Lannert Judit: „Már a legkisebb korban fontos, hogy megszerettessük a meséket és az olvasást, fejlesszük a szövegértést és az empátiát”

Az olvasásnépszerűsítésről, a kortárs irodalomhoz való hozzáférésről és a szövegértés fejlesztéséről egyeztetett az oktatási tárca. Lannert Judit különösen fontosnak tartja, hogy a hátrányos helyzetű és szegregált közösségekben élő gyerekekhez is eljussanak a könyvek.

„Az olvasásnépszerűsítés közös ügyünk” – írta Facebook-posztjában Lannert Judit, aki Berg Judittal, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium helyettes államtitkárával és munkatársával egyeztetett arról, hogyan lehetne minél több gyerekhez, fiatalhoz és felnőtthöz eljuttatni a könyveket és a minőségi kortárs irodalmat.

A miniszter szerint fontos, hogy ebben ne jelentsen hátrányt az, ha valaki nem Budapesten, hanem kisebb településen vagy hátrányos helyzetű közösségben él.

„Már a legkisebb korban fontos, hogy megszerettessük a meséket és az olvasást, fejlesszük a szövegértést és az empátiát, valamint több lehetőséget teremteni a szabad olvasásra az iskolákban” – fogalmazott.

A tárcavezető szerint új megoldásokra is szükség van: átláthatóbbá kell tenni a kortárs gyermekirodalmi kínálatot, és biztosítani kell, hogy a könyvek a valódi helyi igények alapján jussanak el az olvasókhoz. Külön kiemelte a hátrányos helyzetű és szegregált közösségeket, amelyek szerinte nem maradhatnak ki ezekből a lehetőségekből.

„Az olvasás legyen élmény, lehetőség és valódi esély minél több ember számára – miközben a szövegértés fejlesztésének is élvezetes eszköze marad” – zárta bejegyzését Lannert Judit.

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.