A 15 éves fiúk ötöde soha nem vesz a kezébe könyvet

A tizenöt éves korosztályban a fiúk mindössze 15 és a lányok 20 százaléka olvas rendszeresen (legalább havonta egy) könyvet. Ugyanakkor ebben a korosztályban a fiúk egyötöde, illetve a lányok egytizede egyáltalán nem vesz a kezébe olvasnivalót.

  • Eduline

A legutóbbi PISA-felmérésből kiderül, hogy szövegértés terén Magyarország 65 ponttal áll Finnország mögött. A nemek tekintetében elmondható, hogy a fiúk 40 ponttal gyengébben olvasnak, mint a velük egykorú lányok, viszont ezt ellensúlyozza jobb absztrakciós és következtető képességük. A hazai oktatásügy egyik legnagyobb kihívása, hogy növelnie kell a jó szövegértésű diákok arányát, és minimalizálni azok számát, akik gyenge szövegértésük miatt a társadalom peremére kerülhetnek. A gyenge szövegértési képesség ugyanis hatással van az egyén jólétére, valamint a társadalom és a gazdaság állapotára és versenyképességére egyaránt. Ha a jelenlegi 65 pontos hátrányunkat 20 év alatt ledolgoznánk, akkor ez Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézete professzorának számításai szerint a hazai GDP sokszoros emelkedésével járhatna együtt.

Kiss János Tamás, a Nemzeti Tankönyvkiadó vezérigazgatója szerint az oktatásban figyelembe kellene venni, hogy a fiúk és a lányok érdeklődése eltérő, tehát nem feltétlenül kell őket minden órán azonos módszertanok és tankönyvek szerint oktatni. A hatékonyság növelése érdekében a nemekhez kötődő érzelmi és intellektuális igényeket is figyelembe kellene venni. A Nemzeti Tankönyvkiadónál például már évek óta létezik az Irodalmi Ikerkönyvek című sorozat. Ennek kötetei a két nem számára közösen szóló művek mellett olyan olvasmányokat is tartalmaznak, amelyek tekintetbe veszik a 10-14 éves korú fiúk és lányok közötti lelki fejlődésbeli különbségeket, és ennek szellemében próbálják meg felkelteni, majd fenntartani azt az érdeklődést, amely a továbbiakban a gyerekek irodalomhoz és az olvasáshoz való viszonyát meghatározza.

Dr. Győri János, a Magyar Olvasástársaság elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy az oktatás mellett a családnak, a környezetnek talán még nagyobb szerepe van az olvasási szokások kialakulásában. Vannak azonban olyan gyerekek, akiknek kevesebb lehetőségük van a könyvek forgatására, az ő leszakadásuk megelőzése az egyik legfontosabb feladat.

A Magyar Olvasástársaság és a Nemzeti Tankönyvkiadó most megkötött együttműködésének köszönhetően ezentúl a Nemzeti Tankönyvkiadó is részt vesz az Olvasástársaság nemrég elindított kezdeményezésében, az SOS-gyermekfalu családjainak könyvekkel való támogatásában. Ennek keretében a kiadó az SOS-családoknak „Családi könyvbatyut”, az intézményt elhagyó nagykorú fiataloknak pedig „Életút kezdő könyvbatyut” ajándékoz, benne számos klasszikus művel. A két szervezet közös munkája, az Olvasóvá Nevelési Program azonban itt nem ér véget: az együttműködés keretében a közös célok mentén törekednek olyan programokat kidolgozni, amelyek eredményeként a fiatalok többet olvasnak majd.

eduline

 

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.