A fővárosban nem csupán országos jelentőségű könyvtárak várják a látogatókat, hanem számos egyetem saját, különleges hangulatú gyűjteménnyel is büszkélkedhet. Ezek a könyvtárak egyszerre praktikus tanulóterek és építészeti ékszerdobozok, melyeknek mind megvan a maguk egyedi varázsa.

Cikkünkben most Budapest legszebb egyetemi könyvtárait mutatjuk be. Nehéz lenne rangsort állítani, hiszen mindegyik másért különleges - ezért a döntést rátok bízzuk! A bemutató végén szavazással választhatjátok ki, szerintetek melyik könyvtár viselhetné a „Budapest legszebb egyetemi könyvtára” címet.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár

A BME OMIKK nemcsak egy könyvtár, hanem igazi időutazás is: 2001-ben született meg a BME Központi Könyvtára és az Országos Műszaki Információs Központ összeolvadásából, de gyökerei egészen 1848-ig nyúlnak vissza. Akkor ajándékozott Eötvös József kultuszminiszter öt kötetet a József Ipartanodának - ezzel indult el a hazai műszaki és természettudományi könyvtárak története.

A könyvtár 1909 óta egy különleges épületben működik, amelyet a neves professzor, Pecz Samu tervezett. Ha belépsz a hatalmas olvasóterembe, rögtön magával ragad a hangulat: a mennyezet és az ablakok díszítése olyan, mintha egyenesen a Roxfort varázslatos termeiben találnád magad.

ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár

A ELTE Egyetemi Könyvtárát Oláh Miklós esztergomi érsek alapította 1561-ben, és 1635-ben vált egyetemi gyűjteménnyé Pázmány Péter nagyszombati egyetemalapításával. A könyvtár 1777-ben Budára, majd 1784-ben Pestre költözött, jelenlegi otthona pedig 1876 óta áll, Skalnitzky Antal tervei alapján.

Legszebb helyisége a Nagyolvasó, amely 228 négyzetméteres alapterületével, 15 méteres belmagasságával és Lotz Károly freskóival méltán idézi a barokk dísztermi könyvtárak hangulatát. A természetes fény a mennyezeti üvegtetőn át árad be, a bejárat felett pedig Than Mór festménye és I. Ferenc József egész alakos képe fogadja a látogatót.

A könyvtár állománya közel 2 millió dokumentumot őriz, köztük 185 kódexet (14 corvinát), több mint ezer ősnyomtatványt és százezernyi régi kötetet. A történelem viharai - a II. világháború bombázásai és az 1956-os forradalom - sem tudták megtörni a gyűjtemény értékét és különleges atmoszféráját.

Budapesti Corvinus Egyetem Egyetemi Könyvtár

A Corvinus Egyetem könyvtára 1948-ban alakult, és hosszú költözések után 2007 óta a Közraktár utca 4-6. szám alatt működik, egy modern, négyszintes épületben. Állománya közel 450 ezer kötetet őriz: könyveket, disszertációkat, kéziratokat és jegyzeteket, főként a gazdasági és társadalomtudományi területekről.

A terek egyszerre szolgálják a hagyományos könyvtári élményt és a mai diákélet igényeit: világos olvasótermek, kényelmes fotelek és klasszikus könyvespolcok várják az egyetemistákat - a vizsgaidőszak csendes menedékeként vagy egy nyugodt délutáni tanulás helyszíneként.

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Központi Könyvtára

A Zeneakadémia 1875-ben nyitotta meg kapuit Liszt Ferenc elnöklésével, mindössze öt tanárral és 38 növendékkel. Már a kezdetekkor külön helyet biztosítottak a kották és könyvek gyűjteményének, amely gyorsan gazdagodott: zeneműkiadók, a Nemzeti Színház, sőt még I. Ferenc József is adományozott értékes sorozatokat a fiatal intézménynek.

1907-ben a Liszt Ferenc téri neoklasszicista–szecessziós „Zenepalotában” nyílt meg a korszerű könyvtár, amely azóta is a magyar zenei élet egyik kincseskamrája.

A 2013-ra felújított épületben ma már közel 500 000 kotta, 70 000 könyv, több mint százféle folyóirat, valamint több ezer CD és DVD várja a kutatókat, zenészeket és diákokat. Az olvasóteremben ritkaságnak számító kritikai összkiadások is sorakoznak - köztük olyan kötetek, amelyekből Magyarországon csak itt található példány.

