A nyolcadikosok mintegy 25 százaléka legfeljebb csak egyszerű információkat tud értelmezni vagy visszakeresni, és a hét képességszintből jobb esetben csak a második szinten áll – derült ki a 2024-es szövegértési kompetenciamérés eredményeiből.
A tavalyi kompetenciamérés végleges eredményeit az Oktatási Hivatal a napokban publikálta.
Aggodalomra ad okot, hogy szövegértésből - egy évfolyamot leszámítva - még a tavalyihoz képest is gyengébb eredmények születtek.
képességpontot szereztek.
Ez azt jelenti, hogy a 2023-as eredményekhez képest
képességponttal értek el kevesebbet.
Egyedül a hatodikosok javítottak, hiszen átlagosan 1440 képességpontot szereztek, ami nyolc ponttal több, mint amennyit a kortársaik értek el a 2023-as mérésen.
Szomorú adatok nyolcadikban szövegértésből
Aggasztó, hogy a nyolcadikosok mintegy 9 százaléka első képességszinten vagy alatta teljesített. Ők azok a diákok, akik például egy szövegből csak a kiemelt vagy a többször előforduló kifejezéseket tudják visszakeresni. (2023-ban ugyanez az arány csak 7,63 százalék volt) A nyolcadikosok mintegy 16 százaléka is csak a második képességszinten áll, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szövegben csak az egyszerűen megfogalmazott információkat tudják értelmezni. Tehát lényegében a nyolcadikosok negyede funkcionális analfabéta.
| Mi az a funkcionális analfabetizmus? |
| A funkcionális analfabétának tekinthető gyerekek és felnőttek tudnak írni és olvasni, viszont a megértéssel komoly nehézségeik vannak. „A mindennapi élethez szükséges, hogy a neten információt gyűjtsünk, levelezzünk, olvassunk, dokumentumokat töltsünk ki. Ha ezeket nem tudjuk megtenni, akkor beszélünk funkcionális analfabetizmusról, ez az egyén sikertelenségéhez vezet. Diszfunkciónak szoktuk nevezni” – nyilatkozta nekünk korábban Steklács János, olvasáskutató és nyelvész. |
Észak-Magyarország gyengébben teljesít
Országos szinten az egyes régiók között is óriásiak a különbségek. Nyolcadikban – csak úgy, mint az összes többi általános iskolai évfolyamon – a budapesti diákok végeztek az élen 1547 képességponttal. A képzeletbeli dobogó második fokára a Csongrád-Csanád vármegyeiek (1536 képességpont) állhattak fel, míg a harmadik helyet a zalai tanulók (1534 képességpont) szerezték meg. (Egyébként kilencedikben a zalai tanulók, tizedikben és tizenegyedikben pedig a Győr-Moson-Sopron megyei tanulók szerezték a legtöbb pontot.)
Ehhez képest a leggyengébben teljesítő vármegyékben jóval az országos, 1500 képességpontos átlag alatt teljesítettek a nyolcadikosok.
Borsod-Abaúj-Zemplénben és Szabolcs-Szatmár-Beregben csak 1441, és Nógrádban 1454 képességpontot értek el átlagosan a diákok nyolcadikban.
Ez persze nem meglepő, hiszen az adatokból látszik - egy-egy kivételt leszámítva - minél jobb családi hátterű diákok járnak egy iskolába, annál magasabb pontszámot érnek el szövegértésből a kompetenciamérésen.
A lányoknak megint jobban ment a szövegértés
De nemcsak régiós szinten, hanem nemek között is voltak különbségek. Ha megnézzük az adatokat, akkor láthatjuk, hogy a lányok a fiúkhoz képest, a korábbi évekhez hasonlóan, mindegyik évfolyamon jobbak voltak szövegértésből. A legnagyobb különbség a hetedikesek között volt: ezen az évfolyamon a lányok átlagosan 66 képességponttal szereztek többet, mint a fiúk, de nyolcadikban is nagy (64 képességpont) volt a differencia a két nem között.
A 2024-es kompetenciamérés eredményeivel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
