Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal. A már megkezdett átalakítások mellett új Nemzeti alaptanterv, hosszú távú oktatási stratégia és az iskolai tanulmányok egészét átfogó szövegértés-fejlesztési program kidolgozását ígérte.
Müller Anna, a Tisza képviselője és az Országgyűlés oktatási bizottságának alelnöke felszólalásában hangsúlyozta, hogy a PISA-felmérés eredményei nem pusztán a diákok tudásáról, hanem az egész oktatási rendszer működéséről adnak képet. Álláspontja szerint a magyar tanulók teljesítményének romlása szorosan összefügg az elmúlt másfél évtized oktatáspolitikai döntéseivel.
A képviselő ezek között említette az önálló oktatási minisztérium megszüntetését, a központosított intézményfenntartás kialakítását, a tankötelezettség korhatárának csökkentését, a természettudományos óraszámok mérséklését és a pedagógus-életpályamodell bevezetését. A felszólalásában ismertetett PISA-adatok szerint matematikából 472-ről 459 pontra, természettudományból 486-ról 480 pontra, szövegértésből pedig 473-ról 452 pontra csökkent a magyar diákok teljesítménye. Müller Anna azt kérdezte a minisztertől, milyen stratégiai intézkedésekkel kívánják megállítani a romló tendenciát.
Válaszában Lannert Judit egyetértett azzal, hogy a magyar oktatás helyzete komoly beavatkozást igényel. A miniszter szerint a szövegértési eredmények világszerte rendkívül alacsony szintre kerültek, Magyarország teljesítménye azonban a nemzetközi tendenciákhoz képest is aggasztó. Hangsúlyozta, hogy Magyarország több olyan régiós országtól is elmarad, amelyeket korábban megelőzött, ezért az eredmények romlását nem lehet kizárólag nemzetközi folyamatokkal magyarázni.
A miniszter úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi helyzet jelentős részben az elmúlt 16 év kormányzásának következménye, és a jól működő oktatási rendszer újjáépítése hosszabb folyamat lesz. Nemzetközi példákat is említett:
Japán, valamint Európában Észtország, Anglia és Írország példája is azt mutatja, hogy ott lehet sikeres az oktatás, ahol mélyrehatóan értik a tanulási folyamatokat, és az ezekből levont tanulságokat összhangba tudják hozni a nemzeti hagyományokkal. Közös ezekben az országokban az is, hogy az iskolák és a pedagógusok jelentős szabadságot kapnak a tanulási folyamat megszervezésében.
Japánban a tanulási motivációra és az alkalmazható tudásra, Észtországban a digitális kompetenciák fejlesztésére, Írországban a kreativitásra és a tanulói részvételre, Angliában pedig a szövegértésre, a kritikai gondolkodásra és a problémamegoldásra helyezett hangsúlyt emelte ki.
A miniszter a következő hónapokra tervezett intézkedések között kiemelte az oktatási stratégia kidolgozását, amelynek része lesz az oktatás és képzés mesterségesintelligencia-stratégiája is. Emellett átfogó szövegértés-fejlesztési programot indítanának, és új Nemzeti alaptantervet dolgoznának ki.
Lannert Judit szerint az oktatás tartalmi szabályozását is felül kell vizsgálni. Ennek részeként világos követelményeket határoznának meg arra vonatkozóan, hogy az egyes oktatási szakaszok végére milyen tudással és készségekkel kell rendelkezniük a tanulóknak, illetve ezeket milyen szinten kell tudniuk önállóan alkalmazni.
A tervezett szövegértés-fejlesztési program nem korlátozódna az általános iskola alsó tagozatára. A miniszter hangsúlyozta, hogy a felső tagozaton és a középiskolában is szükség van az összetettebb szövegek értelmezésének és feldolgozásának rendszeres gyakorlására.
Lannert Judit szerint az oktatási reformok sikerét nem lehet kizárólag a nemzetközi felmérések pontszámaiban mérni. A kormány célja az, hogy a gyermekek használhatóbb tudást szerezzenek, több lehetőségük legyen a továbbtanulásban és a munkaerőpiacon, valamint jobban boldoguljanak az életben.
Soha ilyen gyenge magyar eredmények nem születtek még a PISA-felmérésen, azonban ha górcső alá vesszük a többi OECD-tagállam teljesítményét, egyértelműen kirajzolódik egy hosszabb ideje tartó nemzetközi visszaesés.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
A férfi 2023-ban kezdte meg tanulmányait a BME-n, az egyetem tájékoztatása szerint azonban tanulmányai jelentős részében szüneteltette a hallgatói jogviszonyát beutazási nehézségek miatt. A Stipendium Hungaricum állami ösztöndíjprogram keretében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) tanult mérnökinformatikát az a palesztin hallgató, aki később a Hamász katonai szárnyában harcolt.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
@eduline.hu 👊 Szeptember 30-án tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt. A Tanítanék Mozgalom alapítóival, Törley Katalinnal és Pilz Olivérrel a pedagógusok feketelistázásáról beszélgettünk. 🎤 #magyartiktok #eduline #fyi #tanitanek #oktatas
♬ eredeti hang - eduline.hu
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
Bár korábban abban bíztak, hogy az iskolában bevezetik az úgynevezett A/B menüs rendszert, augusztusban kiderült, hogy erre egyelőre nem kerül sor.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
