Pankotai Lili: „Holnap reggel is kormánykritikus, ellenzéki emberként fogok felkelni”

„A kormányváltás az első tégla, és én az első tégla után nem fogok hátradőlni” – írta Pankotai Lili posztjában. Szerinte a rendszerváltásig még hosszú és rögös az út. A tegnapi utcai ünneplések hangulatáról is beszámolt és hangsúlyozta, hogy a munka most kezdődik.

A Tisza Párt tegnapi kétharmados győzelme után Magyar Péter megköszönte a fiataloknak, hogy visszahozták a reményt, megmozdultak és „megmutatták, mit jelent nem félni, mit jelent egy félelem nélküli Magyarország építésébe belekezdeni”.

Pankotai Lili posztjában arról írt, hogy bár Budapesten „soha nem látott ünneplés” fogadta az eredményeket, ő is boldogan tért haza. Kiemelte azonban, hogy szerinte a Fidesz leváltása önmagában nem jelenti azt, hogy a rendszer is megváltozott. A kormányváltás csak az első lépés egy hosszabb folyamatban, amelynek célja a jogállamiság visszaépítése, a közszolgáltatások rendbetétele és egy új társadalmi működés kialakítása.

A fiatal aktivista hangsúlyozta, hogy a választási eredmény nem változtat azon, hogy továbbra is kritikusan figyeli majd a hatalmat. Mint írta, az elmúlt három évben mindent feltett a mostani eredményre:

Az elmúlt három évben, amióta mindenemet feltettem a ma esti eredményért (kirúgtak, bíróságra jártam, elviseltem a mérhetetlen propagandát 18 évesen, nyomozott utánam a készenléti rendőrség koholt vádak alapján), és kampányoltam nemcsak a Tisza győzelméért, hanem a Tisza kétharmadáért is, így három év után és a kétharmados győzelem után bátran mondom ki, hogy én holnap reggel is kormánykritikus „ellenzéki” emberként fogok felkelni, és ugyanígy folytatom a munkámat.

Akkor, amikor már biztos volt a Tisza győzelme egy videót is megosztott:

„A kormányváltás az első tégla”

Pankotai szerint a választási győzelem csak a kezdet. A posztban többször visszatért arra a gondolatra, hogy a változás „tégláról téglára” épül, és most még csak az első lépésnél tartunk. Szerinte a választók felelőssége is, hogy ne ismétlődjenek meg a korábbi politikai ciklusok hibái. „A mi felelősségünk, választópolgárok felelőssége, hogy ne történjen meg az, ami a rendszerváltás után és a 2010-es fülkeforradalom után: hogy behúztuk az X-et és hátradőltünk” – fogalmazott.

Hozzátette: „ha valaki azt mondja, hogy semmivel nem vagyok elégedett, és nekem semmi nem „jó”, akkor én büszkén mondom: nekem soha semmi nem lesz elég jó, és örökre elégedetlen leszek! Mert az elégedetlenség szüli a cselekvést, ami biztosítja, hogy ne kövessük el újra ugyanazt a hibát, és ne álljunk meg itt.”

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.