PISA-mérés: még egy terület, ahol a magyar diákok nem érik el a nemzetközi átlagot
A magyar diákok úgy fogalmaztak, hogy ezt a képességet nem is igazán lehet fejleszteni.
Új dokumentumfilmben vizsgálja a Direkt36, mire jutott az elmúlt másfél évtizedben az a politikai felhatalmazás, amelyhez Orbán Viktor 16 évvel ezelőtt jutott. Ha csak egy filmet néznétek meg a hétvégén, akkor az legyen ez.
A Direkt36 tényfeltáró központ legújabb alkotása átfogó képet igyekszik adni az Orbán-korszak teljesítményéről. A film nemcsak a gazdaság alakulását elemzi, hanem kiemelten foglalkozik az egészségügy, az oktatás és a közlekedés helyzetével is. Az értékelést statisztikai adatok, szakértői megszólalások és személyes történetek egyaránt árnyalják.
A dokumentumfilm egyik hangsúlyos része az oktatásról szól. A megszólaló szakemberek szerint az elmúlt években több ígéretes kezdeményezés is háttérbe szorult, és számos területen elmaradt a rendszerszintű megújulás. A kritikák szerint a szakmai szempontokat egyre inkább politikai döntések váltották fel.
A filmben elhangzik: a magyar oktatási rendszer továbbra sem tanulóközpontú. Szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy az alsó tagozat végére a gyerekek mintegy negyede „lefagy”, és onnantól nem fejlődik megfelelő ütemben. Véleményük szerint az alapkészségek megerősítésére és a 21. századi kompetenciák - például a kreativitás, a kommunikáció, az együttműködés, a kritikai gondolkodás és a szociális készségek - fejlesztésére kellene helyezni a hangsúlyt.
Minden ötödik pedagógus olyan iskolában tanít itthon, ahol hiány van szakképzett pedagógusból
A dokumentumfilm kitér a OECD által koordinált PISA-felmérések eredményeire is. Az adatok szerint 2022-re a magyar diákok teljesítménye matematikából, szövegértésből és természettudományokból is romlott az előző évekhez képest, ami a film szerint az oktatás minőségének visszaesését jelzi.
A magyar diákok úgy fogalmaztak, hogy ezt a képességet nem is igazán lehet fejleszteni.
A pedagógus- és szakemberhiány szintén visszatérő elem a megszólalók értékelésében. A rendszerben megfelelően képzett, megbecsült tanárokra és segítő szakemberekre lenne szükség ahhoz, hogy érdemi javulás történjen.
„Látszik az, hogy romlik a minőség, de nem javul a méltányosság” – fogalmaz a filmben Kaderják Anita oktatáskutató, összefoglalva a dokumentumfilm egyik fontosabb állítását.
A teljes filmet a YouTube-on tudjátok megnézni:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.