Nem a középiskolákkal és az alsó tagozattal, hanem az általános iskolák felső tagozatával van komoly probléma – írja Radó Péter az OktpolCafé legfrissebb bejegyzésében. Az oktatáskutató szerint az országos kompetenciamérés adatai is azt mutatják, hogy a felső tagozat – egyelőre – képtelen megújulni.
| Magasabb pontszámot szereztek a magyar diákok szövegértésből, a matematikai és természettudományi eredmények azonban továbbra is stagnálnak - a 2009-es PISA-eredményekről szóló cikkünket itt olvashatod el. |
A hatodik évfolyamos diákok szövegértési teljesítménye már az évtized elején javulni kezdett, a nyolcadikosok eredményei azonban nem követték a javuló tendenciát – legalábbis ezt mutatják az országos kompetenciamérések eredményei. Pedig – elméletileg – a nyolcadikosoknak a két évvel későbbi felmérésen ugyanolyan jól vagy még jobban kellett volna teljesíteniük, ehelyett 2006-ban és 2007-ben még kisebb visszaesést is megfigyelhettek a szakemberek, írja Radó Péter az OktpolCafé blogon.
Az oktatáskutató szerint ez többek között arra utal, hogy a legkomolyabb probléma az általános iskolák felső tagozatával van. „A legnagyobb baj a felső tagozat megújulásra való képtelensége, az oktatáspolitikai elvárásokhoz való alkalmazkodás elmaradása” – áll a bejegyzésben. Radó Péter szerint az oktatáspolitikai elvárások és a fejlesztések nagy hatást gyakorolnak az általános iskola első éveire, az érettségi rendszere pedig szintén jól hat a középiskolák egy részére.
edulineMiközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
