„A kormányváltás az első tégla, és én az első tégla után nem fogok hátradőlni” – írta Pankotai Lili posztjában. Szerinte a rendszerváltásig még hosszú és rögös az út. A tegnapi utcai ünneplések hangulatáról is beszámolt és hangsúlyozta, hogy a munka most kezdődik.
A Tisza Párt tegnapi kétharmados győzelme után Magyar Péter megköszönte a fiataloknak, hogy visszahozták a reményt, megmozdultak és „megmutatták, mit jelent nem félni, mit jelent egy félelem nélküli Magyarország építésébe belekezdeni”.
Pankotai Lili posztjában arról írt, hogy bár Budapesten „soha nem látott ünneplés” fogadta az eredményeket, ő is boldogan tért haza. Kiemelte azonban, hogy szerinte a Fidesz leváltása önmagában nem jelenti azt, hogy a rendszer is megváltozott. A kormányváltás csak az első lépés egy hosszabb folyamatban, amelynek célja a jogállamiság visszaépítése, a közszolgáltatások rendbetétele és egy új társadalmi működés kialakítása.
A fiatal aktivista hangsúlyozta, hogy a választási eredmény nem változtat azon, hogy továbbra is kritikusan figyeli majd a hatalmat. Mint írta, az elmúlt három évben mindent feltett a mostani eredményre:
Az elmúlt három évben, amióta mindenemet feltettem a ma esti eredményért (kirúgtak, bíróságra jártam, elviseltem a mérhetetlen propagandát 18 évesen, nyomozott utánam a készenléti rendőrség koholt vádak alapján), és kampányoltam nemcsak a Tisza győzelméért, hanem a Tisza kétharmadáért is, így három év után és a kétharmados győzelem után bátran mondom ki, hogy én holnap reggel is kormánykritikus „ellenzéki” emberként fogok felkelni, és ugyanígy folytatom a munkámat.
Akkor, amikor már biztos volt a Tisza győzelme egy videót is megosztott:
Pankotai szerint a választási győzelem csak a kezdet. A posztban többször visszatért arra a gondolatra, hogy a változás „tégláról téglára” épül, és most még csak az első lépésnél tartunk. Szerinte a választók felelőssége is, hogy ne ismétlődjenek meg a korábbi politikai ciklusok hibái. „A mi felelősségünk, választópolgárok felelőssége, hogy ne történjen meg az, ami a rendszerváltás után és a 2010-es fülkeforradalom után: hogy behúztuk az X-et és hátradőltünk” – fogalmazott.
Hozzátette: „ha valaki azt mondja, hogy semmivel nem vagyok elégedett, és nekem semmi nem „jó”, akkor én büszkén mondom: nekem soha semmi nem lesz elég jó, és örökre elégedetlen leszek! Mert az elégedetlenség szüli a cselekvést, ami biztosítja, hogy ne kövessük el újra ugyanazt a hibát, és ne álljunk meg itt.”
„Feketelistán” érezte magát, szakmai lehetőségektől esett el, poltikai véleménye miatt bélyegezték meg. A volt pedagógus, oktatási szakember, Balatoni József (Jocó bácsi) arról írt, hogy a választási eredmény tudatában esélyt lát arra, hogy újra szabadabban dolgozhasson, és a szakmaiság kerüljön előtérbe.
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
