A szakemberek szerint nincs valódi politikai szándék arra, hogy 21. századi iskolarendszert hozzanak létre
Úgy gondolják, az oktatási rendszerünk egyik legnagyobb hibája a kormányzati szinten lévő kompetenciahiány.
A 444 műsorában Szabó Andrea szociológus, politológus arról beszélt, hogy most először beszélhetünk olyan fiatalokról, akiknek a teljes politikai szocializációja egyetlen rendszerhez, az Orbán-kormányzás időszakához kötődik.
Ez önmagában nem rendkívüli – mondja a szakértő –, hiszen természetes, hogy a fiatalok ahhoz a rendszerhez viszonyítják magukat, amelyben felnőttek. Ugyanakkor ez a helyzet most különösen erős ellenreakciókat is kiválthat.
A „politika nem érdekel” korszak véget érhet
A 2000-es években még gyakran beszéltek „alvó fiatalokról”: olyan generációról, amely elégedetlen ugyan, de nem vesz részt aktívan a politikában. Ez a tendencia azonban az elmúlt években látványosan megfordult.
A kutatások szerint 2018-2019 környékén volt a mélypont: sok fiatal úgy érezte, „nem is olyan rossz” az adott rendszerben élni, és megtalálhatók azok az utak, amelyekkel egyéni szinten lehet boldogulni. 2024-re viszont jelentősen nőtt az elégedetlenség, és egyre többen érezték úgy, hogy változásra van szükség.
Lett egy politikai erő, amely ezt az elégedetlenséget elkezdte becsatornázni, és világos célokat adni arra, hogyan válhat az elégedetlenségből tényleges politikai cselekvés.
– fejtette ki Szabó Andrea.
Szabó Andrea, társadalomtudós
Túry Gergely
A fiatalok nem múltat, hanem jövőt akarnak
A szakértő szerint a politikai kommunikáció egyik kulcskérdése a fiatalok megszólításában az, hogy milyen jövőképet kínálnak a pártok.
„Számukra nem az a fontos, hogy mi volt az elmúlt tíz évben, hanem hogy mi fog történni a következő tíz évben.”
Szabó Andrea úgy látja, ezen a téren komoly hiányosságok vannak, különösen a kormányzati kommunikációban: sok szó esik biztonságról és békéről, de kevesebb arról, hogyan fog kinézni az ország hosszabb távon.
A 444 több fiatalt is megszólított, akik arról beszéltek, hogy számukra fontos volt az, hogy ne csak szavazóként, hanem aktív alakítóként jelenjenek meg a politikában.
Folyamatos kettős szocializációs hatás éri a fiatalokat
A szakértő egy másik fontos jelenségre is felhívta a figyelmet: a mai fiatalokat egyszerre éri egy hivatalos, intézményi hatás (iskola, állami kommunikáció), és egy ettől eltérő családi, kortársi hatás.
Ez az úgynevezett „kettős szocializáció” korábban leginkább a Kádár-korszakban volt jellemző, és hosszú távon feszültséget generálhat a társadalomban.
Szabó Andrea szerint a 2026-os választás különlegessége az lehet, hogy a fiatalok és az idősebb generációk politikai preferenciái élesen szemben állhatnak egymással.
„A rendszerváltás óta ez lesz az első választás, ahol egy valódi generációs konfliktus alakulhat ki.”
A kutatások alapján a fiatalok és a 60-70 év felettiek politikai választásai „mintha két külön világot” tükröznének.
