A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.
Súlyos állításokat fogalmaztak meg a Patrona Hungariae Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium korábbi diákjai Rubovszky Rita egykori igazgatóval kapcsolatban. A Népszava cikke szerint többen arról számoltak be, hogy az intézményben megalázó bánásmód, túlzott kontroll és félelemkeltő légkör uralkodott a 2011 és 2023 közötti időszakban.
A beszámolók szerint az iskolában szigorúan szabályozták a mosdóhasználatot, és előfordult, hogy a diákokat nyilvánosan megszégyenítették. Egy volt tanuló arról beszélt, hogy csak engedéllyel lehetett kimenni a vécére, egyszer pedig egy tanár azt mondta neki: csak akkor engedi be, ha térdre borulva könyörög.
Mások szerint a tanárok és a diákok közül is sokan féltek az igazgatótól. Egy névtelenül nyilatkozó forrás úgy fogalmazott: Rubovszky Rita rendszeresen ordibált a folyosón, és „a leváltása utáni hangulat felért egy április 12-vel”.
A volt diákok közül többen az étkezési szabályokat emelték ki. Egyikük arról beszélt, hogy az iskolában kötelező volt mindent megenni a tányérról, emiatt több gyerek rosszul lett. Úgy fogalmazott:
Többször láttam, ahogy összehányja a folyosót vagy az osztálytermet egy-egy társam. Emiatt elkezdtem nem merni enni. Évekig jártunk a Gyermekgyógyászati Klinikára, mindebből alakult ki a súlyos evészavarom, majd pánikbetegségem, amivel évekig küzdöttem.
A Facebookon néhány volt diák azt írta, hogy szerintük nem elszigetelt esetekről, hanem rendszerszintű problémáról van szó. Azt állítják, a diákok biztonsága és alapvető szükségletei nem kaptak megfelelő figyelmet, és sokuk számára maradandó lelki következményekkel jártak az ott átélt élmények. Május végéig tovább gyűjtik az érintettek történeteit.
A cikkben megszólaló szülők hangsúlyozták: nem politikai okokból fordultak a nyilvánossághoz. Egy édesanya szerint azért szólaltak meg, mert úgy érzik, „meg kell törni a csendet”, és ki kell vizsgálni a történteket.
Rubovszky Ritát is megkereste a Népszava, az egykori igazgató pedig visszautasította a vádakat. Azt mondta, hogy „őszintén fölháborítja” az, ami az elmúlt hetekben történik, és szerinte az iskola eredményei, valamint a szülői visszajelzések nem támasztják alá az ellene megfogalmazott állításokat. Arra hivatkozott, hogy a vezetése alatt jelentősen nőtt a diáklétszám, és a távozása után több száz támogató levelet kapott szülőktől.
Úgy fogalmazott:
Minden iskolában van sok probléma, és minden vezető mögött van egy csomó érdeksérelem. De nehezen hiszem, hogy egy olyan iskolában, ahol nem érzik jól magukat a gyerekek és a szülők, a távozásom előtt 200 fős szülői bált rendez egy 70 fős szülői csapat 8 hónapon keresztül.
Rubovszky Rita arról is beszélt, hogy szerinte a most nyilvánosságra került történetek nem tükrözik a teljes valóságot. Példaként említette azt a 277 levelet is, amelyet elmondása szerint a szülők küldtek távozása után a fenntartónak, a nunciusnak és a bíborosnak támogatásuk jeléül. Azt mondta, sok egykori diák a mai napig pozitívan emlékezik vissza az iskolára, és vannak, akik szerint az ott szerzett tapasztalatok segítették őket később vezetőként érvényesülni.
Az étkezési szabályokkal kapcsolatban azt mondta: a „nem szabad hagyni a tányéron” szabályt még korábban vezették be az iskolában, ő pedig két év után megszüntette azt. A Népszava arról is kérdezte, hogy igaz-e az, hogy egy családon belüli erőszak esetet nem jelentett a hatóságnak. Ezt Rubovszky egyértelműen tagadta, és azt mondta, minden esetben a jogszabályoknak megfelelően értesítették a hatóságokat.
Az egykori igazgató szerint a most megjelent történetek „a valóság átkeretezését” jelentik, és igazságtalannak tartja az ellene zajló „háborút”. Ugyanakkor azt mondta, nyitott lenne arra, hogy személyesen találkozzon azokkal, akik vállalják a történetüket.
Rubovszky Rita neve az elmúlt hetekben azért is került a figyelem középpontjába, mert sajtóhírek szerint az esélyesek között volt az oktatási miniszteri posztra. Végül nem ő kapta meg a feladatot, nem sokkal később azonban a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Oktatási Bizottságának főtanácsadójává nevezték ki. A kinevezés után jelentek meg a közösségi médiában és a sajtóban a volt diákok beszámolói az iskola egykori légköréről.
Molnár Áront már hidegen hagyja, mit nyilatkozott róla Rubovszky még 2023-ban, de több dolog, például a leendő miniszter oktatási reformmal kapcsolatos programja érdekelné most igazán.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
