A siralmas érettségi eredmények után újabb felmérés sokkolta a romániai oktatáspolitikusokat és pedagógusokat: Európa országai közül Romániában van a legtöbb analfabéta, a lakosság hat százaléka nem tud olvasni.
A tizenöt év alatti diákok több mint negyven százaléka, a negyedikes tanulók harmincnnyolc százaléka küzd olvasási nehézségekkel – írja a manna.ro. A felnőttek sem állnak sokkal jobban, hat százalékuk nem tud olvasni, körülbelül 150 ezren a nevüket sem tudják leírni, a hivatalos dokumentumokat ujjlenyomatukkal hitelesítik.
Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságpolitikáért felelős európai uniós biztos korábban úgy nyilatkozott, hogy "nem nyugodhatunk bele, hogy olyan sok fiatal európainak még mindig alapvető gondjai vannak az írással és az olvasással. A társadalmi kirekesztődés fenyegeti őket, sokkal nehezebben találnak munkát, és elmondható, hogy az életminőségük is rosszabb emiatt."
Csupán nyolc országban (Dániában, Finnországban, Izlandon, Írországban, Máltán, Norvégiában, Svédországban és az Egyesült Királyságban) alkalmaznak kifejezetten olvasásfejlesztési szakembereket az iskolákban, hogy segítsék a tanárok munkáját ezen a téren. Milyen a magyar diákok szövegértési készsége? Összefoglalónkat itt olvashatod el.edulineLannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
