Elkeserítő eredmények: olvasni és számolni is alig tudnak a szakiskolások

A szakiskolások jó része aggasztóan gyenge alapképzésekkel kerül ki a munkaerőpiacra. A Defacto szerint nem azért, mert eleve gyenge képességekkel rendelkeznének, a főbb oka maga a szakiskola.

  • Eduline
túry

Az elmúlt években jelentősen csökkent a közismereti tárgyak oktatása a szakiskolákban. Ahogy azt az Eduline is megírta, Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára korábban azt nyilatkozta, hogy „a probléma gyökere az általános iskolában keresendő. Addig, amíg funkcionális analfabéták érkeznek a szakiskolába, bármilyen rendszert dolgozunk is ki, csak papíron fog működni. Azért van 20-30 százalékos lemorzsolódás a szakiskolában a 9-10. évfolyamon, mert azt, amit 8 évig nem sikerült elsajátítani, a közismeretis tanár nem fogja tudni pótolni”. Más vélemények szerint pedig „szakiskolába nyilván nem azért megy a gyerek, hogy József Attilát és Babitsot olvasson” – írta a Defacto.

Az Országos Kompetenciamérés adataiból kitűnik, hogy a szakiskolások szövegértése és matematikai készsége sem éppen rózsás, a 10. osztályosok átlagos teljesítménye a gyenge közepes szinten van. A kompetenciamérés feladatait itt találjátok.

A részletesebb adatokból az is kiolvasható, hogy szövegértésből a diákok 35%-a, matematikából pedig 45%-a van a második tudásszinten vagy az alatt.

Csak, hogy világos legyen: a második szinten lévő diákok nem képesek egyszerű következtetések levonására a szöveg és a mindennapi élet információi alapján, valamint nem képesek a szövegben elszórtan megjelenő információk összekapcsolására, az összefüggéseket nem ismerik fel.

Az eredményekből az is látszik, hogy a szakiskolákban a diákok teljesítménye romlik. A Defacto úgy becsüli a szakiskolában tanulók létszáma alapján, hogy évente 7-12 ezer ember lép a munkaerőpiacra nagyon gyenge, elemi szintű alapkészségekkel. A szakmunkások ötöde kap állást

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.