Kiderült, tényleg Rubovszky Rita lett volna a Tisza oktatási minisztere
Tarr Zoltán arra is utalt, végül miért döntöttek másképpen.
Rubovszky Rita szakértőként segíti majd az egyházi oktatási munkát a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Oktatási Bizottságának élén.
A Magyar Kurír számolt be arról, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Rubovszky Ritát nevezte ki az Oktatási Bizottságának főtanácsadójává. A megbízást Székely János, az MKPK elnöke írta alá május 4-én.
A közlemény szerint Rubovszky Rita feladata lesz, hogy szakértőként támogassa az Oktatási Bizottság munkáját, valamint részt vegyen az oktatás-nevelés területét érintő döntések előkészítésében és az állami szervekkel folytatott tárgyalásokban.
Az egyházi testület hangsúlyozta: az oktatás és nevelés az egyik legfontosabb terület, ahol a Magyar Katolikus Egyház közfeladatot lát el Magyarországon. A dokumentum szerint a keresztény szellemiségű oktatás „az államalapítástól kezdve kulcsszerepet tölt be” az ország történetében.
A kinevezés indoklásában külön kitértek arra is, hogy az egyháznak szüksége van világi szakemberekre az oktatási feladatok ellátásában.
Rubovszky Rita neve az elmúlt hónapokban nemcsak az egyházi oktatás kapcsán került elő. Még azelőtt, hogy a Tisza-kormány végül Lannert Juditot választotta volna oktatási miniszternek, Rubovszky is szerepelt a lehetséges jelöltek között.
Ezt Tarr Zoltán, a Tisza-kormány leendő társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztere erősítette meg a Partizán egyik adásában. A műsorban arról beszélt, hogy Rubovszky Rita neve valóban felmerült az oktatási tárca élére.
A lehetséges kinevezés híre jelentős vitát váltott ki az oktatási szakmában és a nyilvánosságban is. Többen attól tartottak, hogy Rubovszky szakmai múltja miatt túlságosan összemosódhatna az egyházi és az állami oktatás irányítása.
A kritikák főként arra fókuszáltak, hogy milyen szerepet tölthet be az egyház az állami oktatáspolitika alakításában. Több oktatási szakértő szerint kérdéseket vetett fel, hogy egy, az egyházi oktatáshoz erősen kötődő szakember kerülhetett volna az oktatási tárca élére.
A témában megszólalt Nahalka István oktatáskutató is, aki szerint az állami és egyházi oktatás kapcsolatáról szélesebb szakmai vitára lenne szükség.
Tarr Zoltán arra is utalt, végül miért döntöttek másképpen.
Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.
Krausz Ferenc alapítványa és a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány is köztük van.
Lannert Judit oktatási miniszter elmondta, hogy átalakítják a pedagógusképzést, amely részeként kivonják a tanárképzést az Nemzeti Közszolgálati Egyetemről.
Az oktatáskutató arra is reflektált, hogy milyen alapokból kellene kiindulnia egy valóban konstruktív és eredményes értékelési rendszernek.
Szeptember 30-a legyen a Polgári Ellenállás Napja – ezt javasolja a Tanítanék Mozgalom. A kezdeményezés célja, hogy emléket állítson a 2022-2023-as oktatási tiltakozások résztvevőinek, valamint mindazoknak, akik békés eszközökkel léptek fel az általuk igazságtalannak tartott döntésekkel szemben.
Egy volt diákja pedig „főnyereményként” értékelte őt az ELTE számára.
Halácsy Péter, a Budapest School alapítója szerint komoly változtatásokat kellene bevezetni a felső tagozattal kapcsolatban, ami 80 éve nem szolgálja a célját.