Bár szövegértésből és matematikából tovább romlott a magyar diákok teljesítménye, de természettudományból sikerült javítaniuk – derült ki a legfrissebb, 2022-es PISA-mérés eredményeiből.
December elején írtuk meg, hogy megérkeztek a PISA-eredmények: kiderült, mekkora kárt okozott az online oktatás. A felmérés feladataiban a kutatók a gyerekek kompetenciáit, felhasználható tudását vizsgálják, és kevésbé kíváncsiak az iskolában bemagolt tananyagra. A mérést alapvetően háromévente végzik, de a koronavírus-járvány miatt a legutóbbi egy évvel későbbre, 2022-re tolódott.
A természettudományos eredmények
A PISA-vizsgálat a 15 éves diákok természettudományos kompetenciáit is méri: igaz csak egy ponttal, de a magyar diákok átlag felett teljesítettek. 486 pontos eredményt értek el a természettudományi teszten, ami statisztikailag nem tér el az OECD-tagországok átlagától.
Mindez annak tükrében érdekes, hogy a magyar diákok természettudományokból a németekkel, osztrákokkal, belgákkal, hollandokkal és franciákkal egyértékű átlageredményt értek el, és nem utolsó sorban magasabb pontszámot szereztek, mint például a norvég, olasz, szlovák, román és bolgár tanulók.
| PISA-vizsgálatok |
| A PISA (Programme for International Student Assessment) vizsgálat célja, hogy felmérje a 15 évesek alapvető ismereteit, kompetenciáit, amelyek a mindennapi életben való boldoguláshoz, a továbbtanuláshoz vagy a munkába álláshoz kellenek. A PISA-vizsgálatot az OECD szervezi, de az OECD-országok mellett partnerországok is részt vesznek benne - így nemcsak a diákok, hanem a különböző országok teljesítményét is össze lehet hasonlítani. |
A PISA 2022 természettudományi vizsgálatában Szingapúr, Japán, Makaó-Kína, Tajvan, a Koreai Köztársaság és Hongkong-Kína bizonyultak a legsikeresebbnek. Az Európai Unió tagországai közül Olaszország, Málta, Szlovákia, Görögország, Románia, Bulgária és Ciprus maradt el az OECD-országok átlagától.
A három tudásterületet nézve Magyarország régiós szinten a középmezőnyben szerepel. A lengyelek, csehek és az osztrákok egyértelműen jobb eredményt értek el, és a szövegértést leszámítva a szlovénok is előttünk végeztek. Viszont a horvátokat, a szlovákokat, az ukránokat és a románokat megelőztük.
Az online oktatás hatása
Az összefoglaló jelentésben kiemelik, hogy az eredmények értelmezésekor figyelembe kell venni, hogy a Covid19-járvány a tanulói teljesítményre nagyon jelentős hatással volt, hiszen számos országban több hónapig online tanultak a diákok. Ez az országok jelentős részében komolyabb romlást okozott az előző mérés eredményeihez képest, amit az OECD-átlag csökkenése is mutat. A magyar iskolák a 2020-as második félévben és a 2020/2021-es tanévben a szokásos tanítási idő körülbelül 52 százalékában voltak zárva, az OECD-országok körében ez az arány 51% volt.
Az előző méréshez képest három olyan ország van, amely mindhárom területen javította a teljesítményét, igaz alacsony szintről emelkedve: Brunei, Tajvan és a Dominikai Köztársaság. Az észak-európai országokra gyakorolta a legnagyobb hatást a mögöttünk hagyott négy év, hiszen az izlandi diákok eredményei mindhárom területen drasztikusan romlottak, de matematikából és szövegértésből több mint 20 pontos csökkenés figyelhető meg például a finn, a lengyel és a holland tanulók körében is.
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
