Mitől függ, hogy sikeres felnőtt lesz-e a gyerekekből?

A képességek kifejlődését megakadályozó életkörülmények a felelősek azért, hogy a szegényebb családi háttérrel rendelkező gyerekek gyengébben teljesítenek az iskolában, és kisebb valószínűséggel mennek egyetemre - állítják a szakemberek.

  • Eduline

A Psychological Science című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a gazdagabb, illetve szegényebb családból származó gyerekek teljesítményében mutatkozó különbségek már kétéves korban kimutathatók. Ennek oka azonban nem a genetikai adottságban, hanem a szegényebb gyerekek otthoni körülményeiben keresendő. A család anyagi helyzete a magyar diákok teljesítményére is hatással van. Hány pontot értek el a 2009-es PISA-felmérésen? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

 

Egy korábbi tanulmány szerint a gazdagabb és szegényebb gyerekek közötti szakadék már az életük korai szakaszában, még az iskola megkezdése előtt kialakul. "A szegényebb gyerekek nem teljesítenek jól az olvasásban. Hibásan ejtik ki a szavakat és sok más olyan elmaradásuk is van, amelyek kulcsfontosságúak lennének a tanulás kezdetén" - mondta Elliot M. Tucker-Drob, az Austin állambeli Texas Egyetem munkatársa, a tanulmány vezető szerzője. A szakemberek most arra voltak kíváncsiak, hogy ez a szakadék a gyermekek mely életszakaszában mutatkozik meg először. Meglepő összefüggés: kik kapják a legjobb jegyeket az iskolában? Cikkünket itt találod.
Diákok a könyvtárban: a család anyagi helyzete is hatással van a teljesítményükre

A kutatók a világ különböző részein élő egypetéjű- és kétpetéjű ikrek adatait elemezték. A 750 ikerpár mentális képességeit tízhónapos, majd kétéves korukban is megvizsgálták: képeket kellett összepárosítani, kockákat egy bögrébe helyezni és színek szerint szétválogatni tárgyakat. A résztvevők társadalmi-gazdasági helyzetét a szülők iskolai végzettsége, foglalkozása és jövedelme alapján határozták meg.

 

A szegény családból származó gyerekek tízhónapos korukban ugyanolyan jól szerepeltek a teszteken, mint a gazdagabb körülmények között élő társaik. A következő tizennégy hónap volt az a kritikus időszak, amikor a szakadék növekedni kezdett közöttük. Kétéves korukra a gazdagabb gyerekek sokkal jobban teljesítettek, mint a szegényebb családban élők.

 

A szakembereket az érdekelte, hogy mely gének milyen mértékben befolyásolták a teszteredményeket. A gazdagabb családból származó, és genetikailag teljesen egyforma, kétéves egypetéjű ikreknek sokkal több azonos eredményük volt, mint a kétpetéjűeknek, akiknek genetikai állománya csupán 50 százalékban egyezik meg. Ez jelezte, hogy a gének hatással voltak az eredményekre. 

 

A szegényebb családban élő kétéves egypetéjű ikrek teszteredményei azonban semmivel sem hasonlítottak jobban egymásiéra, mint a kétpetéjűeké, vagyis náluk a gének nem befolyásolták az eredményeket. A szakemberek azt a következtetést vonták le, hogy a szegényebb gyerekek otthoni életkörülményeiben van valami, ami gátat szab  kognitív fejlődésüknek. Valószínűleg a szegényebb szülőknek sem idejük, sem energiájuk nincs meg ahhoz, hogy építő jellegű módon foglalkozzanak gyermekeikkel. Ezért az oktatáspolitika egységes célkitűzésének kellene lennie, hogy csökkentse a szakadékot a gazdag és a szegény gyerekek között - idézte Tuckert a ScienceDaily tudományos hírportál. 

 

Hozzátette: "Ehhez az első lépés, hogy megértsük az eltérések okait". Ezért a szakember jelenleg olyan videofelvételeket elemez, amelyeken gazdagabb, illetve szegényebb szülők foglalkoznak a gyermekeikkel, és ezek alapján próbálja azonosítani az eltéréseket.

MTI

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.