Ebben a mutatóban az OECD-országokban még rosszabb volt a helyzet.
A
TALIS 2024 (Teaching and Learning International Survey)
felmérésben részt vevő intézményvezetők válaszai alapján az OECD-országokban a pedagógusok 23,6%-a, Magyarországon 20%-a dolgozik olyan iskolában, ahol a szakképzett tanárok hiánya hátráltatja a minőségi oktatást.
Bár a magyar adat a 2018-as felméréshez képest 5 százalékponttal javult, ez a különbség nem szignifikáns, és a probléma továbbra is jelen van. Az OECD-országokban ezzel szemben valamivel nőtt a tanárhiány mértéke.
A tanárhiány mellett a segítő személyzet (pedagógiai asszisztensek, szakmai támogató munkatársak) elégtelen létszáma is súlyos nehézséget jelent. Az OECD-országokban a tanárok közel harmada (31,8%) tanít olyan iskolában, ahol ez gondot okoz. Magyarországon ez az arány kedvezőbb, a tanárok negyede számolt be hasonlóról – ami javulást mutat a 2018-as 40,8%-os arányhoz képest.
A TALIS a humánerőforrás-hiány mellett a tárgyi és infrastrukturális korlátokat is vizsgálta. Az OECD-országokban a tanítást leginkább akadályozó tényezők:
Nemzetközi összehasonlításban Bahreinben, Belgiumban (francia nyelvű régió), Brazíliában, Észtországban, Marokkóban és Hollandiában a tanárok legalább fele olyan iskolában dolgozik, ahol az SNI-tanulók oktatására specializálódott szakemberek hiánya komoly kihívást jelent. Ezzel szemben Albániában, Lengyelországban és Kazahsztánban ez az arány csupán minden tizedik pedagógust érint.
A magyar eredmények összességében 10 területen kedvezőbbek, 5 területen pedig gyengébbek az OECD-átlagnál. Különösen problémásnak bizonyult a hiányos infrastruktúra (29%), a nem megfelelő tananyagok (27%), valamint a digitális háttér hiánya(23%).
Megjöttek a PISA 2025 eredményei. Megint elkezdhetjük keresni a hibát. A gyerekekben, a tanárokban, a tantervben, a szülőkben, a digitális eszközökben, a közösségi médiában, az iskolákban vagy éppen az oktatásirányításban. Aztán kereshetünk hozzá egy gyors megoldást is. Új szabályt, új tantervet, új mérési rendszert, új tiltást. Valamit, amitől úgy érezhetjük, hogy végre tettünk valamit. Vélemény.
Míg egyes óvodákban a síri csend és a kötelező fekvés az elvárás, máshol agykontrollos mesével, szalvétahajtogatással, vagy akár a dadusnak való segítségnyújtással foglalják le a nem alvókat. Akad azonban olyan óvoda is, ahol kerek perec hazaküldik a délután aludni nem tudó gyerekeket.
Tetemes mennyiségű ételt szálítottak haza, a gyanú szerint nem csak egy alkalommal.
A szegregált iskolákban nem pusztán a gyerekek kerülnek hátrányba, hanem a pedagógusokra is olyan feladatok hárulnak, amelyeket valójában az oktatási rendszernek és a társadalomnak kellene megoldania – hívta fel a figyelmet legfrissebb bejegyzésében Danyi Gyula oktatási szakértő.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A Tisza országgyűlési képviselője szerint hiányosak az alapok, és az országban a tehetséggondozás sem működik megfelelően.
A tájékoztató az ELTE dolgozóinak tarthatatlan bérhelyzetéről szólt, akik lényegesen kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint mások az alapítványi egyetemeken.
Bukósisak nélkül, másodikként szállt fel barátja mögé egy elektromos rollerre egy 16 éves fiú, ennek pedig súlyos baleset lett a vége. Az eset korántsem egyedi: a Bethesda Gyermekkórházban csak idén közel száz gyereket és fiatalt kezeltek e-rolleres baleset miatt.
