Októbertől már csak az adott iskolák diákjai és tanárai léphetnek be az épületbe, ezért országszerte egyre több iskolából szorulnak ki a sportegyesületek.
"Ameddig az időjárás engedi, addig ezek az egyesületek szabadtéren tartják az edzéseiket, illetve a kézilabda egyesületek a városi csarnokba, illetve a saját csarnokukban edzenek" - ezt az egyik balassagyarmati iskola intézményvezetője mondta az ATV-nek, aki azt is hozzátette, hogy a tornatermeiket már csak az iskolába járó gyerekek használhatják.
A szeptember 18-án megjelent szigorítás értelmében ugyanis ettől a holnaptól az iskolákba az ott dolgozókon és tanulókon kívül más nem léphet be (kivéve karbantartók, vagy akinek jogszabályi kötelezettsége miatt kell megjelennie). A gyermeket kísérő személy, maszkot viselve a testhőmérséklet-mérési pontig léphet be az iskolába. Ha a gyermek lázas, azaz a testhőmérséklete eléri vagy meghaladja a fent meghatározott számot, el kell különíteni, és értesíteni kell a szülőt - áll a szabályozásban.
"A járványügyi helyzet kialakulásával itt a külső edzések lebonyolítása a törvényi szabályozás értelmében megszűnt, tehát a külső egyesületek, még az utánpótlás szakágak sem vehetik igénybe a csarnokainkat" - nyilatkozta Szabó Csaba.
Az ATV híradója szerint a balassagyarmati iskolákban a diákoknak az intézmények próbálnak edzési lehetőséget biztosítani. Az említett iskolában is megtartják a foci, a kézilabda és atlétika edzéseket, de csak a saját diákjaiknak.
Közeleg az őszi érettségi: nektek jól megy a végzős anyag? Teszteljétek
Hamarosan itt az őszi érettségi szezon, nem árt tesztelni a tudásotokat, ezért most összeállítottunk nektek egy kvízt a végzős anyagból. Nektek hibátlan lesz?
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
