A sanghaji Csingan középiskola 9. osztályos diákjainak mértanóráján Li Csen, a tanárnő a párhuzamosokról szóló euklidészi tétel alkalmazásáról kérdezte az osztályt. A negyven diák közül többen is jelentkeztek, és ahogy Li felszólította őket, egyik a másik után állt fel, pontosan válaszolt, majd amikor a tanárnő megadta az engedélyt, visszaült a helyére. A The New York Times által idézett szakértők szerint többek között ez a fegyelmezett iskolai magatartás magyarázza, hogy a sanghaji diákok érték el a legjobb eredményt a PISA-felmérésen.
A szakértők szerint nehéz összehasonlítani a különböző országokban és városokban lezajlott felméréseket, és a gazdag Sanghajban elért eredményekről nem lehet azt mondani, hogy egész Kínát reprezentálják. Ám a város sikere mégis figyelemre méltó, újabb jele az ország növekedő versenyképességének. Noha a kínaiak először vettek részt a PISA-felmérésen, a teljesítmény megerősítette, hogy oktatási rendszerük képes jó matematikai és tudományos felkészültségű diákokat "kitermelni". Hogyan szerepeltek a magyar diákok a PISA-felmérésen, melyik területen okoztak meglepetést? Összefoglalónkat itt olvashatod el.A szakember meggyőződése, hogy a sanghajiak ugyanolyan okokból értek el a kimagasló eredményt, mint az Ázsia más részeiben - Koreában, Szingapúrban vagy Hongkongban - élő diákok: oktatási rendszerük a fegyelemre, az ismétlésre és a tesztcentrikus felkészülésre épül. A sanghaji diákok gyakran délután négyig az iskolában maradnak, keveset tévéznek, ráadásul a kínai törvények tiltják, hogy 16 éves koruk előtt munkát vállaljanak.
"Más országokban kevesen kapnak olyan intenzív iskolái felkészítést, mint a mi diákjaink" - mondta az amerikai lapnak Szun Pao-hung, a társadalomtudományok sanghaji akadémiájának oktatási szakértője. Ám sok pedagógus úgy véli, hogy ez az előny egyben a kínai oktatási szisztéma gyengesége is. Az iskolarendszer túlságosan a tesztekre összpontosít, elfojtja a kreativitást.
"Ez ugyanannak az éremnek a két oldala: a kínai iskolák igen jók, amikor arról van szó, hogy felkészítsék diákjaikat a standardizált tesztekre. Ám ez az oka annak is, hogy nem készítik fel megfelelően a tanulókat az egyetemi munkára és a gazdaság megértésére" - írta Csiang Hszüe-csin, a Pekingi Egyetem gyakorló középiskolájának igazgatóhelyettese nem sokkal a kínai tesztsiker után. Magyarázata szerint a kínai iskolák annyira előtérbe helyezik a teszteket és a vizsgákat, hogy a padjaikból kikerülő diákokban nem marad elég kíváncsiság és képesség a kritikus vagy független gondolkodásra. "Szűk látókörű szakembereket nevelünk, holott Kínának ma vállalkozókra és újítókra lenne szüksége" - hangsúlyozta.| Eredmények a 2009-es PISA-felmérésen | Szövegértés | Matematika | Természettudomány |
| OECD-átlag | 493 | 496 | 501 |
| Sanghaj | 556 | 600 | 575 |
| Dél-Korea | 539 | 546 | 538 |
| Finnország | 536 | 541 | 554 |
| Hongkong | 533 | 555 | 549 |
| Szingapúr | 526 | 562 | 542 |
| Kanada | 524 | 527 | 529 |
| Új-Zéland | 521 | 519 | 532 |
| Japán | 520 | 529 | 539 |
| Ausztrália | 515 | 514 | 527 |
| Hollandia | 508 | 526 | 522 |
Konfuciánus múlt
Ez szinte általános panasz Kínában. Egyes oktatók szerint részben a standardizált tesztek erőltetése okolható azért, hogy kevés az országban az újító gondolatokkal jelentkező fiatal vállalkozó. A Kínában működő világvállalatok vezetői pedig azt mondják, nem könnyű számukra olyan középvezetőket találni, akik kreatív gondolkodásúak, és önállóan képesek a felmerülő problémák megoldására. A rendszer sok tekintetben Kína konfuciánus múltjára vezethető vissza: a gyerekektől elvárják szüleik és tanáraik tiszteletét. "A fegyelemmel szinte alig van probléma" - jegyezte meg egy igazgatóhelyettes. Az oktatás minősége igen változó a hatalmas országban. A vidékiek gyakran küzdenek pénzhiánnyal, magas a lemorzsolódók aránya, ugyanakkor a nagyvárosi intézmények erős matematikai és természettudományi ismereteket nyújtanak. Sokan a sanghaji iskolarendszert tartják a legjobbnak az országban, nagyon sok ott érettségizőt vesznek fel az Egyesült Államok legjobb egyetemeire. A sanghaji Csiaotung Egyetem egyik tanára, Hsziung Ping-csi a lapnak azt mondta: az iskolai oktatók jövedelmének mintegy 70 százalékát biztosítja az alapfizetés, a további 30 százalék a teljesítménytől függ. A tanárok fizetése havi 5000 jüan (160 ezer forint) körül jár a prémiumok és külön juttatások nélkül. Ez jóval kevesebb a könyvelők, ügyvédek és más keresett szakmák művelőinek jövedelménél. Az utóbbi időben a sanghaji iskolák igyekeznek bővíteni tananyagukat, és nagyobb szabadságot biztosítanak az egyes iskolai körzeteknek. Jó példa erre a Csingan középiskola, amely egyike volt annak a 150 oktatási intézménynek, amely részt vett a nemzetközi teszten. Tizenkét évvel ezelőtt hozták létre azzal a céllal, hogy javítsa a színvonalat egy olyan körzetben, amely gyenge iskoláiról volt ismert. Csang Zsen-li, az iskola igazgatója olyan kísérleti tanrendet vezetett be, amely - a kiváló eredmények elérése mellett - kisebb hangsúlyt helyez a matematikára, viszont több szabadidőt biztosít a diákoknak játékra és kísérletezésre.MTI
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
