Radikális átalakuláson ment keresztül a magyar közoktatás az elmúlt másfél évtizedben: a helyi döntések szerepe visszaszorult, az állami központosítás megerősödött, miközben csökkentek az oktatásra fordított források és romlottak a tanulói teljesítmények – állapítja meg az Educatio folyóiratban megjelent friss tanulmány.
A magyar közoktatás 2010 óta alapvető változásokon ment keresztül – olvasható az Educatio folyóirat január 25-én megjelent, Közoktatás-politika Magyarországon 2010–2025 című tanulmányában, melyet a Telex szúrt ki.
A Juhász Ágnes és Nahalka István által készített kutatás a Fidesz-kormány tizenöt évének oktatáspolitikáját elemzi, és összességében a rendszer erőteljes központosítását, valamint az eredményesség romlását rajzolja ki.
Spontán jelenség vagy rendszerszintű probléma, ha jobb körülmények között élő tanulókat a szülők olyan iskolába viszik, ahol alig vagy nincsenek hátrányos helyzetű diákok? Mit lehet ez ellen tenni, és ha minden így marad, annak milyen következményei lehetnek? Nahalka István oktatáskutatóval beszélgettünk.
A szerzők szerint a korábbi évtizedekben jellemző helyi és intézményi döntéseket fokozatosan felváltotta a központi irányítás, a sokszínűség helyét pedig az uniformizálás vette át. Olyan iskolarendszer alakult ki, amelyben éppen az oktatás legfontosabb érintettjei – a diákok, a tanárok, a szülők és a szakmai szervezetek – szorultak ki a döntéshozatalból. Ez a megközelítés élesen eltér számos fejlett ország oktatáspolitikai gyakorlatától, ahol az érintettek bevonása kulcsszerepet játszik.
A tanulmány kiemeli, hogy a kormány az elmúlt években korábban nem látott gyakorisággal módosította az oktatást szabályozó jogszabályokat. Példaként említik, hogy az 1993-as közoktatási törvény tíz év alatt kevesebb változtatáson esett át, mint a 2011-es köznevelési törvény 2019 második felében. A 2023 szeptembere és 2024 vége között elfogadott tizenkét köznevelési jogszabályhoz több száz szakmai javaslat érkezett, ám az államtitkárság ezek közül egyet sem fogadott el.
A kutatás az oktatás finanszírozásáról is árnyalt képet fest. Bár a kormány kommunikációjában rendszeresen hangsúlyozza az oktatásra fordított források növekedését, a GDP arányában vizsgálva az óvodai nevelésre, valamint az alap- és középfokú oktatásra fordított kiadások csökkentek az elmúlt 15 évben. A szerzők megállapítása szerint 2010 és 2025 között jelentős forráskivonás történt a magyar oktatási rendszerben.
Mindez a tanulói teljesítményekben is visszaköszön. A PISA 2022-es mérései alapján – sok más fejlett országhoz hasonlóan – a magyar diákok eredményei romlottak. A kutatók szerint a 2009 óta tartó csökkenő tendencia hátterében a pedagógiai színvonal romlása és az oktatási rendszer strukturális problémái állnak.
Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.
A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.
Az Eduline több forrásból is úgy tudja, hogy a Momentum Mozgalom egykori elnökségi tagja, Orosz Anna lett volna Lannert Judit oktatási miniszter egyik államtitkára a négyből.
Kereki Judit közgazdász és gyógypedagógus évek óta a kora gyermekkori intervenció és a gyermekfejlesztés egyik meghatározó szakértője Magyarországon. Szerinte a korai szűrésnek kiemelt preventív szerepe van.
Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.
Egyre több sajátos nevelési igényű diák tanul a magyar iskolákban, miközben az intézmények és a szakemberek egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek az integrált oktatás biztosításában.
„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.
