A szülő készíti fel a gyereket a versenyre és egy kisebb, 16 fős osztályban is előfordulhat, hogy a pedagógus csak az aktívabb diákokra figyel - egy többgyerekes anya osztotta meg tapasztalatait a közoktatásról.
A Tanítanék Mozgalom korábban készített egy felmérést azzal kapcsolatban, hogy melyek a közoktatás legégetőbb problémái. A felhívásra több mint 6 ezren válaszoltak, akik közül többeket felkerestek, és interjút készítettek velük - írja a szavon.
Az egyik közülük egy többgyerekes édesanya volt, aki azt mondta, hogy volt olyan, hogy egy korábban kiváló tanítónő betegsége miatt jelentős személyiségváltozáson ment keresztül. A feszes tanmenet mindenáron való betartása érdekében például előfordult, hogy nem engedte ki a gyerekeket szünetre.
Szintén komoly problémaként merült fel a differenciálás hiánya és az osztálylétszám kérdése. Bár sokan úgy gondolják, hogy a kisebb létszám önmagában garancia a minőségi oktatásra, az anya tapasztalata szerint ez nem feltétlenül igaz.
Egy 16 fős osztályban is előfordulhat, hogy a pedagógus csak az első padokban ülő, aktívabb diákokra figyel, miközben a csendesebb gyerekek háttérbe szorulnak.
Ezzel szemben a „versenyistállóként” jellemzett nagyvárosi intézményekben a 30 fős osztályok erős tempója ugyan húzza a gyerekeket, de a folyamatos hajtás sokuk számára túlzott megterhelést jelent.
A tehetséggondozás és a versenyeztetés kérdése különösen érzékeny pont. Az anya legkisebb gyereke egy gyermekközpontú intézménybe jár, ahol tudatosan törekednek a stressz minimalizálására. Ennek részeként alsó tagozatban nem támogatják a tanulmányi versenyeken való részvételt. A szülő azonban úgy látja, hogy ezzel éppen a későbbi megmérettetésekhez szükséges rutinszerzés marad el.
Véleménye szerint
a versenyek nem elsősorban a győzelemről szólnak, hanem arról, hogy a gyerekek megtanulják kezelni a vizsgahelyzeteket és a teljesítménykényszert, ami a későbbi felvételik során kulcsfontosságú lehet.
Az anya szerint a tehetséggondozás gyakran teljes egészében a családokra hárul. Előfordult, hogy neki kellett megszerveznie gyereke és társai nevezését egy matematikai csapatversenyre, sőt a felkészítést is ő tartotta meg, mert a pedagógusnak erre már nem maradt energiája.
Spontán jelenség vagy rendszerszintű probléma, ha jobb körülmények között élő tanulókat a szülők olyan iskolába viszik, ahol alig vagy nincsenek hátrányos helyzetű diákok? Mit lehet ez ellen tenni, és ha minden így marad, annak milyen következményei lehetnek? Nahalka István oktatáskutatóval beszélgettünk.
Évekig kiszorultak az iskolákból, most azonban több civil szervezet is abban bízik, hogy ismét tarthat foglalkozásokat a diákoknak. Arról kérdeztük őket, mi történt velük a korlátozások óta, és mit várnak az új tanévtől.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem elég az egyes pedagógusok teljesítményét vizsgálni, az is meghatározó, milyen intézményben és milyen feltételek között dolgoznak. Miközben az új tanév előtt több pozitív változás is történt, ezek jellemzően nem igényeltek plusz költségvetési forrást. Továbbra is komoly kérdések vannak a tankerületi és a szakképzési rendszer körül, a NOKS-dolgozók országos akcióba kezdtek a béremelésükért, a gyógypedagógiai intézmények egy részében pedig a PSZ szerint „katasztrofális állapotok” vannak.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Október közepén jöhet a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók béremelésének első lépcsője, a második pedig 2027. január 1-jétől – jelentette be Magyar Péter a kormány döntéseiről tartott sajtótájékoztatón.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
