Jön a ChatGPT-be az életkor-ellenőrzés
Az OpenAI globálisan bevezeti a ChatGPT új életkor-ellenőrző rendszerét, hogy kiszűrje a kiskorú felhasználókat.
Tari Annamária pszichoterapeuta, pszichoanalitikus arról beszélt a HVG-nek adott interjúban, hogy az empátia nélküli algoritmus olyan érzelmi tereket foglal el, amelyek korábban emberi kapcsolatokhoz tartoztak.
A szakember már korábban, a Hol a boldogság mostanában? című könyvében is foglalkozott a digitális rendszerek személyiségformáló hatásával. Azóta azonban új jelenség erősödött fel: a chatbot mint társ.
„Riasztóan sok tinédzser fordul chatbotokhoz lelki támogatásért, kedvességért – éppen abban az életkorban, amikor azt érzik, hogy senki sem érti meg őket.”
A különbség a korábbi generációkhoz képest látványos. A kamaszkori dilemmák régen baráti körben, szemtől szemben zajló beszélgetésekben kaptak teret. Volt határ, volt szünet, volt kölcsönösség.
Ha egy kamasz ahhoz szokik hozzá, hogy bármikor korlátlanul beszélhet úgy, hogy közben másokra nem kell tekintettel lennie, az érzelmi határai sem fognak megfelelően kialakulni.
– emeli ki a szakértő.
Figyelmes, mindig elérhető, soha nem kritikus
A chatbotok egyik legerősebb vonzereje, hogy személyre szabhatók. A felhasználó meghatározhatja, milyen legyen a „barát”: figyelmes, mindig elérhető, soha nem kritikus.
„Ebben a kapcsolatban nekünk nem kell alkalmazkodnunk. Nem kell megértenünk a másikat. Nem hív fel az éjszaka közepén, nem esik neki rosszul semmi. Csakhogy éppen ezek a helyzetek adják egy valódi kapcsolat alapját.”
Az intimitás – hangsúlyozza Tari – zárt és kölcsönös. Egy olyan rendszer azonban, amely egyszerre több milliárd emberrel kommunikál, nem tud valódi kizárólagosságot nyújtani, még ha ezt az élményt kelti is.
A szakember szerint különösen aggasztó, ha egy fiatal a saját válaszainak kimunkálása helyett kész megoldásokat kap: „Zsákutcába vezet, ha egy kamasz a saját válaszok kitermelése helyett egy chatbotra támaszkodik.”
gyerek, telefon, éjszaka
shutterstock
A szülők még mindig a régi térképet nézik
A digitális tér veszélyei gyakran láthatatlanok maradnak a családokban. Sok negyven-ötven éves szülő – bármennyire modern is – a saját kamaszkorának élményei alapján próbálja értelmezni gyermeke világát.
A HVG kiemeli, hogy egyre fiatalabb korban (10-12 éveseknél) jelennek meg olyan jelenségek, mint az akt- vagy félakt fotók készítése, amelyek korábban inkább a 16-18 éves korosztályra voltak jellemzők.
„Mégis miért gondolna egy anya arra, hogy a kilencéves kislánya félmeztelen fotókat készít saját magáról? Kinek jut eszébe ilyen?”
A „velünk ez nem történhet meg” attitűd részben pszichés védekezés – de a szakember szerint veszélyes illúzió.
Hétköznapivá vált a nárcizmus
A közösségi média már korábban is jelentősen beavatkozott az érzelmi működésbe. „Ma sokkal többet foglalkozunk önmagunk mutogatásával, mint korábban” – emeli ki a szakember. A megosztott tartalmak túlnyomó része rólunk szól: mit ettünk, mit néztünk, hová utaztunk.
Nem arról van szó, hogy klinikai értelemben mindannyian nárcisztikusak lennénk, hanem arról, hogy hétköznapivá vált egy olyan társadalmi működés, amely igazolja a nárcizmust.
Az AI erre ráerősít: azonnali válasz, azonnali kielégülés, azonnali öröm. Ha valami nem tetszik, kilépünk. Ha akarunk valamit, azonnal akarjuk.
Elveszik a lassú gyerekkor?
A mesterséges intelligencia számos területen kínál előnyöket – az oktatásban, az önkifejezésben, a munkaerőpiaci felkészülésben. A pszichoterapeuta mégis óvatosságra int, különösen kisgyermekkorban.
Hároméves kor alatt egyáltalán nem lenne szabad érintőképernyőt látni – mondja. A lassú gyerekkor, a valódi élmények, az érési folyamatok természetes ritmusa alapozza meg a későbbi lelki ellenálló képességet.
A kérdés nem az, hogy használjuk-e az AI-t. Hanem az, hogy közben meg tudjuk-e őrizni azokat az emberi tereket, ahol a válasz nem azonnal érkezik – hanem megszületik bennünk.
Minden 25. gyerek a deepfake áldozata lehet
Nyugtalanító eredménnyel zárult három világszervezet közös kutatása: vannak olyan országok, ahol minden 25. gyerekről készült már manipulált fénykép. A szakember szerint feltehetően ez Magyarországon sincs másképp.
