Kiderült, tényleg Rubovszky Rita lett volna a Tisza oktatási minisztere
Tarr Zoltán arra is utalt, végül miért döntöttek másképpen.
Rubovszky Rita szakértőként segíti majd az egyházi oktatási munkát a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Oktatási Bizottságának élén.
A Magyar Kurír számolt be arról, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Rubovszky Ritát nevezte ki az Oktatási Bizottságának főtanácsadójává. A megbízást Székely János, az MKPK elnöke írta alá május 4-én.
A közlemény szerint Rubovszky Rita feladata lesz, hogy szakértőként támogassa az Oktatási Bizottság munkáját, valamint részt vegyen az oktatás-nevelés területét érintő döntések előkészítésében és az állami szervekkel folytatott tárgyalásokban.
Az egyházi testület hangsúlyozta: az oktatás és nevelés az egyik legfontosabb terület, ahol a Magyar Katolikus Egyház közfeladatot lát el Magyarországon. A dokumentum szerint a keresztény szellemiségű oktatás „az államalapítástól kezdve kulcsszerepet tölt be” az ország történetében.
A kinevezés indoklásában külön kitértek arra is, hogy az egyháznak szüksége van világi szakemberekre az oktatási feladatok ellátásában.
Rubovszky Rita neve az elmúlt hónapokban nemcsak az egyházi oktatás kapcsán került elő. Még azelőtt, hogy a Tisza-kormány végül Lannert Juditot választotta volna oktatási miniszternek, Rubovszky is szerepelt a lehetséges jelöltek között.
Ezt Tarr Zoltán, a Tisza-kormány leendő társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztere erősítette meg a Partizán egyik adásában. A műsorban arról beszélt, hogy Rubovszky Rita neve valóban felmerült az oktatási tárca élére.
A lehetséges kinevezés híre jelentős vitát váltott ki az oktatási szakmában és a nyilvánosságban is. Többen attól tartottak, hogy Rubovszky szakmai múltja miatt túlságosan összemosódhatna az egyházi és az állami oktatás irányítása.
A kritikák főként arra fókuszáltak, hogy milyen szerepet tölthet be az egyház az állami oktatáspolitika alakításában. Több oktatási szakértő szerint kérdéseket vetett fel, hogy egy, az egyházi oktatáshoz erősen kötődő szakember kerülhetett volna az oktatási tárca élére.
A témában megszólalt Nahalka István oktatáskutató is, aki szerint az állami és egyházi oktatás kapcsolatáról szélesebb szakmai vitára lenne szükség.
Tarr Zoltán arra is utalt, végül miért döntöttek másképpen.
A ponthatárok kihirdetése után minden évben sokan szembesülnek azzal, hogy hajszálon múlt a felvételük. Van, aki két-három ponttal, mások mindössze egyetlen ponttal maradnak le a kiszemelt szakról. Ilyenkor szinte azonnal felmerül a kérdés: lehet fellebbezni? Kérhető a pontszám újraszámítása? Módosulhat még a besorolási döntés?
Miskovits Marcit, Kovács Kristófot és Belanót kérdeztük a Pont Ott Partin.
Csak a maximális 500 ponttal lehetett ezekre az állami ösztöndíjas képzésekre bekerülni.
Idén Sanghajban rendezték meg az eseményt, aminek jövőre Budapest ad helyet.
Jelenleg 256 csecsemő és kisgyerek rekedt a kórházban azért, mert nem sikerült nekik időben megfelelő gondozási helyet találni.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Azoknak, akiket sikeresen felvettek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, a ponthatárhúzást követően is vannak teendőik.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.