Megbukott a felső tagozat: nem hozzák a várt eredményt a nyolcadikosok

Nem a középiskolákkal és az alsó tagozattal, hanem az általános iskolák felső tagozatával van komoly probléma – írja Radó Péter az OktpolCafé legfrissebb bejegyzésében. Az oktatáskutató szerint az országos kompetenciamérés adatai is azt mutatják, hogy a felső tagozat – egyelőre – képtelen megújulni.

  • Eduline
Magasabb pontszámot szereztek a magyar diákok szövegértésből, a matematikai és természettudományi eredmények azonban továbbra is stagnálnak - a 2009-es PISA-eredményekről szóló cikkünket itt olvashatod el.

A hatodik évfolyamos diákok szövegértési teljesítménye már az évtized elején javulni kezdett, a nyolcadikosok eredményei azonban nem követték a javuló tendenciát – legalábbis ezt mutatják az országos kompetenciamérések eredményei. Pedig – elméletileg – a nyolcadikosoknak a két évvel későbbi felmérésen ugyanolyan jól vagy még jobban kellett volna teljesíteniük, ehelyett 2006-ban és 2007-ben még kisebb visszaesést is megfigyelhettek a szakemberek, írja Radó Péter az OktpolCafé blogon.

Az oktatáskutató szerint ez többek között arra utal, hogy a legkomolyabb probléma az általános iskolák felső tagozatával van. „A legnagyobb baj a felső tagozat megújulásra való képtelensége, az oktatáspolitikai elvárásokhoz való alkalmazkodás elmaradása” – áll a bejegyzésben. Radó Péter szerint az oktatáspolitikai elvárások és a fejlesztések nagy hatást gyakorolnak az általános iskola első éveire, az érettségi rendszere pedig szintén jól hat a középiskolák egy részére.

eduline
Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.