Egy új választói generáció jelenhet meg döntő súllyal a 2026-os választáson, de csak akkor, ha valóban el is megy szavazni. A fiatalok politikai gondolkodása, identitása és motivációi alapvetően különböznek az idősebb korosztályokétól, és ezt Szabó Andrea szociológus-politilógus szerint a kormányoldal nem érti pontosan.
Dull Szabolcs az Ötpontban podcastben beszélgetett Szabó Andreával arról, miért kulcskérdés a 2026-os választás szempontjából az első szavazók megszólítása és hogy mennyire nem érti a politika az ő világnézetüket és identitásukat.
Szabó Andrea szerint egy egészen új generáció lépett be a képbe, amely már teljes egészében az Orbán-rendszer alatt szocializálódott. Ez azonban nem egyértelmű politikai lojalitást jelent, úgy fogalmazott: „Ezt a generációt egy úgynevezett kettős szocializációs hatás érte. Van egy hivatalos, iskolai szocializáció, ami rendszerközpontú és felülről irányított, és van a család és a baráti szocializáció. Ez a kettő egy olyan feszültséget hozott létre, ami utoljára a Kádár rezsimben volt.”
A fiatalok politikai látásmódját alapvetően alakítja a digitalizált, globális közeg. A szakértő szerint számukra az internet és a social media nem különül el tőlük ezért ami a világban történik, az számukra személyes ügy. Többek között ez a gondolkodásmód teljesen más viszonyt eredményez az Európai Unióhoz és a Nyugathoz.
A kormány kommunikációjának egyik alapvetése a Nyugattal szembeni politikai pozicionálás, ami a fiataloknál könnyen célt téveszthet. Szabó Andrea szerint ők nem értik, miért szavaznának Brüsszel ellen, mert számukra nincs olyan, hogy magyar vagy európai.
Amikor azt mondja nekik Orbán Viktor, hogy hát ne ellenünk lázadjatok, hanem a nyugat ellen, akkor azt mondja nekik, hogy önmaguk ellen lázadjak.
A szakértő szerint ez egy súlyos félreértés a politikai kommunikációban.
A fiatalok viselkedésének másik meghatározó eleme a bennük lévő feszültség. Szabó Andrea úgy fogalmazott, hogy „van bennük egy düh, amit valahogy le kell vezetni”. Ez azonban nem feltétlenül utcai politizálásban jelenik meg.
„Ennek a feszülséglevezetésnek a legegyszerűbb módja az, hogy tulajdonképpen fotelforradalmárok lesznek, egyszer lázadnak, és ez a lázadás egy X-el jár együtt” – mondta.
A szakértő azt is kiemelte, hogy bár a felmérések szerint a fiatalok nagy része változást szeretne, a részvételük hagyományosan alacsonyabb. A mostani helyzet azonban más lehet. Szabó Andrea nem tartja kizártnak, hogy minden korábbinál magasabb lesz a fiatalok részvétele.
A szakember szerint a fiatalok és az idősebbek politikai preferenciái ma már annyira eltérnek, mintha „két külön világban élnének”, és ez akár döntően befolyásolhatja a 2026-os választás kimenetelét.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
