A 15 éves fiúk ötöde soha nem vesz a kezébe könyvet

A tizenöt éves korosztályban a fiúk mindössze 15 és a lányok 20 százaléka olvas rendszeresen (legalább havonta egy) könyvet. Ugyanakkor ebben a korosztályban a fiúk egyötöde, illetve a lányok egytizede egyáltalán nem vesz a kezébe olvasnivalót.

  • Eduline

A legutóbbi PISA-felmérésből kiderül, hogy szövegértés terén Magyarország 65 ponttal áll Finnország mögött. A nemek tekintetében elmondható, hogy a fiúk 40 ponttal gyengébben olvasnak, mint a velük egykorú lányok, viszont ezt ellensúlyozza jobb absztrakciós és következtető képességük. A hazai oktatásügy egyik legnagyobb kihívása, hogy növelnie kell a jó szövegértésű diákok arányát, és minimalizálni azok számát, akik gyenge szövegértésük miatt a társadalom peremére kerülhetnek. A gyenge szövegértési képesség ugyanis hatással van az egyén jólétére, valamint a társadalom és a gazdaság állapotára és versenyképességére egyaránt. Ha a jelenlegi 65 pontos hátrányunkat 20 év alatt ledolgoznánk, akkor ez Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézete professzorának számításai szerint a hazai GDP sokszoros emelkedésével járhatna együtt.

Kiss János Tamás, a Nemzeti Tankönyvkiadó vezérigazgatója szerint az oktatásban figyelembe kellene venni, hogy a fiúk és a lányok érdeklődése eltérő, tehát nem feltétlenül kell őket minden órán azonos módszertanok és tankönyvek szerint oktatni. A hatékonyság növelése érdekében a nemekhez kötődő érzelmi és intellektuális igényeket is figyelembe kellene venni. A Nemzeti Tankönyvkiadónál például már évek óta létezik az Irodalmi Ikerkönyvek című sorozat. Ennek kötetei a két nem számára közösen szóló művek mellett olyan olvasmányokat is tartalmaznak, amelyek tekintetbe veszik a 10-14 éves korú fiúk és lányok közötti lelki fejlődésbeli különbségeket, és ennek szellemében próbálják meg felkelteni, majd fenntartani azt az érdeklődést, amely a továbbiakban a gyerekek irodalomhoz és az olvasáshoz való viszonyát meghatározza.

Dr. Győri János, a Magyar Olvasástársaság elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy az oktatás mellett a családnak, a környezetnek talán még nagyobb szerepe van az olvasási szokások kialakulásában. Vannak azonban olyan gyerekek, akiknek kevesebb lehetőségük van a könyvek forgatására, az ő leszakadásuk megelőzése az egyik legfontosabb feladat.

A Magyar Olvasástársaság és a Nemzeti Tankönyvkiadó most megkötött együttműködésének köszönhetően ezentúl a Nemzeti Tankönyvkiadó is részt vesz az Olvasástársaság nemrég elindított kezdeményezésében, az SOS-gyermekfalu családjainak könyvekkel való támogatásában. Ennek keretében a kiadó az SOS-családoknak „Családi könyvbatyut”, az intézményt elhagyó nagykorú fiataloknak pedig „Életút kezdő könyvbatyut” ajándékoz, benne számos klasszikus művel. A két szervezet közös munkája, az Olvasóvá Nevelési Program azonban itt nem ér véget: az együttműködés keretében a közös célok mentén törekednek olyan programokat kidolgozni, amelyek eredményeként a fiatalok többet olvasnak majd.

eduline

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.