Bár szövegértésből és matematikából tovább romlott a magyar diákok teljesítménye, de természettudományból sikerült javítaniuk – derült ki a legfrissebb, 2022-es PISA-mérés eredményeiből.
December elején írtuk meg, hogy megérkeztek a PISA-eredmények: kiderült, mekkora kárt okozott az online oktatás. A felmérés feladataiban a kutatók a gyerekek kompetenciáit, felhasználható tudását vizsgálják, és kevésbé kíváncsiak az iskolában bemagolt tananyagra. A mérést alapvetően háromévente végzik, de a koronavírus-járvány miatt a legutóbbi egy évvel későbbre, 2022-re tolódott.
A természettudományos eredmények
A PISA-vizsgálat a 15 éves diákok természettudományos kompetenciáit is méri: igaz csak egy ponttal, de a magyar diákok átlag felett teljesítettek. 486 pontos eredményt értek el a természettudományi teszten, ami statisztikailag nem tér el az OECD-tagországok átlagától.
Mindez annak tükrében érdekes, hogy a magyar diákok természettudományokból a németekkel, osztrákokkal, belgákkal, hollandokkal és franciákkal egyértékű átlageredményt értek el, és nem utolsó sorban magasabb pontszámot szereztek, mint például a norvég, olasz, szlovák, román és bolgár tanulók.
| PISA-vizsgálatok |
| A PISA (Programme for International Student Assessment) vizsgálat célja, hogy felmérje a 15 évesek alapvető ismereteit, kompetenciáit, amelyek a mindennapi életben való boldoguláshoz, a továbbtanuláshoz vagy a munkába álláshoz kellenek. A PISA-vizsgálatot az OECD szervezi, de az OECD-országok mellett partnerországok is részt vesznek benne - így nemcsak a diákok, hanem a különböző országok teljesítményét is össze lehet hasonlítani. |
A PISA 2022 természettudományi vizsgálatában Szingapúr, Japán, Makaó-Kína, Tajvan, a Koreai Köztársaság és Hongkong-Kína bizonyultak a legsikeresebbnek. Az Európai Unió tagországai közül Olaszország, Málta, Szlovákia, Görögország, Románia, Bulgária és Ciprus maradt el az OECD-országok átlagától.
A három tudásterületet nézve Magyarország régiós szinten a középmezőnyben szerepel. A lengyelek, csehek és az osztrákok egyértelműen jobb eredményt értek el, és a szövegértést leszámítva a szlovénok is előttünk végeztek. Viszont a horvátokat, a szlovákokat, az ukránokat és a románokat megelőztük.
Az online oktatás hatása
Az összefoglaló jelentésben kiemelik, hogy az eredmények értelmezésekor figyelembe kell venni, hogy a Covid19-járvány a tanulói teljesítményre nagyon jelentős hatással volt, hiszen számos országban több hónapig online tanultak a diákok. Ez az országok jelentős részében komolyabb romlást okozott az előző mérés eredményeihez képest, amit az OECD-átlag csökkenése is mutat. A magyar iskolák a 2020-as második félévben és a 2020/2021-es tanévben a szokásos tanítási idő körülbelül 52 százalékában voltak zárva, az OECD-országok körében ez az arány 51% volt.
Az előző méréshez képest három olyan ország van, amely mindhárom területen javította a teljesítményét, igaz alacsony szintről emelkedve: Brunei, Tajvan és a Dominikai Köztársaság. Az észak-európai országokra gyakorolta a legnagyobb hatást a mögöttünk hagyott négy év, hiszen az izlandi diákok eredményei mindhárom területen drasztikusan romlottak, de matematikából és szövegértésből több mint 20 pontos csökkenés figyelhető meg például a finn, a lengyel és a holland tanulók körében is.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
