Radikális átalakuláson ment keresztül a magyar közoktatás az elmúlt másfél évtizedben: a helyi döntések szerepe visszaszorult, az állami központosítás megerősödött, miközben csökkentek az oktatásra fordított források és romlottak a tanulói teljesítmények – állapítja meg az Educatio folyóiratban megjelent friss tanulmány.
A magyar közoktatás 2010 óta alapvető változásokon ment keresztül – olvasható az Educatio folyóirat január 25-én megjelent, Közoktatás-politika Magyarországon 2010–2025 című tanulmányában, melyet a Telex szúrt ki.
A Juhász Ágnes és Nahalka István által készített kutatás a Fidesz-kormány tizenöt évének oktatáspolitikáját elemzi, és összességében a rendszer erőteljes központosítását, valamint az eredményesség romlását rajzolja ki.
Spontán jelenség vagy rendszerszintű probléma, ha jobb körülmények között élő tanulókat a szülők olyan iskolába viszik, ahol alig vagy nincsenek hátrányos helyzetű diákok? Mit lehet ez ellen tenni, és ha minden így marad, annak milyen következményei lehetnek? Nahalka István oktatáskutatóval beszélgettünk.
A szerzők szerint a korábbi évtizedekben jellemző helyi és intézményi döntéseket fokozatosan felváltotta a központi irányítás, a sokszínűség helyét pedig az uniformizálás vette át. Olyan iskolarendszer alakult ki, amelyben éppen az oktatás legfontosabb érintettjei – a diákok, a tanárok, a szülők és a szakmai szervezetek – szorultak ki a döntéshozatalból. Ez a megközelítés élesen eltér számos fejlett ország oktatáspolitikai gyakorlatától, ahol az érintettek bevonása kulcsszerepet játszik.
A tanulmány kiemeli, hogy a kormány az elmúlt években korábban nem látott gyakorisággal módosította az oktatást szabályozó jogszabályokat. Példaként említik, hogy az 1993-as közoktatási törvény tíz év alatt kevesebb változtatáson esett át, mint a 2011-es köznevelési törvény 2019 második felében. A 2023 szeptembere és 2024 vége között elfogadott tizenkét köznevelési jogszabályhoz több száz szakmai javaslat érkezett, ám az államtitkárság ezek közül egyet sem fogadott el.
A kutatás az oktatás finanszírozásáról is árnyalt képet fest. Bár a kormány kommunikációjában rendszeresen hangsúlyozza az oktatásra fordított források növekedését, a GDP arányában vizsgálva az óvodai nevelésre, valamint az alap- és középfokú oktatásra fordított kiadások csökkentek az elmúlt 15 évben. A szerzők megállapítása szerint 2010 és 2025 között jelentős forráskivonás történt a magyar oktatási rendszerben.
Mindez a tanulói teljesítményekben is visszaköszön. A PISA 2022-es mérései alapján – sok más fejlett országhoz hasonlóan – a magyar diákok eredményei romlottak. A kutatók szerint a 2009 óta tartó csökkenő tendencia hátterében a pedagógiai színvonal romlása és az oktatási rendszer strukturális problémái állnak.
Minisztériumi egyeztetésekkel telt a nyár, konkrétum azonban egyelőre kevés hangzott el arról, pontosan hogyan és mikor alakítanák át az óvodai nevelést. Az oktatási tárca államtitkárai több szóbeli ígéretet is tettek, a szakszervezetek által napirenden tartott égető problémák orvoslására, de ebben a nevelési évben gyökeres változás még nem várható. Összeszedtük, mit ígért eddig a minisztérium, és milyen változtatásokat sürgetnek a szakszervezetek.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem elég az egyes pedagógusok teljesítményét vizsgálni, az is meghatározó, milyen intézményben és milyen feltételek között dolgoznak. Miközben az új tanév előtt több pozitív változás is történt, ezek jellemzően nem igényeltek plusz költségvetési forrást. Továbbra is komoly kérdések vannak a tankerületi és a szakképzési rendszer körül, a NOKS-dolgozók országos akcióba kezdtek a béremelésükért, a gyógypedagógiai intézmények egy részében pedig a PSZ szerint „katasztrofális állapotok” vannak.
Idén duplájára nőtt az Apáczai ösztöndíjprogram keretösszege. A hátrányos helyzetű diákoknak szóló program célja, hogy javítsa a tanulók továbbtanulási és munkaerőpiaci esélyeit.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Nyílt levelet küldött Molnár János országgyűlési képviselőnek a PSZ, melyben arra voltak kíváncsi, mikor és hogyan jön a beígért béremelés.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
A kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár Kecskeméten és Szolnokon beszélt az előttük álló közös munkáról.
Az okostelefonokat, laptopokat a korábbi évekhez hasonlóan reggel le kell adni.
