Úgy gondolják, az oktatási rendszerünk egyik legnagyobb hibája a kormányzati szinten lévő kompetenciahiány.
Az elmúlt évtizedekben folyamatosan napirenden voltak a közbeszédben az oktatás problémái, és sokan az oktatási rendszer összeomlását vizionálják. Lannert Judit oktatáskutató szerint azonban ez nem látványosan, egyik pillanatról a másikra fog megtörténni. Szerinte az összeomlás akkor látszódik majd, amikor „azok a hidak, amiket az ebben az oktatásban részesülő mérnökök terveznek, összedőlnek, vagy olyan orvosaink lesznek, akik kezei alatt meghalnak a műtőben az emberek” – idézi a szakértőt a WMN.
Ez az összeomlás, amikor olyan selejtet gyárt az oktatás, amitől utána a gazdaság fog összeroppanni
– mondta Lannert.
Amikor a tehetséggondozás a szülőkre marad – egy édesanya tapasztalatai a közoktatásról
Az oktatáskutató hozzátette, úgy gondolja, ez a rendszer még sokáig el tud zakatolni, és nem lesz egy isteni jel, ami megmutatja, hogy mostantól váltani kell, mert ez rossz.
Már rég rossz, amit csinálunk
– mondta.
Törley Katalin pedagógus, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója arról beszélt, hogy a 2010-es években hangzatos jelszavak mögé tették az államosítást, mondván, így a különbségeket megszüntetik, és minden iskola egyformán jó lesz. Ehelyett azonban minden iskola egységesen sokkal rosszabb helyzetbe került.
Szerinte a 2010-es évek elején elindított oktatási reformmal az volt az egyik legnagyobb probléma, hogy a kormány nem folytatott érdemi párbeszédet a szakmával, hanem erőből akarta átvinni az elképzeléseit. Ráadásul azóta sem jellemző, hogy érintetteket vonnának be az oktatási rendszert érintő döntésekbe.
Lannert Judit szerint „az oktatás mostohagyerek, amit beraktak a sarokba. Az alapvető elvárás a fideszes oktatáspolitikusokkal szemben, hogy béke legyen, ne engedjék a problémákat felszínre kerülni, és ezt a maguk faék egyszerűségű módján akarják elérni”.
Mérethatékony iskolarendszerre lenne szükség, ami olyan változásokkal járna, ami politikai kockázatot jelentene az aktuális hatalom számára. Emiatt lehetetlen erről szakmai vitát folytatni, mert rögtön politikai területre érünk
– jelentette ki Lannert, aki szerint nem véletlen, hogy ilyen szinten korlátozták a tanárok sztrájkjogát, hiszen így nem fordulhat elő az, hogy nem tudnak gyerekfelügyeleti funkciót ellátni.
A miniszterelnöki biztos azt is elmondta, hogy az elmúlt években stabilizálták a pedagógusok helyzetét.
Törley Katalin elmondta, hogy a magyar a világon az egyik leginkább szegregáló oktatási rendszer, ami a társadalom számára is időzített bomba. Rávilágított, hogy már most súlyos társadalmi következményei vannak annak, hogy az oktatási rendszer a társadalmi együttélésre való nevelést sem tudja megvalósítani. A társadalmi olló ezzel egyre szélesebbre nyílik, ami nem szolgálja az ország fejlődését. Mindemellett nemcsak a hátrányos helyzetű gyerekeket hagyja cserben a mai rendszer, hanem a sajátos nevelési igényi tanulókat is: bár papíron meg kellene valósulnia az SNI-s gyerekek igényeit figyelembe vevő oktatásnak, a valóságban ehhez egyáltalán nem adott sem az erőforrás, sem a kapacitás, és szakemberből sincs elég.
A szakemberek szerint a jól működő oktatási rendszer egyik legnagyobb gátja a kormányzati szinten lévő kompetenciahiány. Nem szakemberek hozzák a döntéseket, és nincs valódi politikai szándék arra, hogy 21. századi iskolarendszert hozzanak létre. Egy ilyen szisztéma megváltoztatása rengeteg pénz és idő, nem lehet gyorsan látványos eredményeket felmutatni, ezért a pillanatot uralni akaró politikusok nem érdekeltek egy hosszútávó reform elindításában.
