Kiderült, tényleg Rubovszky Rita lett volna a Tisza oktatási minisztere
Tarr Zoltán arra is utalt, végül miért döntöttek másképpen.
Rubovszky Rita szakértőként segíti majd az egyházi oktatási munkát a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Oktatási Bizottságának élén.
A Magyar Kurír számolt be arról, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Rubovszky Ritát nevezte ki az Oktatási Bizottságának főtanácsadójává. A megbízást Székely János, az MKPK elnöke írta alá május 4-én.
A közlemény szerint Rubovszky Rita feladata lesz, hogy szakértőként támogassa az Oktatási Bizottság munkáját, valamint részt vegyen az oktatás-nevelés területét érintő döntések előkészítésében és az állami szervekkel folytatott tárgyalásokban.
Az egyházi testület hangsúlyozta: az oktatás és nevelés az egyik legfontosabb terület, ahol a Magyar Katolikus Egyház közfeladatot lát el Magyarországon. A dokumentum szerint a keresztény szellemiségű oktatás „az államalapítástól kezdve kulcsszerepet tölt be” az ország történetében.
A kinevezés indoklásában külön kitértek arra is, hogy az egyháznak szüksége van világi szakemberekre az oktatási feladatok ellátásában.
Rubovszky Rita neve az elmúlt hónapokban nemcsak az egyházi oktatás kapcsán került elő. Még azelőtt, hogy a Tisza-kormány végül Lannert Juditot választotta volna oktatási miniszternek, Rubovszky is szerepelt a lehetséges jelöltek között.
Ezt Tarr Zoltán, a Tisza-kormány leendő társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztere erősítette meg a Partizán egyik adásában. A műsorban arról beszélt, hogy Rubovszky Rita neve valóban felmerült az oktatási tárca élére.
A lehetséges kinevezés híre jelentős vitát váltott ki az oktatási szakmában és a nyilvánosságban is. Többen attól tartottak, hogy Rubovszky szakmai múltja miatt túlságosan összemosódhatna az egyházi és az állami oktatás irányítása.
A kritikák főként arra fókuszáltak, hogy milyen szerepet tölthet be az egyház az állami oktatáspolitika alakításában. Több oktatási szakértő szerint kérdéseket vetett fel, hogy egy, az egyházi oktatáshoz erősen kötődő szakember kerülhetett volna az oktatási tárca élére.
A témában megszólalt Nahalka István oktatáskutató is, aki szerint az állami és egyházi oktatás kapcsolatáról szélesebb szakmai vitára lenne szükség.
Tarr Zoltán arra is utalt, végül miért döntöttek másképpen.
Radics Béla többek között arról kérdezte Lannert Judit leendő oktatási minisztert a meghallgatásán, mi lesz a hároméves szakképzéssel, ha 18 évre emeli a Tisza a tankötelezettséget. Egy 2022-es kutatás szerint azonban a tankötelezettség 16 évre csökkentésével többek között a diákok esélye a lemorzsolódásra 70 százalékkal emelkedett.
Gyermekközpontú szemléletet, gyors intézkedéseket és három hónapos akciótervet ígér Lannert Judit, a leendő oktatási miniszter frissen létrehozott Facebook-oldalán megosztott első bejegyzésében.
Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.
Az inzulin, a cukorbetegség és a genetikai számolások is előkerültek az idei emelt biológiaérettségin, amelyről megoszlottak a diákvélemények. Volt, aki „szörnyűnek” nevezte a feladatsort, mások szerint azonban könnyebb volt, mint a tavalyi vizsga.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Az Állami Számvevőszék vizsgálata után távozik az egyetem rektora, aki lemondásával akarja biztosítani, hogy az intézmény közössége mentesüljön a vitáktól, és továbbra is zavartalanul a szakmai munkára fókuszálhasson.