Pogátsa Zoltán: „én jobban szeretném, ha a gyerekek a jövőben inkább zumbaoktatók, rajztanárok és fák gondozói lennének, mintsem tömegek a szemétdombon”

A mesterséges intelligencia és a robotok egyre több emberi munkát váltanak ki, ami a fogyasztás és a gazdaság működését is veszélyezteti. Pogátsa Zoltán közgazdász szerint a feltétel nélküli alapjövedelem lehet a megoldás.

Elkerülhetetlen automatizáció

A robotok először a fizikai rutinfeladatokat veszik át, majd az algoritmusok a rutinizálható szellemi munkát, végül az AI a komplexebb, nem rutinszerű feladatokat is képes ellátni. Pogátsa Zoltán az Economx cikkében rámutat:

Ha nincsen foglalkoztatott, akkor nincsen vásárló sem – a robot nem eszik túrórudit, az AI sem fog fogyasztani.”

Már most is egyre több diszpécser, pénztáros vagy ügyintéző munkáját végezzük el magunk helyett gépekkel” - tette hozzá.

Felszabaduló munkaerő

A jelenlegi jóléti rendszerek addig működnek, amíg a többségnek van piaci jövedelme. Ha a gépek átveszik a munkát, az alapjövedelem biztosítaná mindenki számára a megélhetés minimumát, és fenntartaná a gazdaság működését. Emellett lehetőséget ad a felszabaduló munkaerő értékes felhasználására, például oktatásban, idősgondozásban vagy környezetvédelemben.

Az alapjövedelem luxus?

Az alapjövedelem leggyakoribb kritikája, hogy „nincs rá pénz”. Pogátsa Zoltán szerint azonban ez téves felvetés:

Az államnak van saját pénze. Ha értelmes feladatokat talál, akkor képes ezeket finanszírozni."

A másik visszatérő érv az infláció réme, de Pogátsa szerint ez is félreértés:

Ha a pénz mellé új szolgáltatások és termékek is megjelennek, akkor nincs ok inflációtól tartani."

Példaként azt hozta fel, hogy ma csak a gyerekek egy része járhat nyelvórára, sportra vagy rajzszakkörre – egy alapjövedelem-alapú társadalomban viszont mindenki hozzáférhetne ezekhez. Ugyanez igaz az idősgondozásra, a pszichológusra, a szociális munkásra vagy akár a fák gondozására. Rengeteg feladat van, a kérdés csak az, hogy hajlandóak vagyunk-e társadalomként ezeket finanszírozni.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.