Minden ötödik pedagógus olyan iskolában tanít itthon, ahol hiány van szakképzett pedagógusból

Ebben a mutatóban az OECD-országokban még rosszabb volt a helyzet.

A TALIS 2024 (Teaching and Learning International Survey) felmérésben részt vevő intézményvezetők válaszai alapján az OECD-országokban a pedagógusok 23,6%-a, Magyarországon 20%-a dolgozik olyan iskolában, ahol a szakképzett tanárok hiánya hátráltatja a minőségi oktatást.

Bár a magyar adat a 2018-as felméréshez képest 5 százalékponttal javult, ez a különbség nem szignifikáns, és a probléma továbbra is jelen van. Az OECD-országokban ezzel szemben valamivel nőtt a tanárhiány mértéke.

A tanárhiány mellett a segítő személyzet (pedagógiai asszisztensek, szakmai támogató munkatársak) elégtelen létszáma is súlyos nehézséget jelent. Az OECD-országokban a tanárok közel harmada (31,8%) tanít olyan iskolában, ahol ez gondot okoz. Magyarországon ez az arány kedvezőbb, a tanárok negyede számolt be hasonlóról – ami javulást mutat a 2018-as 40,8%-os arányhoz képest.

A TALIS a humánerőforrás-hiány mellett a tárgyi és infrastrukturális korlátokat is vizsgálta. Az OECD-országokban a tanítást leginkább akadályozó tényezők:
  • a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók oktatásához értő tanárok hiánya (33%),
  • a segítő szakemberek elégtelen létszáma (31%),
  • valamint az oktatás szakmai irányítására szánt idő szűkössége (31%).

Nemzetközi összehasonlításban Bahreinben, Belgiumban (francia nyelvű régió), Brazíliában, Észtországban, Marokkóban és Hollandiában a tanárok legalább fele olyan iskolában dolgozik, ahol az SNI-tanulók oktatására specializálódott szakemberek hiánya komoly kihívást jelent. Ezzel szemben Albániában, Lengyelországban és Kazahsztánban ez az arány csupán minden tizedik pedagógust érint.

A magyar eredmények összességében 10 területen kedvezőbbek, 5 területen pedig gyengébbek az OECD-átlagnál. Különösen problémásnak bizonyult a hiányos infrastruktúra (29%), a nem megfelelő tananyagok (27%), valamint a digitális háttér hiánya(23%).

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.