Jobban teljesítettek a magyarul tanuló diákok a romániai átlagnál a PISA-teszten

A magyarul tanuló diákok mindhárom teszten - matematikából, szövegértésből és természettudományokból - is jobban teljesítettek Romániában, mint az országos átlag, vagyis a többségi nyelven tanulók.

  • Tornyos Kata

Tovább romlott a magyar diákok teljesítménye szövegértésből és matematikából, míg természettudományokból sikerült javítaniuk - derült ki a legfrissebb, 2022-es PISA-mérés eredményeiből. Ezzel Magyarország régiós szinten a középmezőnyben szerepel: a lengyelek, csehek és az osztrákok egyértelműen jobb eredményt értek el, és a szövegértést leszámítva a szlovénok is előttünk végeztek. Viszont a horvátokat, a szlovákokat, az ukránokat és a románokat megelőztük.

A 2022-es felmérés egyik újdonsága volt, hogy az erdélyi magyar oktatási rendszert külön reprezentatív almintán mérték fél, ezt a Nemzeti Kisebbségkutató Intézetnek sikerült elérnie. A valamivel több mint 7000 letesztelt romániai diákból mintegy 1200 volt magyarul tanuló, így a megfelelő korú magyar diákoknak mintegy 15 százalékát tesztelték le – olvasható a Transtelexen.

„Elöljáróban az látszik, hogy a magyarul tanuló diákok mindhárom teszten, tehát a matematikán, a szövegértésen és a természettudományokon is jobban teljesítettek, mint az országos átlag, a többségi nyelven tanulók. És úgy tűnik, hogy a magyar oktatási rendszeren belüli egyenlőtlenségek kisebbek, mint országos szinten ”

– mondta Kiss Tamás, a magyar alminta egyik kezdeményezője. Hozzátette: hegyre hangosabbak a kritikák, hogy a magyar nyelvű oktatás gyengébb lenne, mint az országos átlag, de ez azért lehet, mert nincsenek jól felépítve az országos mérések. Szerinte az erdélyi magyar diákoknak a román nyelv és irodalom érettségi miatt van rosszabb átlaga.

A szociológus elmondása szerint részletes eredményeiket januárban fogják bemutatni a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet által szervezett műhelybeszélgetésen.

 

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.