Miért a sanghaji iskolák a legjobbak a világon?

A sanghaji Csingan középiskola 9. osztályos diákjainak mértanóráján Li Csen, a tanárnő a párhuzamosokról szóló euklidészi tétel alkalmazásáról kérdezte az osztályt. A negyven diák közül többen is jelentkeztek, és ahogy Li felszólította őket, egyik a másik után állt fel, pontosan válaszolt, majd amikor a tanárnő megadta az engedélyt, visszaült a helyére. A The New York Times által idézett szakértők szerint többek között ez a fegyelmezett iskolai magatartás magyarázza, hogy a sanghaji diákok érték el a legjobb eredményt a PISA-felmérésen.

  • Eduline
Fegyelem és rengeteg tanulás: ez a siker titka?

A szakértők szerint nehéz összehasonlítani a különböző országokban és városokban lezajlott felméréseket, és a gazdag Sanghajban elért eredményekről nem lehet azt mondani, hogy egész Kínát reprezentálják. Ám a város sikere mégis figyelemre méltó, újabb jele az ország növekedő versenyképességének. Noha a kínaiak először vettek részt a PISA-felmérésen, a teljesítmény megerősítette, hogy oktatási rendszerük képes jó matematikai és tudományos felkészültségű diákokat "kitermelni".  Hogyan szerepeltek a magyar diákok a PISA-felmérésen, melyik területen okoztak meglepetést? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

A szakember meggyőződése, hogy a sanghajiak ugyanolyan okokból értek el a kimagasló eredményt, mint az Ázsia más részeiben - Koreában, Szingapúrban vagy Hongkongban - élő diákok: oktatási rendszerük a fegyelemre, az ismétlésre és a tesztcentrikus felkészülésre épül. A sanghaji diákok gyakran délután négyig az iskolában maradnak, keveset tévéznek, ráadásul a kínai törvények tiltják, hogy 16 éves koruk előtt munkát vállaljanak.

"Más országokban kevesen kapnak olyan intenzív iskolái felkészítést, mint a mi diákjaink" - mondta az amerikai lapnak Szun Pao-hung, a társadalomtudományok sanghaji akadémiájának oktatási szakértője. Ám sok pedagógus úgy véli, hogy ez az előny egyben a kínai oktatási szisztéma gyengesége is. Az iskolarendszer túlságosan a tesztekre összpontosít, elfojtja a kreativitást.

"Ez ugyanannak az éremnek a két oldala: a kínai iskolák igen jók, amikor arról van szó, hogy felkészítsék diákjaikat a standardizált tesztekre. Ám ez az oka annak is, hogy nem készítik fel megfelelően a tanulókat az egyetemi munkára és a gazdaság megértésére" - írta Csiang Hszüe-csin, a Pekingi Egyetem gyakorló középiskolájának igazgatóhelyettese nem sokkal a kínai tesztsiker után. Magyarázata szerint a kínai iskolák annyira előtérbe helyezik a teszteket és a vizsgákat, hogy a padjaikból kikerülő diákokban nem marad elég kíváncsiság és képesség a kritikus vagy független gondolkodásra. "Szűk látókörű szakembereket nevelünk, holott Kínának ma vállalkozókra és újítókra lenne szüksége" - hangsúlyozta.
Eredmények a 2009-es PISA-felmérésenSzövegértésMatematikaTermészettudomány
OECD-átlag493496501
Sanghaj556600575
Dél-Korea539546538
Finnország536541554
Hongkong533555549
Szingapúr526562542
Kanada524527529
Új-Zéland521519532
Japán520529539
Ausztrália515514527
Hollandia508526522

Konfuciánus múlt

Ez szinte általános panasz Kínában. Egyes oktatók szerint részben a standardizált tesztek erőltetése okolható azért, hogy kevés az országban az újító gondolatokkal jelentkező fiatal vállalkozó. A Kínában működő világvállalatok vezetői pedig azt mondják, nem könnyű számukra olyan középvezetőket találni, akik kreatív gondolkodásúak, és önállóan képesek a felmerülő problémák megoldására. A rendszer sok tekintetben Kína konfuciánus múltjára vezethető vissza: a gyerekektől elvárják szüleik és tanáraik tiszteletét. "A fegyelemmel szinte alig van probléma" - jegyezte meg egy igazgatóhelyettes.

Az oktatás minősége igen változó a hatalmas országban. A vidékiek gyakran küzdenek pénzhiánnyal, magas a lemorzsolódók aránya, ugyanakkor a nagyvárosi intézmények erős matematikai és természettudományi ismereteket nyújtanak. Sokan a sanghaji iskolarendszert tartják a legjobbnak az országban, nagyon sok ott érettségizőt vesznek fel az Egyesült Államok legjobb egyetemeire.

A sanghaji Csiaotung Egyetem egyik tanára, Hsziung Ping-csi a lapnak azt mondta: az iskolai oktatók jövedelmének mintegy 70 százalékát biztosítja az alapfizetés, a további 30 százalék a teljesítménytől függ. A tanárok fizetése havi 5000 jüan (160 ezer forint) körül jár a prémiumok és külön juttatások nélkül. Ez jóval kevesebb a könyvelők, ügyvédek és más keresett szakmák művelőinek jövedelménél.

Az utóbbi időben a sanghaji iskolák igyekeznek bővíteni tananyagukat, és nagyobb szabadságot biztosítanak az egyes iskolai körzeteknek. Jó példa erre a Csingan középiskola, amely egyike volt annak a 150 oktatási intézménynek, amely részt vett a nemzetközi teszten. Tizenkét évvel ezelőtt hozták létre azzal a céllal, hogy javítsa a színvonalat egy olyan körzetben, amely gyenge iskoláiról volt ismert. Csang Zsen-li, az iskola igazgatója olyan kísérleti tanrendet vezetett be, amely - a kiváló eredmények elérése mellett - kisebb hangsúlyt helyez a matematikára, viszont több szabadidőt biztosít a diákoknak játékra és kísérletezésre.

MTI

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.