PISA-mérés: még egy terület, ahol a magyar diákok nem érik el a nemzetközi átlagot
A magyar diákok úgy fogalmaztak, hogy ezt a képességet nem is igazán lehet fejleszteni.
Új dokumentumfilmben vizsgálja a Direkt36, mire jutott az elmúlt másfél évtizedben az a politikai felhatalmazás, amelyhez Orbán Viktor 16 évvel ezelőtt jutott. Ha csak egy filmet néznétek meg a hétvégén, akkor az legyen ez.
A Direkt36 tényfeltáró központ legújabb alkotása átfogó képet igyekszik adni az Orbán-korszak teljesítményéről. A film nemcsak a gazdaság alakulását elemzi, hanem kiemelten foglalkozik az egészségügy, az oktatás és a közlekedés helyzetével is. Az értékelést statisztikai adatok, szakértői megszólalások és személyes történetek egyaránt árnyalják.
A dokumentumfilm egyik hangsúlyos része az oktatásról szól. A megszólaló szakemberek szerint az elmúlt években több ígéretes kezdeményezés is háttérbe szorult, és számos területen elmaradt a rendszerszintű megújulás. A kritikák szerint a szakmai szempontokat egyre inkább politikai döntések váltották fel.
A filmben elhangzik: a magyar oktatási rendszer továbbra sem tanulóközpontú. Szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy az alsó tagozat végére a gyerekek mintegy negyede „lefagy”, és onnantól nem fejlődik megfelelő ütemben. Véleményük szerint az alapkészségek megerősítésére és a 21. századi kompetenciák - például a kreativitás, a kommunikáció, az együttműködés, a kritikai gondolkodás és a szociális készségek - fejlesztésére kellene helyezni a hangsúlyt.
Minden ötödik pedagógus olyan iskolában tanít itthon, ahol hiány van szakképzett pedagógusból
A dokumentumfilm kitér a OECD által koordinált PISA-felmérések eredményeire is. Az adatok szerint 2022-re a magyar diákok teljesítménye matematikából, szövegértésből és természettudományokból is romlott az előző évekhez képest, ami a film szerint az oktatás minőségének visszaesését jelzi.
A magyar diákok úgy fogalmaztak, hogy ezt a képességet nem is igazán lehet fejleszteni.
A pedagógus- és szakemberhiány szintén visszatérő elem a megszólalók értékelésében. A rendszerben megfelelően képzett, megbecsült tanárokra és segítő szakemberekre lenne szükség ahhoz, hogy érdemi javulás történjen.
„Látszik az, hogy romlik a minőség, de nem javul a méltányosság” – fogalmaz a filmben Kaderják Anita oktatáskutató, összefoglalva a dokumentumfilm egyik fontosabb állítását.
A teljes filmet a YouTube-on tudjátok megnézni:
Mutatjuk, milyen költeményeket érdemes átnéznetek a következő hetekben. A magyar írásbelin előfordulhat, hogy egy vers kezdősorát kell felismerni, egy idézet hiányzó részét kell kiegészíteni, vagy meg kell nevezni a szerzőt és a művet.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Azonban még így is sokan kimaradhatnak a kompenzációból.
Jelenleg Pintér Sándor belügyminiszter dönthet az új alapítványi iskolákról. A szabályozás akár egy hiánypótló vagy a meglévőknél jobb színvonalú intézmény létrehozását is ellehetetlenítheti.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.