem feltétlenül látszik meg.
Az MCC egyik kutatója is a nyilvánossághoz fordult, miután a munkahelyén olyan politikai elvárásokkal szembesült, amelyeket nem volt hajlandó teljesíteni.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
