Amikor a tehetséggondozás a szülőkre marad – egy édesanya tapasztalatai a közoktatásról

A szülő készíti fel a gyereket a versenyre és egy kisebb, 16 fős osztályban is előfordulhat, hogy a pedagógus csak az aktívabb diákokra figyel - egy többgyerekes anya osztotta meg tapasztalatait a közoktatásról.

A Tanítanék Mozgalom korábban készített egy felmérést azzal kapcsolatban, hogy melyek a közoktatás legégetőbb problémái. A felhívásra több mint 6 ezren válaszoltak, akik közül többeket felkerestek, és interjút készítettek velük - írja a szavon.

Az egyik közülük egy többgyerekes édesanya volt, aki azt mondta, hogy volt olyan, hogy egy korábban kiváló tanítónő betegsége miatt jelentős személyiségváltozáson ment keresztül. A feszes tanmenet mindenáron való betartása érdekében például előfordult, hogy nem engedte ki a gyerekeket szünetre.

Szintén komoly problémaként merült fel a differenciálás hiánya és az osztálylétszám kérdése. Bár sokan úgy gondolják, hogy a kisebb létszám önmagában garancia a minőségi oktatásra, az anya tapasztalata szerint ez nem feltétlenül igaz.

Egy 16 fős osztályban is előfordulhat, hogy a pedagógus csak az első padokban ülő, aktívabb diákokra figyel, miközben a csendesebb gyerekek háttérbe szorulnak.

Ezzel szemben a „versenyistállóként” jellemzett nagyvárosi intézményekben a 30 fős osztályok erős tempója ugyan húzza a gyerekeket, de a folyamatos hajtás sokuk számára túlzott megterhelést jelent.

A tehetséggondozás és a versenyeztetés kérdése különösen érzékeny pont. Az anya legkisebb gyereke egy gyermekközpontú intézménybe jár, ahol tudatosan törekednek a stressz minimalizálására. Ennek részeként alsó tagozatban nem támogatják a tanulmányi versenyeken való részvételt. A szülő azonban úgy látja, hogy ezzel éppen a későbbi megmérettetésekhez szükséges rutinszerzés marad el.

Véleménye szerint

a versenyek nem elsősorban a győzelemről szólnak, hanem arról, hogy a gyerekek megtanulják kezelni a vizsgahelyzeteket és a teljesítménykényszert, ami a későbbi felvételik során kulcsfontosságú lehet.

Az anya szerint a tehetséggondozás gyakran teljes egészében a családokra hárul. Előfordult, hogy neki kellett megszerveznie gyereke és társai nevezését egy matematikai csapatversenyre, sőt a felkészítést is ő tartotta meg, mert a pedagógusnak erre már nem maradt energiája.

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.