PISA-mérés: még egy terület, ahol a magyar diákok nem érik el a nemzetközi átlagot
A magyar diákok úgy fogalmaztak, hogy ezt a képességet nem is igazán lehet fejleszteni.
Új dokumentumfilmben vizsgálja a Direkt36, mire jutott az elmúlt másfél évtizedben az a politikai felhatalmazás, amelyhez Orbán Viktor 16 évvel ezelőtt jutott. Ha csak egy filmet néznétek meg a hétvégén, akkor az legyen ez.
A Direkt36 tényfeltáró központ legújabb alkotása átfogó képet igyekszik adni az Orbán-korszak teljesítményéről. A film nemcsak a gazdaság alakulását elemzi, hanem kiemelten foglalkozik az egészségügy, az oktatás és a közlekedés helyzetével is. Az értékelést statisztikai adatok, szakértői megszólalások és személyes történetek egyaránt árnyalják.
A dokumentumfilm egyik hangsúlyos része az oktatásról szól. A megszólaló szakemberek szerint az elmúlt években több ígéretes kezdeményezés is háttérbe szorult, és számos területen elmaradt a rendszerszintű megújulás. A kritikák szerint a szakmai szempontokat egyre inkább politikai döntések váltották fel.
A filmben elhangzik: a magyar oktatási rendszer továbbra sem tanulóközpontú. Szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy az alsó tagozat végére a gyerekek mintegy negyede „lefagy”, és onnantól nem fejlődik megfelelő ütemben. Véleményük szerint az alapkészségek megerősítésére és a 21. századi kompetenciák - például a kreativitás, a kommunikáció, az együttműködés, a kritikai gondolkodás és a szociális készségek - fejlesztésére kellene helyezni a hangsúlyt.
Minden ötödik pedagógus olyan iskolában tanít itthon, ahol hiány van szakképzett pedagógusból
A dokumentumfilm kitér a OECD által koordinált PISA-felmérések eredményeire is. Az adatok szerint 2022-re a magyar diákok teljesítménye matematikából, szövegértésből és természettudományokból is romlott az előző évekhez képest, ami a film szerint az oktatás minőségének visszaesését jelzi.
A magyar diákok úgy fogalmaztak, hogy ezt a képességet nem is igazán lehet fejleszteni.
A pedagógus- és szakemberhiány szintén visszatérő elem a megszólalók értékelésében. A rendszerben megfelelően képzett, megbecsült tanárokra és segítő szakemberekre lenne szükség ahhoz, hogy érdemi javulás történjen.
„Látszik az, hogy romlik a minőség, de nem javul a méltányosság” – fogalmaz a filmben Kaderják Anita oktatáskutató, összefoglalva a dokumentumfilm egyik fontosabb állítását.
A teljes filmet a YouTube-on tudjátok megnézni:
Az óvodában a gyerekek az ENSZ-ről, a másságról és a saját jogaikról tanulnak, ha túl messze laknak, rosszak az utak vagy fogyatékossággal élnek, akkor az önkormányzat által fizetett taxi viszi őket iskolába.
Az idei évben jelentősen nőtt azoknak a szülőknek a száma, akik még egy évet szeretnének adni gyereküknek az iskola előtt.
Elismeréssel, de kíméletlen következetességgel elemezte Knausz Imre a Tanítanék Mozgalom friss oktatáspolitikai javaslatcsomagját. Az oktatáskutató szerint a dokumentum fontos és inspiráló munka, de több ponton nem meri végiggondolni saját állításainak következményeit.
Nyílt levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) az Oktatási Hivatalban kialakult helyzet miatt. A szakszervezet szerint az intézmény dolgozóinak bére nincs arányban a növekvő felelősségükkel és munkaterhükkel.
Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat és gyakorlati tanácsokat az E-felvételi dokumentumfeltöltéséhez.
A tavalyi évben több mint 3000 bejelentés érkezett az Egyesült Államokban szadista online kizsákmányolással kapcsolatban.
A 11-15 évesek közül minden hatodik számolt be arról, hogy már volt cyberbullying áldozata, és körülbelül minden nyolcadik ismerte el, hogy zaklatott már másokat az interneten.
Már csak néhány nap maradt benyújtani az egyetemi jelentkezéseket.
Mágusképzőként emlegetett akadémiát vezetett korábban a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (Nyírő OPAI) jelenlegi főigazgatója. Dr. Ézsi Robint vezetése alatt 15 pszichiáter szakorvos távozott az intézményből.