Sok gyerek tanulási zavarral küzd, nehezebb nekik az iskola ilyen-olyan okból, de nem mindenki tudja, hogy ez mit is takar pontosan, így lehet, hogy ennek megértése és kezelése is nehezebb. Matavovszky Dominika, iskolapszichológussal beszélgettünk.

Eduline: Milyen pszichés hatásai lehetnek a tanulási zavaroknak?

Matavovszky Dominika: Sokféle tanulási zavar létezik, számos kategória és alkategória van a csoportosításukra. Főként az ismeretanyag elsajátítás során tapasztalt nehézségek átfogó leírására használjuk, és általánosságban a tanulás különböző területein az alacsonyabb teljesítményt értjük alatta. Nemcsak eredetük, de megnyilvánulási formáik is nagyon változatosak.

Az érintett diákoknál leginkább a figyelem, gondolkodás, észlelés, mozgás, beszéd területein tapasztalhatunk különböző eltéréseket vagy lemaradásokat.

E: Mi a helyzet az iskolákban? Ha már tudni lehet egy diákról, hogy tanulási zavarral küzd mennyire fogadják el a többiek?

M.D.: Az elfogadottság változó, nagymértékben függ a szocializációs tényezőktől, az iskola hozzáállásától és a társas környezettől is. Inkább úgy fogalmaznék, hogy egyre több a tanulási zavarokról rendelkezésünkre álló tudásanyag, ebből kifolyólag a diagnosztika, a fejlesztési, az oktatás és a támogatási lehetőségek tárháza is szélesebb. Az elfogadáshoz és a megértéshez azonban megfelelően képzett szakemberekre, optimális iskolai körülményekre, a pedagógusok és a szülők együttműködésére is szükség van.

E: Ezeknél a gyerekeknél milyen lelki terhet jelenthet egy-egy zavar kezelése?

M.D.: A tanulási zavarok a diákoknak lelkileg is megterhelőek lehetnek. Így talán nem meglepő, hogy az érintetteknél társuló vagy időközben kialakuló pszichés problémákat is tapasztalhatunk. Ide sorolhatóak a hiperaktitás, a pszichoszomatikus tünetek (pl.: has vagy fejfájás), a magatartászavarok, szélsőséges hangulatváltozások és a szorongás is.Ezek megjelenése, lefolyása és intenzitása függ a tanulási zavar típusától, a gyermek képességeinek rendszerétől, személyiségétől és egyéb az őt körülvevő iskolai és családi hatásoktól, stresszforrásoktól is.

Sokszor a problémák nemcsak a teljesítményhelyzetben jelentkeznek, hanem az iskola intézményrendszeréhez és tanuláshoz fűződő általános negatív érzéseket kelthetnek.

A pszichés tüneteket többek között a sorozatos kudarcélmény, a negatív tapasztalatok, a önbizalomvesztés magyarázhatja. A tehetetlenségérzés következtében a tanulási zavarral küzdő diák passzív pozícióba kerül, szélsőséges esetben már az egyszerűbb feladatokat sem próbálja megoldani. A tanulási motivációja fokozatos csökkenésével vagy teljes megszűnésével pedig az iskolai teljesítménye, és önértékelése is tovább romlik.

E: Vannak esetleg bevált tippek, melyek a tanulási zavarok miatti szorongást segíthetnek oldani? Hogyan viselkedjen például a szülő vagy tanár, mivel tud a legtöbbet segíteni a gyerekének?

M.D.: A szorongásoldásoldás különböző szinteken működhet. Vannak általános irányelvek és módszerek, de mindig érdemes az egyéni jellemzőkre fókuszálni. Az iskolában törekedni kell a biztonságot nyújtó feltételek megteremtésére. Ide sorolható az osztálytermi elhelyezkedés, a feladatmegoldáshoz szükséges idő biztosítása, a számonkérés módjának “testre szabása”. A pedagógusoknak nagy szerepük van a pozitív légkör kialakításában és a közösségépítésben is. A szorongóbb gyermeknek ez érzelmi biztonságot is jelent, ahol tanulni is hatékonyabban tud. Ha a különbözőségek elfogadása a kezdetektől jelen van a közösségben, akkor a későbbi csúfolódás, kiközösítés is könnyebben elkerülhető vagy csírájában elfojtható.

A szorongásoldás további lehetősége az önbizalom növelése és a reális énkép kialakításának elősegítése. A tanulásban gyakran kudarcot valló gyermeknek különösen nagy szüksége van a sikerélményre is. A hagyományos tantárgyak ennek sokszor korlátokat szabnak, így érdemes a hobbikban, szabadidős tevékenységekben vagy belső értékek, szociális kompetenciák alapján is gondolkozni. Habár nagy kreativitást igényel, de minden órába időnként beépíthetőek olyan alternatív elemek, amelyek ezeket a tehetségeket vagy tulajdonságokat domborítják ki.

Nem szabad hagyni, hogy a hosszú iskolai életét egy “rosszul olvasó” vagy “nehezen számoló” negatív élmények határozzák meg. 

Mivel minden gyermek értékes, személyisége és képességei is összetettek és egyediek. A pontos elvárások és reális célok meghatározása szintén kapaszkodót nyújt a szorongóbb tanulóknak, amihez viszonyítani tudják aktuális teljesítményüket. A szülő érzelmeivel is érdemes lehet dolgozni, hiszen gyakran számára gondot okoz a gyermeke tanulási nehézsége és ennek elfogadása. A negatív érzelmek automatikus, sokszor tudattalan átvételével ez a gyermekben további szorongást, feszültséget vagy túlzott megfelelési kényszert ébreszthet.

A pszichés problémák tartós fennállása esetén érdemes szakemberhez fordulni. Tanulási zavar gyanúja esetén pedig a szülők a Pedagógiai Szakszolgálatnál tudnak Szakértői vizsgálatot kérni.