Így reagált Jocó bácsi a Tisza győzelmére: „Talán soha nem éreztem ekkora felszabadulást”

„Feketelistán” érezte magát, szakmai lehetőségektől esett el, politikai véleménye miatt bélyegezték meg. A volt pedagógus, oktatási szakember, Balatoni József (Jocó bácsi) arról írt, hogy a választási eredmény tudatában esélyt lát arra, hogy újra szabadabban dolgozhasson, és a szakmaiság kerüljön előtérbe.

Április 12-én történelmi fordulattal zárult a 2026-os országgyűlési választás: a Tisza Párt kétharmados többséget szerzett, a Fidesz pedig ellenzékbe szorult. Az eredmény után több közéleti szereplő is megszólalt – köztük Jocó bácsi is, aki egy bejegyzésben arról írt, hogyan hatott a pályájára az elmúlt 16 év kormányzati működése, és milyen reményeket fűz az újonnan felálló kormányhoz.

„Az Orbán-rezsim elérte, hogy elhagyjam a tanári pályát”

Jocó bácsi – aki korábban pedagógusként és oktatási szakemberként vált ismertté – posztjában arról ír, hogy az elmúlt években komoly szakmai és személyes következményei voltak annak, hogy kritikusan viszonyult a rendszerhez.

Mint fogalmazott, a Orbán-rezsim elérte, hogy elhagyja a tanári pályát, és elvette tőle azt a hivatást, amit igazán szeretett. Ezt pedig sosem fogja megbocsátani.

A bejegyzésben részletesen felsorolja azokat a helyzeteket, amelyek szerinte politikai alapon hátrányosan érintették: előadóként kitiltották városokból, munkákat veszített el véleménynyilvánítás miatt, együttműködésektől esett el politikai okokból, neve miatt pályázatokat utasítottak el, a közmédiában pedig nem jelenhetett meg.

Milyen érzés évekig feketelistán lenni?
Milyen érzés, amikor politikai alapon rúgnak ki munkákból?
Milyen érzés, amikor azt mondják: szakmailag kiváló vagy, de politikailag nem férsz bele?

Elmondása szerint az elmúlt tíz évben többször padlóra került, és a családja, barátai támogatása segítette át a nehéz időszakokon.

„Most van esély arra, hogy szabadon dolgozhassak”

A Tisza Párt választási sikerét Jocó bácsi elsősorban nem politikai győzelemként, hanem személyes felszabadulásként értelmezi.

„Talán soha nem éreztem ekkora felszabadulást” – írja a bejegyzés elején, majd hozzáteszi: számára a legfontosabb, hogy most esélyt lát arra, hogy újra a tudása és szakmaisága alapján dolgozhasson, politikai hátrányok nélkül.

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.