Nem a középiskolákkal és az alsó tagozattal, hanem az általános iskolák felső tagozatával van komoly probléma – írja Radó Péter az OktpolCafé legfrissebb bejegyzésében. Az oktatáskutató szerint az országos kompetenciamérés adatai is azt mutatják, hogy a felső tagozat – egyelőre – képtelen megújulni.
| Magasabb pontszámot szereztek a magyar diákok szövegértésből, a matematikai és természettudományi eredmények azonban továbbra is stagnálnak - a 2009-es PISA-eredményekről szóló cikkünket itt olvashatod el. |
A hatodik évfolyamos diákok szövegértési teljesítménye már az évtized elején javulni kezdett, a nyolcadikosok eredményei azonban nem követték a javuló tendenciát – legalábbis ezt mutatják az országos kompetenciamérések eredményei. Pedig – elméletileg – a nyolcadikosoknak a két évvel későbbi felmérésen ugyanolyan jól vagy még jobban kellett volna teljesíteniük, ehelyett 2006-ban és 2007-ben még kisebb visszaesést is megfigyelhettek a szakemberek, írja Radó Péter az OktpolCafé blogon.
Az oktatáskutató szerint ez többek között arra utal, hogy a legkomolyabb probléma az általános iskolák felső tagozatával van. „A legnagyobb baj a felső tagozat megújulásra való képtelensége, az oktatáspolitikai elvárásokhoz való alkalmazkodás elmaradása” – áll a bejegyzésben. Radó Péter szerint az oktatáspolitikai elvárások és a fejlesztések nagy hatást gyakorolnak az általános iskola első éveire, az érettségi rendszere pedig szintén jól hat a középiskolák egy részére.
edulineKitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
