Radikális átalakuláson ment keresztül a magyar közoktatás az elmúlt másfél évtizedben: a helyi döntések szerepe visszaszorult, az állami központosítás megerősödött, miközben csökkentek az oktatásra fordított források és romlottak a tanulói teljesítmények – állapítja meg az Educatio folyóiratban megjelent friss tanulmány.
A magyar közoktatás 2010 óta alapvető változásokon ment keresztül – olvasható az Educatio folyóirat január 25-én megjelent, Közoktatás-politika Magyarországon 2010–2025 című tanulmányában, melyet a Telex szúrt ki.
A Juhász Ágnes és Nahalka István által készített kutatás a Fidesz-kormány tizenöt évének oktatáspolitikáját elemzi, és összességében a rendszer erőteljes központosítását, valamint az eredményesség romlását rajzolja ki.
Spontán jelenség vagy rendszerszintű probléma, ha jobb körülmények között élő tanulókat a szülők olyan iskolába viszik, ahol alig vagy nincsenek hátrányos helyzetű diákok? Mit lehet ez ellen tenni, és ha minden így marad, annak milyen következményei lehetnek? Nahalka István oktatáskutatóval beszélgettünk.
A szerzők szerint a korábbi évtizedekben jellemző helyi és intézményi döntéseket fokozatosan felváltotta a központi irányítás, a sokszínűség helyét pedig az uniformizálás vette át. Olyan iskolarendszer alakult ki, amelyben éppen az oktatás legfontosabb érintettjei – a diákok, a tanárok, a szülők és a szakmai szervezetek – szorultak ki a döntéshozatalból. Ez a megközelítés élesen eltér számos fejlett ország oktatáspolitikai gyakorlatától, ahol az érintettek bevonása kulcsszerepet játszik.
A tanulmány kiemeli, hogy a kormány az elmúlt években korábban nem látott gyakorisággal módosította az oktatást szabályozó jogszabályokat. Példaként említik, hogy az 1993-as közoktatási törvény tíz év alatt kevesebb változtatáson esett át, mint a 2011-es köznevelési törvény 2019 második felében. A 2023 szeptembere és 2024 vége között elfogadott tizenkét köznevelési jogszabályhoz több száz szakmai javaslat érkezett, ám az államtitkárság ezek közül egyet sem fogadott el.
A kutatás az oktatás finanszírozásáról is árnyalt képet fest. Bár a kormány kommunikációjában rendszeresen hangsúlyozza az oktatásra fordított források növekedését, a GDP arányában vizsgálva az óvodai nevelésre, valamint az alap- és középfokú oktatásra fordított kiadások csökkentek az elmúlt 15 évben. A szerzők megállapítása szerint 2010 és 2025 között jelentős forráskivonás történt a magyar oktatási rendszerben.
Mindez a tanulói teljesítményekben is visszaköszön. A PISA 2022-es mérései alapján – sok más fejlett országhoz hasonlóan – a magyar diákok eredményei romlottak. A kutatók szerint a 2009 óta tartó csökkenő tendencia hátterében a pedagógiai színvonal romlása és az oktatási rendszer strukturális problémái állnak.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A tervek szerint a tárca munkatársai országszerte személyesen keresik fel az iskolákat, hogy közvetlenül ismerjék meg az iskolák mindennapi működését és a helyi problémákat.
A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.
A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.
Sokan az alapképzés elvégzése után döntenek úgy, hogy pályát váltanának, és egy egészen más területen szereznének mesterdiplomát. De vajon lehet-e olyan mesterképzésre jelentkezni, amely nem kapcsolódik a korábbi diplomához?
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
