Kiderült, tényleg Rubovszky Rita lett volna a Tisza oktatási minisztere
Tarr Zoltán arra is utalt, végül miért döntöttek másképpen.
Rubovszky Rita szakértőként segíti majd az egyházi oktatási munkát a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Oktatási Bizottságának élén.
A Magyar Kurír számolt be arról, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Rubovszky Ritát nevezte ki az Oktatási Bizottságának főtanácsadójává. A megbízást Székely János, az MKPK elnöke írta alá május 4-én.
A közlemény szerint Rubovszky Rita feladata lesz, hogy szakértőként támogassa az Oktatási Bizottság munkáját, valamint részt vegyen az oktatás-nevelés területét érintő döntések előkészítésében és az állami szervekkel folytatott tárgyalásokban.
Az egyházi testület hangsúlyozta: az oktatás és nevelés az egyik legfontosabb terület, ahol a Magyar Katolikus Egyház közfeladatot lát el Magyarországon. A dokumentum szerint a keresztény szellemiségű oktatás „az államalapítástól kezdve kulcsszerepet tölt be” az ország történetében.
A kinevezés indoklásában külön kitértek arra is, hogy az egyháznak szüksége van világi szakemberekre az oktatási feladatok ellátásában.
Rubovszky Rita neve az elmúlt hónapokban nemcsak az egyházi oktatás kapcsán került elő. Még azelőtt, hogy a Tisza-kormány végül Lannert Juditot választotta volna oktatási miniszternek, Rubovszky is szerepelt a lehetséges jelöltek között.
Ezt Tarr Zoltán, a Tisza-kormány leendő társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztere erősítette meg a Partizán egyik adásában. A műsorban arról beszélt, hogy Rubovszky Rita neve valóban felmerült az oktatási tárca élére.
A lehetséges kinevezés híre jelentős vitát váltott ki az oktatási szakmában és a nyilvánosságban is. Többen attól tartottak, hogy Rubovszky szakmai múltja miatt túlságosan összemosódhatna az egyházi és az állami oktatás irányítása.
A kritikák főként arra fókuszáltak, hogy milyen szerepet tölthet be az egyház az állami oktatáspolitika alakításában. Több oktatási szakértő szerint kérdéseket vetett fel, hogy egy, az egyházi oktatáshoz erősen kötődő szakember kerülhetett volna az oktatási tárca élére.
A témában megszólalt Nahalka István oktatáskutató is, aki szerint az állami és egyházi oktatás kapcsolatáról szélesebb szakmai vitára lenne szükség.
Tarr Zoltán arra is utalt, végül miért döntöttek másképpen.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.