Elavult módszerek, túlterhelt diákok, rugalmatlan tantervek és a motiváció hiánya - csak néhány azok közül a problémák közül, amelyekre civil állampolgárok hívták fel a figyelmet egy átfogó kezdeményezés keretében. Az általuk összeállított kihíváslista szerint a magyar oktatási rendszer számos ponton szorulna mielőbbi megújításra.
Az Oktatási Közös Nevező (OKN) 2024 és 2025 között megvalósult, önkéntes részvételen alapuló civil projekt volt, amelynek célja az volt, hogy strukturált formában tegye láthatóvá az oktatás legfontosabb gondjait, és összegyűjtse az ezekre érkező állampolgári megoldási javaslatokat. A munka alapját egy közel kétszáz elemből álló kihívástérkép adta, amelyhez nyitott kérdőíven keresztül érkeztek visszajelzések. Az adatgyűjtés nem volt reprezentatív, a dokumentum nem állít fel rangsort és nem fogalmaz meg konkrét szakpolitikai ajánlásokat – sokkal inkább a problémalátás mintázatait és a lehetséges irányokat mutatja meg.
Az összegzés 40 fő kihívást azonosít, tematikusan összevonva és értelmezve az állampolgári válaszokat. A visszatérő témák között szerepel például:
az innovatív tanítási módszerek hiányát,
túlzott tananyag-terhelést a diákokon,
a tantervek rugalmatlanságát,
az elavult tantervet és oktatási módszereket, de
a túlzott központosítást és az intézmények autonómiájának hiányát és az önálló, köznevelésért felelős minisztérium hiányát is feltették a listára.
Minden egyes pontnál nemcsak a problémát mutatják be, hanem azt is, hol akad el a rendszer működése, milyen megoldásokat javasolnak az állampolgárok, és milyen tágabb következtetések vonhatók le.
Egyetlen értelmezés, a tények kritika nélküli elfogadása, a tankönyvi narratíva bemagolása – dilemmák és valódi diskurzus nélkül.Radó Péter oktatáskutató szerint így válhatnak a tankönyvek az ideológiai közvetítés eszközévé.
Az önálló köznevelési minisztérium hiányáról szóló fejezet például arra mutat rá, hogy hosszú évek óta nincs egységes szakmai irányítás és átfogó stratégia az óvodától a felsőoktatásig. A visszajelzések szerint „nincs valódi szakmai párbeszéd, és a jövő generáció kreatív felkészítéséhez szükséges feltételek sem állnak rendelkezésre”, miközben az óvodai nevelés – a gyerekek fejlődésének egyik kulcsszakasza – nem kap kellő figyelmet és megbecsülést.
Ennek okán az állampolgárok az alábbi javaslatokat tették:
Önálló, köznevelésért felelős minisztérium létrehozása
Rövid-, közép- és hosszú távú köznevelési stratégia kialakítása
A köznevelés irányításának leválasztása más szakpolitikai területekről
A stratégia folyamatos igazítása a társadalmi és munkaerő-piaci változásokhoz
A dokumentum készítői abban bíznak, hogy az összegyűjtött tapasztalatok és javaslatok támpontot adhatnak oktatáspolitikai műhelyeknek, pártprogramok készítőinek és döntéshozóknak a magyar oktatási rendszer megújításához.
A teljes javaslatcsomagot itt tudjátok megnézni.
A világ új kihívásai és a mesterséges intelligencia megjelenése miatt újratervezésre van szükség az oktatásban – jelentette ki Balatoni Katalin.
