A szülő készíti fel a gyereket a versenyre és egy kisebb, 16 fős osztályban is előfordulhat, hogy a pedagógus csak az aktívabb diákokra figyel - egy többgyerekes anya osztotta meg tapasztalatait a közoktatásról.
A Tanítanék Mozgalom korábban készített egy felmérést azzal kapcsolatban, hogy melyek a közoktatás legégetőbb problémái. A felhívásra több mint 6 ezren válaszoltak, akik közül többeket felkerestek, és interjút készítettek velük - írja a szavon.
Az egyik közülük egy többgyerekes édesanya volt, aki azt mondta, hogy volt olyan, hogy egy korábban kiváló tanítónő betegsége miatt jelentős személyiségváltozáson ment keresztül. A feszes tanmenet mindenáron való betartása érdekében például előfordult, hogy nem engedte ki a gyerekeket szünetre.
Szintén komoly problémaként merült fel a differenciálás hiánya és az osztálylétszám kérdése. Bár sokan úgy gondolják, hogy a kisebb létszám önmagában garancia a minőségi oktatásra, az anya tapasztalata szerint ez nem feltétlenül igaz.
Egy 16 fős osztályban is előfordulhat, hogy a pedagógus csak az első padokban ülő, aktívabb diákokra figyel, miközben a csendesebb gyerekek háttérbe szorulnak.
Ezzel szemben a „versenyistállóként” jellemzett nagyvárosi intézményekben a 30 fős osztályok erős tempója ugyan húzza a gyerekeket, de a folyamatos hajtás sokuk számára túlzott megterhelést jelent.
A tehetséggondozás és a versenyeztetés kérdése különösen érzékeny pont. Az anya legkisebb gyereke egy gyermekközpontú intézménybe jár, ahol tudatosan törekednek a stressz minimalizálására. Ennek részeként alsó tagozatban nem támogatják a tanulmányi versenyeken való részvételt. A szülő azonban úgy látja, hogy ezzel éppen a későbbi megmérettetésekhez szükséges rutinszerzés marad el.
Véleménye szerint
a versenyek nem elsősorban a győzelemről szólnak, hanem arról, hogy a gyerekek megtanulják kezelni a vizsgahelyzeteket és a teljesítménykényszert, ami a későbbi felvételik során kulcsfontosságú lehet.
Az anya szerint a tehetséggondozás gyakran teljes egészében a családokra hárul. Előfordult, hogy neki kellett megszerveznie gyereke és társai nevezését egy matematikai csapatversenyre, sőt a felkészítést is ő tartotta meg, mert a pedagógusnak erre már nem maradt energiája.
Spontán jelenség vagy rendszerszintű probléma, ha jobb körülmények között élő tanulókat a szülők olyan iskolába viszik, ahol alig vagy nincsenek hátrányos helyzetű diákok? Mit lehet ez ellen tenni, és ha minden így marad, annak milyen következményei lehetnek? Nahalka István oktatáskutatóval beszélgettünk.
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
