Elkeserítő eredmények: olvasni és számolni is alig tudnak a szakiskolások

A szakiskolások jó része aggasztóan gyenge alapképzésekkel kerül ki a munkaerőpiacra. A Defacto szerint nem azért, mert eleve gyenge képességekkel rendelkeznének, a főbb oka maga a szakiskola.

  • Eduline
túry

Az elmúlt években jelentősen csökkent a közismereti tárgyak oktatása a szakiskolákban. Ahogy azt az Eduline is megírta, Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára korábban azt nyilatkozta, hogy „a probléma gyökere az általános iskolában keresendő. Addig, amíg funkcionális analfabéták érkeznek a szakiskolába, bármilyen rendszert dolgozunk is ki, csak papíron fog működni. Azért van 20-30 százalékos lemorzsolódás a szakiskolában a 9-10. évfolyamon, mert azt, amit 8 évig nem sikerült elsajátítani, a közismeretis tanár nem fogja tudni pótolni”. Más vélemények szerint pedig „szakiskolába nyilván nem azért megy a gyerek, hogy József Attilát és Babitsot olvasson” – írta a Defacto.

Az Országos Kompetenciamérés adataiból kitűnik, hogy a szakiskolások szövegértése és matematikai készsége sem éppen rózsás, a 10. osztályosok átlagos teljesítménye a gyenge közepes szinten van. A kompetenciamérés feladatait itt találjátok.

A részletesebb adatokból az is kiolvasható, hogy szövegértésből a diákok 35%-a, matematikából pedig 45%-a van a második tudásszinten vagy az alatt.

Csak, hogy világos legyen: a második szinten lévő diákok nem képesek egyszerű következtetések levonására a szöveg és a mindennapi élet információi alapján, valamint nem képesek a szövegben elszórtan megjelenő információk összekapcsolására, az összefüggéseket nem ismerik fel.

Az eredményekből az is látszik, hogy a szakiskolákban a diákok teljesítménye romlik. A Defacto úgy becsüli a szakiskolában tanulók létszáma alapján, hogy évente 7-12 ezer ember lép a munkaerőpiacra nagyon gyenge, elemi szintű alapkészségekkel. A szakmunkások ötöde kap állást

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.