A 15 éves fiúk ötöde soha nem vesz a kezébe könyvet

A tizenöt éves korosztályban a fiúk mindössze 15 és a lányok 20 százaléka olvas rendszeresen (legalább havonta egy) könyvet. Ugyanakkor ebben a korosztályban a fiúk egyötöde, illetve a lányok egytizede egyáltalán nem vesz a kezébe olvasnivalót.

  • Eduline

A legutóbbi PISA-felmérésből kiderül, hogy szövegértés terén Magyarország 65 ponttal áll Finnország mögött. A nemek tekintetében elmondható, hogy a fiúk 40 ponttal gyengébben olvasnak, mint a velük egykorú lányok, viszont ezt ellensúlyozza jobb absztrakciós és következtető képességük. A hazai oktatásügy egyik legnagyobb kihívása, hogy növelnie kell a jó szövegértésű diákok arányát, és minimalizálni azok számát, akik gyenge szövegértésük miatt a társadalom peremére kerülhetnek. A gyenge szövegértési képesség ugyanis hatással van az egyén jólétére, valamint a társadalom és a gazdaság állapotára és versenyképességére egyaránt. Ha a jelenlegi 65 pontos hátrányunkat 20 év alatt ledolgoznánk, akkor ez Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézete professzorának számításai szerint a hazai GDP sokszoros emelkedésével járhatna együtt.

Kiss János Tamás, a Nemzeti Tankönyvkiadó vezérigazgatója szerint az oktatásban figyelembe kellene venni, hogy a fiúk és a lányok érdeklődése eltérő, tehát nem feltétlenül kell őket minden órán azonos módszertanok és tankönyvek szerint oktatni. A hatékonyság növelése érdekében a nemekhez kötődő érzelmi és intellektuális igényeket is figyelembe kellene venni. A Nemzeti Tankönyvkiadónál például már évek óta létezik az Irodalmi Ikerkönyvek című sorozat. Ennek kötetei a két nem számára közösen szóló művek mellett olyan olvasmányokat is tartalmaznak, amelyek tekintetbe veszik a 10-14 éves korú fiúk és lányok közötti lelki fejlődésbeli különbségeket, és ennek szellemében próbálják meg felkelteni, majd fenntartani azt az érdeklődést, amely a továbbiakban a gyerekek irodalomhoz és az olvasáshoz való viszonyát meghatározza.

Dr. Győri János, a Magyar Olvasástársaság elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy az oktatás mellett a családnak, a környezetnek talán még nagyobb szerepe van az olvasási szokások kialakulásában. Vannak azonban olyan gyerekek, akiknek kevesebb lehetőségük van a könyvek forgatására, az ő leszakadásuk megelőzése az egyik legfontosabb feladat.

A Magyar Olvasástársaság és a Nemzeti Tankönyvkiadó most megkötött együttműködésének köszönhetően ezentúl a Nemzeti Tankönyvkiadó is részt vesz az Olvasástársaság nemrég elindított kezdeményezésében, az SOS-gyermekfalu családjainak könyvekkel való támogatásában. Ennek keretében a kiadó az SOS-családoknak „Családi könyvbatyut”, az intézményt elhagyó nagykorú fiataloknak pedig „Életút kezdő könyvbatyut” ajándékoz, benne számos klasszikus művel. A két szervezet közös munkája, az Olvasóvá Nevelési Program azonban itt nem ér véget: az együttműködés keretében a közös célok mentén törekednek olyan programokat kidolgozni, amelyek eredményeként a fiatalok többet olvasnak majd.

eduline

 

Hozzászólások

Nem kell 18 évesen eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel – három magyar diák mesélte el, hogyan jutottak be Amerika és Anglia legjobb egyetemeire

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.