PISA-mérés: még egy terület, ahol a magyar diákok nem érik el a nemzetközi átlagot
A magyar diákok úgy fogalmaztak, hogy ezt a képességet nem is igazán lehet fejleszteni.
Új dokumentumfilmben vizsgálja a Direkt36, mire jutott az elmúlt másfél évtizedben az a politikai felhatalmazás, amelyhez Orbán Viktor 16 évvel ezelőtt jutott. Ha csak egy filmet néznétek meg a hétvégén, akkor az legyen ez.
A Direkt36 tényfeltáró központ legújabb alkotása átfogó képet igyekszik adni az Orbán-korszak teljesítményéről. A film nemcsak a gazdaság alakulását elemzi, hanem kiemelten foglalkozik az egészségügy, az oktatás és a közlekedés helyzetével is. Az értékelést statisztikai adatok, szakértői megszólalások és személyes történetek egyaránt árnyalják.
A dokumentumfilm egyik hangsúlyos része az oktatásról szól. A megszólaló szakemberek szerint az elmúlt években több ígéretes kezdeményezés is háttérbe szorult, és számos területen elmaradt a rendszerszintű megújulás. A kritikák szerint a szakmai szempontokat egyre inkább politikai döntések váltották fel.
A filmben elhangzik: a magyar oktatási rendszer továbbra sem tanulóközpontú. Szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy az alsó tagozat végére a gyerekek mintegy negyede „lefagy”, és onnantól nem fejlődik megfelelő ütemben. Véleményük szerint az alapkészségek megerősítésére és a 21. századi kompetenciák - például a kreativitás, a kommunikáció, az együttműködés, a kritikai gondolkodás és a szociális készségek - fejlesztésére kellene helyezni a hangsúlyt.
Minden ötödik pedagógus olyan iskolában tanít itthon, ahol hiány van szakképzett pedagógusból
A dokumentumfilm kitér a OECD által koordinált PISA-felmérések eredményeire is. Az adatok szerint 2022-re a magyar diákok teljesítménye matematikából, szövegértésből és természettudományokból is romlott az előző évekhez képest, ami a film szerint az oktatás minőségének visszaesését jelzi.
A magyar diákok úgy fogalmaztak, hogy ezt a képességet nem is igazán lehet fejleszteni.
A pedagógus- és szakemberhiány szintén visszatérő elem a megszólalók értékelésében. A rendszerben megfelelően képzett, megbecsült tanárokra és segítő szakemberekre lenne szükség ahhoz, hogy érdemi javulás történjen.
„Látszik az, hogy romlik a minőség, de nem javul a méltányosság” – fogalmaz a filmben Kaderják Anita oktatáskutató, összefoglalva a dokumentumfilm egyik fontosabb állítását.
A teljes filmet a YouTube-on tudjátok megnézni:
Kőszegi Krisztián eddig perifériára szorult roma gyerekeknek segített, ezt a tapasztalatot pedig a parlamentben is hasznosítani akarja majd.
Betelt a pohár a képzőművészetis hallgatók körében. „Kultúraváltásra van szükség az egyetemen” – áll a November 25. Bizottság munkája nyomán készült belsőellenőri jelentésben, amely többek között a 2022-ben történt szexuális erőszakbotránnyal kapcsolatos intézményi mulasztásokat tárta fel. A hallgatók és volt egyetemi tisztségviselők most nyílt levélben követelik a vezetés felelősségvállalását – és lemondását.
A vizsgázóknak a középszintű németérettségi első részében három feladatot kellett megoldani.
180 percnyi feladatmegoldás után véget ért az idei középszintű érettségi németből.
Volt, aki szerint nehéz feladatokat kaptak a vizsgázók, mások viszont úgy érezték, teljesíthető és kiszámítható volt az idei emelt szintű németérettségi.
„A magyar jogász szakma koronázatlan királynője” – fogalmazott Magyar Péter posztjában, amiben bejelentette, hogy felkérte Dr. Görög Mártát igazságügyi miniszternek. A politikus szerint a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar dékánja szakmai múltjával garanciát jelenthet a jogállamiság megerősítésére.