Lannert Judit: „Már a legkisebb korban fontos, hogy megszerettessük a meséket és az olvasást, fejlesszük a szövegértést és az empátiát”

Az olvasásnépszerűsítésről, a kortárs irodalomhoz való hozzáférésről és a szövegértés fejlesztéséről egyeztetett az oktatási tárca. Lannert Judit különösen fontosnak tartja, hogy a hátrányos helyzetű és szegregált közösségekben élő gyerekekhez is eljussanak a könyvek.

„Az olvasásnépszerűsítés közös ügyünk” – írta Facebook-posztjában Lannert Judit, aki Berg Judittal, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium helyettes államtitkárával és munkatársával egyeztetett arról, hogyan lehetne minél több gyerekhez, fiatalhoz és felnőtthöz eljuttatni a könyveket és a minőségi kortárs irodalmat.

A miniszter szerint fontos, hogy ebben ne jelentsen hátrányt az, ha valaki nem Budapesten, hanem kisebb településen vagy hátrányos helyzetű közösségben él.

„Már a legkisebb korban fontos, hogy megszerettessük a meséket és az olvasást, fejlesszük a szövegértést és az empátiát, valamint több lehetőséget teremteni a szabad olvasásra az iskolákban” – fogalmazott.

A tárcavezető szerint új megoldásokra is szükség van: átláthatóbbá kell tenni a kortárs gyermekirodalmi kínálatot, és biztosítani kell, hogy a könyvek a valódi helyi igények alapján jussanak el az olvasókhoz. Külön kiemelte a hátrányos helyzetű és szegregált közösségeket, amelyek szerinte nem maradhatnak ki ezekből a lehetőségekből.

„Az olvasás legyen élmény, lehetőség és valódi esély minél több ember számára – miközben a szövegértés fejlesztésének is élvezetes eszköze marad” – zárta bejegyzését Lannert Judit.

Hozzászólások

„A lelkesedés és a bizalmatlanság furcsa elegye van a fiatalokban” – ezt tapasztalja az oktatási tárca párbeszédért felelős vezetője

Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„Abszurd hungarikum, hogy egy diáknak ma sokszor nehezebb bekerülnie egy úgynevezett elitgimnáziumba, mint néhány évvel később egy színvonalas egyetemre”

A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.