Kiderült, tényleg Rubovszky Rita lett volna a Tisza oktatási minisztere
Tarr Zoltán arra is utalt, végül miért döntöttek másképpen.
Rubovszky Rita szakértőként segíti majd az egyházi oktatási munkát a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Oktatási Bizottságának élén.
A Magyar Kurír számolt be arról, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Rubovszky Ritát nevezte ki az Oktatási Bizottságának főtanácsadójává. A megbízást Székely János, az MKPK elnöke írta alá május 4-én.
A közlemény szerint Rubovszky Rita feladata lesz, hogy szakértőként támogassa az Oktatási Bizottság munkáját, valamint részt vegyen az oktatás-nevelés területét érintő döntések előkészítésében és az állami szervekkel folytatott tárgyalásokban.
Az egyházi testület hangsúlyozta: az oktatás és nevelés az egyik legfontosabb terület, ahol a Magyar Katolikus Egyház közfeladatot lát el Magyarországon. A dokumentum szerint a keresztény szellemiségű oktatás „az államalapítástól kezdve kulcsszerepet tölt be” az ország történetében.
A kinevezés indoklásában külön kitértek arra is, hogy az egyháznak szüksége van világi szakemberekre az oktatási feladatok ellátásában.
Rubovszky Rita neve az elmúlt hónapokban nemcsak az egyházi oktatás kapcsán került elő. Még azelőtt, hogy a Tisza-kormány végül Lannert Juditot választotta volna oktatási miniszternek, Rubovszky is szerepelt a lehetséges jelöltek között.
Ezt Tarr Zoltán, a Tisza-kormány leendő társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztere erősítette meg a Partizán egyik adásában. A műsorban arról beszélt, hogy Rubovszky Rita neve valóban felmerült az oktatási tárca élére.
A lehetséges kinevezés híre jelentős vitát váltott ki az oktatási szakmában és a nyilvánosságban is. Többen attól tartottak, hogy Rubovszky szakmai múltja miatt túlságosan összemosódhatna az egyházi és az állami oktatás irányítása.
A kritikák főként arra fókuszáltak, hogy milyen szerepet tölthet be az egyház az állami oktatáspolitika alakításában. Több oktatási szakértő szerint kérdéseket vetett fel, hogy egy, az egyházi oktatáshoz erősen kötődő szakember kerülhetett volna az oktatási tárca élére.
A témában megszólalt Nahalka István oktatáskutató is, aki szerint az állami és egyházi oktatás kapcsolatáról szélesebb szakmai vitára lenne szükség.
Tarr Zoltán arra is utalt, végül miért döntöttek másképpen.
Összegyűjtöttük azokat a matematika- és magyar nyelvi témaköröket, amelyekből a kilencedik évfolyamra készülő nyolcadikosok feladatokat kaphatnak a központi írásbeli felvételin.
Már öt olyan esetről tudnak a hatóságok, amikor veszélyes fémtárgyakat találtak a gyerekek halloweeni édességeiben Gyömrőn és környékén.
Továbbra is kérdéses, hogyan folytathatják tanulmányaikat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem pedagógushallgatói, miután a kormány bejelentette, hogy megszünteti az intézményben a pedagógusképzést. A hallgatók petíciót indítottak, az ügy pedig hétfőn a parlamentben is napirendre került.
Van köztük, aki egyetemi pedagógusképző központ vezetője, de olyan is, aki ügyvéd, docens és író egyszerre.
Alig két hónappal azután, hogy három év kihagyás után visszatért a tanításhoz, már tankerületi igazgatóként folytatja munkáját Pilz Olivér. A Tanítanék Mozgalom egyik alapítója november 5-től a Miskolci Tankerületi Központ élére kerül.
Az oktatáskutató szerint a tervezetből egyelőre nem rajzolódnak ki érdemi, rendszerszintű oktatáspolitikai változtatások.
Megszavazta a parlament, december 25-e és 26-a mellett a szenteste is munkaszüneti nap lesz.
A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.
A negyedikesek és ötödikesek szövegértési eredménye sokat romlott, viszont több felsőbb évfolyamon is javulást mértek.