Radikális átalakuláson ment keresztül a magyar közoktatás az elmúlt másfél évtizedben: a helyi döntések szerepe visszaszorult, az állami központosítás megerősödött, miközben csökkentek az oktatásra fordított források és romlottak a tanulói teljesítmények – állapítja meg az Educatio folyóiratban megjelent friss tanulmány.
A magyar közoktatás 2010 óta alapvető változásokon ment keresztül – olvasható az Educatio folyóirat január 25-én megjelent, Közoktatás-politika Magyarországon 2010–2025 című tanulmányában, melyet a Telex szúrt ki.
A Juhász Ágnes és Nahalka István által készített kutatás a Fidesz-kormány tizenöt évének oktatáspolitikáját elemzi, és összességében a rendszer erőteljes központosítását, valamint az eredményesség romlását rajzolja ki.
Spontán jelenség vagy rendszerszintű probléma, ha jobb körülmények között élő tanulókat a szülők olyan iskolába viszik, ahol alig vagy nincsenek hátrányos helyzetű diákok? Mit lehet ez ellen tenni, és ha minden így marad, annak milyen következményei lehetnek? Nahalka István oktatáskutatóval beszélgettünk.
A szerzők szerint a korábbi évtizedekben jellemző helyi és intézményi döntéseket fokozatosan felváltotta a központi irányítás, a sokszínűség helyét pedig az uniformizálás vette át. Olyan iskolarendszer alakult ki, amelyben éppen az oktatás legfontosabb érintettjei – a diákok, a tanárok, a szülők és a szakmai szervezetek – szorultak ki a döntéshozatalból. Ez a megközelítés élesen eltér számos fejlett ország oktatáspolitikai gyakorlatától, ahol az érintettek bevonása kulcsszerepet játszik.
A tanulmány kiemeli, hogy a kormány az elmúlt években korábban nem látott gyakorisággal módosította az oktatást szabályozó jogszabályokat. Példaként említik, hogy az 1993-as közoktatási törvény tíz év alatt kevesebb változtatáson esett át, mint a 2011-es köznevelési törvény 2019 második felében. A 2023 szeptembere és 2024 vége között elfogadott tizenkét köznevelési jogszabályhoz több száz szakmai javaslat érkezett, ám az államtitkárság ezek közül egyet sem fogadott el.
A kutatás az oktatás finanszírozásáról is árnyalt képet fest. Bár a kormány kommunikációjában rendszeresen hangsúlyozza az oktatásra fordított források növekedését, a GDP arányában vizsgálva az óvodai nevelésre, valamint az alap- és középfokú oktatásra fordított kiadások csökkentek az elmúlt 15 évben. A szerzők megállapítása szerint 2010 és 2025 között jelentős forráskivonás történt a magyar oktatási rendszerben.
Mindez a tanulói teljesítményekben is visszaköszön. A PISA 2022-es mérései alapján – sok más fejlett országhoz hasonlóan – a magyar diákok eredményei romlottak. A kutatók szerint a 2009 óta tartó csökkenő tendencia hátterében a pedagógiai színvonal romlása és az oktatási rendszer strukturális problémái állnak.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Befejeződött a 2025/2026-os tanév digitális országos kompetenciamérése – közölte az Oktatási Hivatal. A mérések március 23. és május 29. között zajlottak, és több mint 607 ezer, 4-11. évfolyamos diák vett részt bennük.
Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.
A polgári jogi záróvizsgán a megalázó, lekezelő bánásmódról évek óta érkeztek jelzések, a mostani döntés a kari hallgatói önkormányzat és a dékán asszony egyeztetésének eredménye.
