Hiányos szókincs, kevés szinonima, nem elég fejlett nyelvi asszociációs képesség - ilyen következményei lehetnek egy ovisnál, ha otthon túl sokszor kerül elő az okostelefon, tablet.
Dr. Gasparicsné dr. Kovács Erzsébet, a pedagógusokat és segítő szakembereket képző Apor Vilmos Katolikus Főiskola oktatója.azt mondta, hogy a pedagógusok tapasztalatai és a kutatások is azt mutatják, hogy az óvodába, majd iskolába lépő gyerekek igen nagy részénél vannak olyan zavarok, amelyek a kommunikációjukon, a beszédükön és a beszéd megértésén is nyomot hagynak.
Az óvodapedagógusok többek között azt tapasztalják, hogy a gyerekek egy része nem tudja megfelelően kifejezni a gondolatait, szándékait, nincsenek meg az ehhez szükséges nyelvi eszközei. Gyakran találkozunk az óvodában és az iskolában azzal, hogy hiányos a gyerekek szókincse, nem ismerik a szavak szinonimáit, az adott beszédhelyzetben nem az odaillő kifejezéseket használják. Sokszor észrevesszük, hogy a versek, mesék új szavait nem tudják szócsaládhoz kötni, ami arra vezethető vissza, hogy nem elég fejlett a nyelvi asszociációs képességük
– jegyezte meg a szakember, aki szerint pont emiatt az azonos korú gyerekek beszédfejlettsége között akár több évnyi különbség is lehet, ez pedig "komoly kihívás elé" állítja az óvodapedagógusokat, tanítókat.
A problémát több tényező is okozhatja, de nem mindegy, hogy a családban a gyerek hogyan tanulja meg az anyanyelvet.
„A genetikai tényezők mellett már a születéstől kezdve óriási jelentősége van annak, milyen kommunikáció zajlik a családban, valóban meghatározó az a minta, amit a szülők nyújtanak” – magyarázta Gasparicsné. Vagyis ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy otthon mennyi idő jut a beszélgetésre, mondókázásra vagy éppenséggel a meseolvasásra.
Az elmúlt években viszont több nemzetközi felmérés is arra világított rá, hogy a megnövekedett képernyőidő miatt a családi beszélgetések gyakorisága és hossza is lecsökkent. A szülők naponta átlagosan fél-háromnegyed órát beszélgetnek a gyerekeikkel, azonban naponta mindössze 5-6 percben hallgatják és osztják meg egymással gondolataikat, érzéseiket, vagyis folytatnak „valódi” beszélgetést.
Egy 2025-ös tanulmány még ennél is lesújtóbb képet festett, ugyanis a brit családok negyede már nem beszélget vacsora közben, helyette az asztalhoz is magukkal viszik a telefonjukat. Azonban a kutatásban megkérdezett gyerekek 82 százaléka vágyna arra, hogy vacsora közben elmesélhesse, hogy aznap mi is történt vele.
"A hétköznapi kommunikáció mellett óriási jelentősége van az irodalomnak is. A jól megválasztott mesék komplex módon hatnak a gyerekekre, a mondókák és a versek hangzása, a rímek, a ritmus, a dallam, az érdekes vagy éppen egybecsengő szavak, a hangok játékossága pedig megragadja a figyelmüket” – fejtette ki az Apor Vilmos Katolikus Főiskola oktatója.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
