Elavult módszerek, túlterhelt diákok, rugalmatlan tantervek és a motiváció hiánya - csak néhány azok közül a problémák közül, amelyekre civil állampolgárok hívták fel a figyelmet egy átfogó kezdeményezés keretében. Az általuk összeállított kihíváslista szerint a magyar oktatási rendszer számos ponton szorulna mielőbbi megújításra.
Az Oktatási Közös Nevező (OKN) 2024 és 2025 között megvalósult, önkéntes részvételen alapuló civil projekt volt, amelynek célja az volt, hogy strukturált formában tegye láthatóvá az oktatás legfontosabb gondjait, és összegyűjtse az ezekre érkező állampolgári megoldási javaslatokat. A munka alapját egy közel kétszáz elemből álló kihívástérkép adta, amelyhez nyitott kérdőíven keresztül érkeztek visszajelzések. Az adatgyűjtés nem volt reprezentatív, a dokumentum nem állít fel rangsort és nem fogalmaz meg konkrét szakpolitikai ajánlásokat – sokkal inkább a problémalátás mintázatait és a lehetséges irányokat mutatja meg.
Az összegzés 40 fő kihívást azonosít, tematikusan összevonva és értelmezve az állampolgári válaszokat. A visszatérő témák között szerepel például:
a túlzott központosítást és az intézmények autonómiájának hiányát és az önálló, köznevelésért felelős minisztérium hiányát is feltették a listára.
Minden egyes pontnál nemcsak a problémát mutatják be, hanem azt is, hol akad el a rendszer működése, milyen megoldásokat javasolnak az állampolgárok, és milyen tágabb következtetések vonhatók le.
Egyetlen értelmezés, a tények kritika nélküli elfogadása, a tankönyvi narratíva bemagolása – dilemmák és valódi diskurzus nélkül.Radó Péter oktatáskutató szerint így válhatnak a tankönyvek az ideológiai közvetítés eszközévé.
Az önálló köznevelési minisztérium hiányáról szóló fejezet például arra mutat rá, hogy hosszú évek óta nincs egységes szakmai irányítás és átfogó stratégia az óvodától a felsőoktatásig. A visszajelzések szerint „nincs valódi szakmai párbeszéd, és a jövő generáció kreatív felkészítéséhez szükséges feltételek sem állnak rendelkezésre”, miközben az óvodai nevelés – a gyerekek fejlődésének egyik kulcsszakasza – nem kap kellő figyelmet és megbecsülést.
Ennek okán az állampolgárok az alábbi javaslatokat tették:
A dokumentum készítői abban bíznak, hogy az összegyűjtött tapasztalatok és javaslatok támpontot adhatnak oktatáspolitikai műhelyeknek, pártprogramok készítőinek és döntéshozóknak a magyar oktatási rendszer megújításához.
A teljes javaslatcsomagot itt tudjátok megnézni.
A világ új kihívásai és a mesterséges intelligencia megjelenése miatt újratervezésre van szükség az oktatásban – jelentette ki Balatoni Katalin.
Bruttó 900 ezres - 1 milliós átlagfizetést kaptak azok a frissdiplomások, akik az állami légiközlekedés, katonai vezető vagy katonai logisztika alapszakon végeztek a 2022/2023-as tanévben – ez derült ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2025-ös adataiból.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
