Négy év gimnáziumot vagy szakközépiskolát kettő évbe nyilván nehezen lehet belepréselni – nyilatkozza Czomba Sándor, az Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a Népszabadságnak. Azt állítja: egy jó szakember érettségi nélkül is képes megállni a helyét a magyar munkaerőpiacon.

A Népszabadságnak adott interjújában Czomba Sándor hangsúlyozta, szeretnék elérni, hogy a magán- és alapítványi iskolák ne versenyezzenek az állammal, hanem inkább egészítsék ki egymást, hiszen a demográfiai folyamatok miatt jóval kevesebb a gyerek. Nem lát abban kivetnivalót, hogy 16 évre csökkentették a tankötelezettséget, szerinte ugyanis az a diák, aki tanulni akar, ezt észre sem veszi.

Czomba szerint nem az a járható út, hogy valaki elvégez egy gimnáziumot kettessel, majd egy év alatt szakmát tanul. Szerinte inkább három évig kellene tanulnia a szakmát, majd aztán eldöntheti, hogy akar-e érettségit vagy sem. Ahogy fogalmazott, alulról szeretnék nyitva hagyni a rendszert fölfelé mindenki számára.

"Nem attól fog a fiatal alkalmassá válni, mert érettségije van. A bádogos a csonka kúp területének kiszámítását szakmai-elméleti órán tanulja meg, nem a matematikaóra keretében. Itt a lényeg. Azt mondtuk, legyen egyharmad a közismereti tantárgyak és kétharmad a szakmai elmélet és gyakorlat aránya. A szakmát megerősítettük, és azért erősítettük meg, mert a szakmai elméletbe bevittünk számos olyan dolgot, pénzügyi ismereteket, vállalkozási ismereteket, amiket a hétköznapokban nem biztos, hogy a diák hasznosítani fog, de nagyobb eséllyel, mint a nándorfehérvári diadal időpontjának megtanulását. Egy jó szakember érettségi nélkül is képes megállni a helyét a magyar munkaerőpiacon. De a hároméves szakiskola után azt is megszerezheti" – mondta Czomba.

Azt is hozzátette, a szakma megszerzése után lesz alkalom érettségizni is, ekkor két év áll majd rendelkezésükre, a szakközépiskola érettségije pedig éppolyan erős lesz, mint egy gimnáziumi érettségi.