Minden ötödik pedagógus olyan iskolában tanít itthon, ahol hiány van szakképzett pedagógusból

Ebben a mutatóban az OECD-országokban még rosszabb volt a helyzet.

A

TALIS 2024 (Teaching and Learning International Survey)

felmérésben részt vevő intézményvezetők válaszai alapján az OECD-országokban a pedagógusok 23,6%-a, Magyarországon 20%-a dolgozik olyan iskolában, ahol a szakképzett tanárok hiánya hátráltatja a minőségi oktatást.

Bár a magyar adat a 2018-as felméréshez képest 5 százalékponttal javult, ez a különbség nem szignifikáns, és a probléma továbbra is jelen van. Az OECD-országokban ezzel szemben valamivel nőtt a tanárhiány mértéke.

A tanárhiány mellett a segítő személyzet (pedagógiai asszisztensek, szakmai támogató munkatársak) elégtelen létszáma is súlyos nehézséget jelent. Az OECD-országokban a tanárok közel harmada (31,8%) tanít olyan iskolában, ahol ez gondot okoz. Magyarországon ez az arány kedvezőbb, a tanárok negyede számolt be hasonlóról – ami javulást mutat a 2018-as 40,8%-os arányhoz képest.

A TALIS a humánerőforrás-hiány mellett a tárgyi és infrastrukturális korlátokat is vizsgálta. Az OECD-országokban a tanítást leginkább akadályozó tényezők:

  • a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók oktatásához értő tanárok hiánya (33%),
  • a segítő szakemberek elégtelen létszáma (31%),
  • valamint az oktatás szakmai irányítására szánt idő szűkössége (31%).

Nemzetközi összehasonlításban Bahreinben, Belgiumban (francia nyelvű régió), Brazíliában, Észtországban, Marokkóban és Hollandiában a tanárok legalább fele olyan iskolában dolgozik, ahol az SNI-tanulók oktatására specializálódott szakemberek hiánya komoly kihívást jelent. Ezzel szemben Albániában, Lengyelországban és Kazahsztánban ez az arány csupán minden tizedik pedagógust érint.

A magyar eredmények összességében 10 területen kedvezőbbek, 5 területen pedig gyengébbek az OECD-átlagnál. Különösen problémásnak bizonyult a hiányos infrastruktúra (29%), a nem megfelelő tananyagok (27%), valamint a digitális háttér hiánya(23%).

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.