Magyar Képzőművészeti Egyetem könyvtára

A Magyar Képzőművészeti Egyetem könyvtára az ország legrégebbi művészeti szakkönyvtára: már az egyetem 1871-es alapításától kezdve, több mint 150 éve gyűjti a hazai képzőművészetről szóló könyveket és folyóiratokat, valamint a legfontosabb idegen nyelvű szakirodalmat. Az olvasóterem pedig különleges hangulatot áraszt: a sötét fa burkolatú térben felettünk magasodnak a könyvespolcok, mely igazi „dark academia” hangulatot teremt.

Óbudai Egyetem Thököly úti Egyetemi Könyvtár

Az ideiglenes helyszínek után 1901-ben Budapesten, a mai Thököly úton nyerte el végleges otthonát az építőipari szakoktatás és a hozzá tartozó könyvtár, Kolbenheyer Gyula és H. Gaál Adorján építészek tervei alapján megépített gyönyörű épületben.

A fa burkolatoknak köszönhetően a könyvtár belső tere rendkívül barátságos és otthonos: mintha valakinek a személyes könyvtárszobájába lépnénk be.

Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Könyvtár

A MOME Könyvtára 1896-tól kezdve több mint fél évszázadon át az ország egyik legfontosabb iparművészeti könyvtárának számított. 1954-ben, amikor az intézmény egy része a Zugligeti úti épületbe költözött, a gyűjtemény kettévált: az új épületbe került anyag a képzéshez és a kortárs tárgy- és téralkotás irodalmához kapcsolódott, míg a múzeumban maradt szakirodalom az iparművészet-történeti kutatás szolgálatában állt.

Ma a könyvtár több mint 60 ezer dokumentumot őriz, 174 folyóiratot kínálva a diákok és oktatók számára, melyeket egy modern, letisztul stílusú, tágas és fényes épületben olvashatnak. Elsődleges feladata az egyetemi képzés szakirodalmi hátterének biztosítása: a hazai iparművészeti publikációk teljes körét gyűjti, míg a képzőművészeti és idegen nyelvű kiadványokat válogatottan szerez be, így a MOME Könyvtára a hazai művészeti könyvtárak meghatározó központja.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtár

A sötétkék színéről azonnal felismerhető könyvtár az egyetem elődjével együtt, a Színészeti Tanodával egy időben jött létre. Az első könyvtárnok, Paulay Ede, kilenc éven át gondozta és gyarapította a gyűjteményt, amelynek legrégebbi darabjai francia és német nyelvűek, hiszen akkoriban magyar szakirodalom gyakorlatilag nem létezett.

Kezdetben a tanárok ajándékkönyvei, saját tankönyveik, valamint az oktatáshoz készült drámák, kézzel másolt szerepkönyvek, súgó- és rendezőpéldányok alkották az állományt. A könyvtár hangjegytára is jelentős volt, 334 dokumentummal, mivel 1893-ig az operai szakos hallgatók képzését is a Tanoda látta el.

Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum

Az Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtára, Levéltára és Múzeuma Magyarország egyetlen nyilvános, tudományos állatorvosi közgyűjteménye, és egyidős az állatorvosképzéssel.

A könyvtár a század elején már az akkori M. Kir. Állatorvosi Főiskola főépületében kapott helyet. 1983-ban költözött a híres építész, Steindl Imre egyszerű, mégis reprezentatív épületébe, ahol ma a könyvtár teljes gyűjteménye található. A lépcsőházat Róth Miksa üvegablakai és Klösz György üvegpozitívjai díszítik, a korábbi kórbonctani múzeum helyén kialakított Díszterem pedig ma a könyvtár olvasóterme, amelyet az eredeti kovácsoltvas csillár rekonstruált mása ékesít.

Szavazzatok, hogy melyik a legszebb egyetemi könyvtár!

Ahogy korábban is említettük, most rajtatok a sor: válasszátok ki, szerintetek melyik a legszebb budapesti egyetemi könyvtár a bemutatottak közül!

A versenyben pontosan egy hétig vehettek részt, így a szavazatokat szeptember 21-én éjfélig várjuk. Azt is fontos tudnotok, hogy naponta egyszer adhatjátok le a voksotokat. Sok sikert kívánunk!