Egy új választói generáció jelenhet meg döntő súllyal a 2026-os választáson, de csak akkor, ha valóban el is megy szavazni. A fiatalok politikai gondolkodása, identitása és motivációi alapvetően különböznek az idősebb korosztályokétól, és ezt Szabó Andrea szociológus-politilógus szerint a kormányoldal nem érti pontosan.
Dull Szabolcs az Ötpontban podcastben beszélgetett Szabó Andreával arról, miért kulcskérdés a 2026-os választás szempontjából az első szavazók megszólítása és hogy mennyire nem érti a politika az ő világnézetüket és identitásukat.
Szabó Andrea szerint egy egészen új generáció lépett be a képbe, amely már teljes egészében az Orbán-rendszer alatt szocializálódott. Ez azonban nem egyértelmű politikai lojalitást jelent, úgy fogalmazott: „Ezt a generációt egy úgynevezett kettős szocializációs hatás érte. Van egy hivatalos, iskolai szocializáció, ami rendszerközpontú és felülről irányított, és van a család és a baráti szocializáció. Ez a kettő egy olyan feszültséget hozott létre, ami utoljára a Kádár rezsimben volt.”
A fiatalok politikai látásmódját alapvetően alakítja a digitalizált, globális közeg. A szakértő szerint számukra az internet és a social media nem különül el tőlük ezért ami a világban történik, az számukra személyes ügy. Többek között ez a gondolkodásmód teljesen más viszonyt eredményez az Európai Unióhoz és a Nyugathoz.
A kormány kommunikációjának egyik alapvetése a Nyugattal szembeni politikai pozicionálás, ami a fiataloknál könnyen célt téveszthet. Szabó Andrea szerint ők nem értik, miért szavaznának Brüsszel ellen, mert számukra nincs olyan, hogy magyar vagy európai.
Amikor azt mondja nekik Orbán Viktor, hogy hát ne ellenünk lázadjatok, hanem a nyugat ellen, akkor azt mondja nekik, hogy önmaguk ellen lázadjak.
A szakértő szerint ez egy súlyos félreértés a politikai kommunikációban.
A fiatalok viselkedésének másik meghatározó eleme a bennük lévő feszültség. Szabó Andrea úgy fogalmazott, hogy „van bennük egy düh, amit valahogy le kell vezetni”. Ez azonban nem feltétlenül utcai politizálásban jelenik meg.
„Ennek a feszülséglevezetésnek a legegyszerűbb módja az, hogy tulajdonképpen fotelforradalmárok lesznek, egyszer lázadnak, és ez a lázadás egy X-el jár együtt” – mondta.
A szakértő azt is kiemelte, hogy bár a felmérések szerint a fiatalok nagy része változást szeretne, a részvételük hagyományosan alacsonyabb. A mostani helyzet azonban más lehet. Szabó Andrea nem tartja kizártnak, hogy minden korábbinál magasabb lesz a fiatalok részvétele.
A szakember szerint a fiatalok és az idősebbek politikai preferenciái ma már annyira eltérnek, mintha „két külön világban élnének”, és ez akár döntően befolyásolhatja a 2026-os választás kimenetelét.
A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.
A PDSZ szerint a pedagógusértékelés valódi célja az lenne, hogy támogasson, nem az, hogy büntessen. A szervezet a központi teljesítményértékelési rendszer helyett a helyi hatáskörbe eső visszajelzést szorgalmazná.
A fideszes képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését lehetővé tevő alaptörvényi rendelkezés miatt. A testület azonban nem vizsgálta érdemben a kifogásaikat, és visszautasította a beadványukat.
A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
A gyerekek válaszait összegyűjtik, és azokat kutatók dolgozzák majd fel.
Hamarosan korántsem lesz mindegy, milyen szám kerül a bérletetekre.
Mi történik egy gyermekvédelmi jelzés után, eljut-e a megfelelő helyre, és kap-e visszajelzést az, aki segítséget kért? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ abban a felmérésben, amelyről szakmai szervezetekkel kezdett egyeztetést a Szociális és Családügyi Minisztérium.
Újabb jelentős átalakítások körvonalazódnak az óvodai nevelésben: a PSZ és a PDSZ minisztériumi egyeztetésén több olyan terv is előkerült, amely alapjaiban változtathat a jelenlegi gyakorlatokon.
