A mesterséges intelligencia és a robotok egyre több emberi munkát váltanak ki, ami a fogyasztás és a gazdaság működését is veszélyezteti. Pogátsa Zoltán közgazdász szerint a feltétel nélküli alapjövedelem lehet a megoldás.
Elkerülhetetlen automatizáció
A robotok először a fizikai rutinfeladatokat veszik át, majd az algoritmusok a rutinizálható szellemi munkát, végül az AI a komplexebb, nem rutinszerű feladatokat is képes ellátni. Pogátsa Zoltán az Economx cikkében rámutat:
Ha nincsen foglalkoztatott, akkor nincsen vásárló sem – a robot nem eszik túrórudit, az AI sem fog fogyasztani.”
Már most is egyre több diszpécser, pénztáros vagy ügyintéző munkáját végezzük el magunk helyett gépekkel” - tette hozzá.
Felszabaduló munkaerő
A jelenlegi jóléti rendszerek addig működnek, amíg a többségnek van piaci jövedelme. Ha a gépek átveszik a munkát, az alapjövedelem biztosítaná mindenki számára a megélhetés minimumát, és fenntartaná a gazdaság működését. Emellett lehetőséget ad a felszabaduló munkaerő értékes felhasználására, például oktatásban, idősgondozásban vagy környezetvédelemben.
Az alapjövedelem luxus?
Az alapjövedelem leggyakoribb kritikája, hogy „nincs rá pénz”. Pogátsa Zoltán szerint azonban ez téves felvetés:
Az államnak van saját pénze. Ha értelmes feladatokat talál, akkor képes ezeket finanszírozni."
A másik visszatérő érv az infláció réme, de Pogátsa szerint ez is félreértés:
Ha a pénz mellé új szolgáltatások és termékek is megjelennek, akkor nincs ok inflációtól tartani."
Példaként azt hozta fel, hogy ma csak a gyerekek egy része járhat nyelvórára, sportra vagy rajzszakkörre – egy alapjövedelem-alapú társadalomban viszont mindenki hozzáférhetne ezekhez. Ugyanez igaz az idősgondozásra, a pszichológusra, a szociális munkásra vagy akár a fák gondozására. Rengeteg feladat van, a kérdés csak az, hogy hajlandóak vagyunk-e társadalomként ezeket finanszírozni.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
