PISA-mérés: még egy terület, ahol a magyar diákok nem érik el a nemzetközi átlagot
A magyar diákok úgy fogalmaztak, hogy ezt a képességet nem is igazán lehet fejleszteni.
Új dokumentumfilmben vizsgálja a Direkt36, mire jutott az elmúlt másfél évtizedben az a politikai felhatalmazás, amelyhez Orbán Viktor 16 évvel ezelőtt jutott. Ha csak egy filmet néznétek meg a hétvégén, akkor az legyen ez.
A Direkt36 tényfeltáró központ legújabb alkotása átfogó képet igyekszik adni az Orbán-korszak teljesítményéről. A film nemcsak a gazdaság alakulását elemzi, hanem kiemelten foglalkozik az egészségügy, az oktatás és a közlekedés helyzetével is. Az értékelést statisztikai adatok, szakértői megszólalások és személyes történetek egyaránt árnyalják.
A dokumentumfilm egyik hangsúlyos része az oktatásról szól. A megszólaló szakemberek szerint az elmúlt években több ígéretes kezdeményezés is háttérbe szorult, és számos területen elmaradt a rendszerszintű megújulás. A kritikák szerint a szakmai szempontokat egyre inkább politikai döntések váltották fel.
A filmben elhangzik: a magyar oktatási rendszer továbbra sem tanulóközpontú. Szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy az alsó tagozat végére a gyerekek mintegy negyede „lefagy”, és onnantól nem fejlődik megfelelő ütemben. Véleményük szerint az alapkészségek megerősítésére és a 21. századi kompetenciák - például a kreativitás, a kommunikáció, az együttműködés, a kritikai gondolkodás és a szociális készségek - fejlesztésére kellene helyezni a hangsúlyt.
Minden ötödik pedagógus olyan iskolában tanít itthon, ahol hiány van szakképzett pedagógusból
A dokumentumfilm kitér a OECD által koordinált PISA-felmérések eredményeire is. Az adatok szerint 2022-re a magyar diákok teljesítménye matematikából, szövegértésből és természettudományokból is romlott az előző évekhez képest, ami a film szerint az oktatás minőségének visszaesését jelzi.
A magyar diákok úgy fogalmaztak, hogy ezt a képességet nem is igazán lehet fejleszteni.
A pedagógus- és szakemberhiány szintén visszatérő elem a megszólalók értékelésében. A rendszerben megfelelően képzett, megbecsült tanárokra és segítő szakemberekre lenne szükség ahhoz, hogy érdemi javulás történjen.
„Látszik az, hogy romlik a minőség, de nem javul a méltányosság” – fogalmaz a filmben Kaderják Anita oktatáskutató, összefoglalva a dokumentumfilm egyik fontosabb állítását.
A teljes filmet a YouTube-on tudjátok megnézni:
Bruttó 900 ezres - 1 milliós átlagfizetést kaptak azok a frissdiplomások, akik az állami légiközlekedés, katonai vezető vagy katonai logisztika alapszakon végeztek a 2022/2023-as tanévben – ez derült ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2025-ös adataiból.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.