Pogátsa Zoltán: „én jobban szeretném, ha a gyerekek a jövőben inkább zumbaoktatók, rajztanárok és fák gondozói lennének, mintsem tömegek a szemétdombon”

A mesterséges intelligencia és a robotok egyre több emberi munkát váltanak ki, ami a fogyasztás és a gazdaság működését is veszélyezteti. Pogátsa Zoltán közgazdász szerint a feltétel nélküli alapjövedelem lehet a megoldás.

Elkerülhetetlen automatizáció

A robotok először a fizikai rutinfeladatokat veszik át, majd az algoritmusok a rutinizálható szellemi munkát, végül az AI a komplexebb, nem rutinszerű feladatokat is képes ellátni. Pogátsa Zoltán az Economx cikkében rámutat:

Ha nincsen foglalkoztatott, akkor nincsen vásárló sem – a robot nem eszik túrórudit, az AI sem fog fogyasztani.”

Már most is egyre több diszpécser, pénztáros vagy ügyintéző munkáját végezzük el magunk helyett gépekkel” - tette hozzá.

Felszabaduló munkaerő

A jelenlegi jóléti rendszerek addig működnek, amíg a többségnek van piaci jövedelme. Ha a gépek átveszik a munkát, az alapjövedelem biztosítaná mindenki számára a megélhetés minimumát, és fenntartaná a gazdaság működését. Emellett lehetőséget ad a felszabaduló munkaerő értékes felhasználására, például oktatásban, idősgondozásban vagy környezetvédelemben.

Az alapjövedelem luxus?

Az alapjövedelem leggyakoribb kritikája, hogy „nincs rá pénz”. Pogátsa Zoltán szerint azonban ez téves felvetés:

Az államnak van saját pénze. Ha értelmes feladatokat talál, akkor képes ezeket finanszírozni."

A másik visszatérő érv az infláció réme, de Pogátsa szerint ez is félreértés:

Ha a pénz mellé új szolgáltatások és termékek is megjelennek, akkor nincs ok inflációtól tartani."

Példaként azt hozta fel, hogy ma csak a gyerekek egy része járhat nyelvórára, sportra vagy rajzszakkörre – egy alapjövedelem-alapú társadalomban viszont mindenki hozzáférhetne ezekhez. Ugyanez igaz az idősgondozásra, a pszichológusra, a szociális munkásra vagy akár a fák gondozására. Rengeteg feladat van, a kérdés csak az, hogy hajlandóak vagyunk-e társadalomként ezeket finanszírozni.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.