Értő írás-olvasás alsó végére? Nem lesz egyszerű dolga a Tiszának

Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.

„Minden gyermek értőn olvas és ír az alsó tagozat végére” - olvasható a Tisza Párt oktatási programjának első helyén. Hogy ez mennyire nem lesz egyszerű feladat, jól mutatják az elmúlt évek kompetenciamérésének eredményei.

Fontos kiemelni, hogy szövegértésből ugyan javultak az eredmények 2025-ben a legtöbb évfolyamon az országos kompetenciamérésen, de még mindig aggasztó, hogy a nyolcadikosok mintegy 7,55 százaléka első képességszinten vagy alatta teljesített.

Ők azok a diákok, akik például egy szövegből csak a kiemelt vagy a többször előforduló kifejezéseket tudják visszakeresni. (2024-ben ugyanez az arány 9 százalék, 2023-ban pedig 7,63 százalék volt.)

Arról nem beszélve, hogy a nyolcadikosok mintegy 14,45 százaléka (2024-ben 16 százaléka) is csak a második képességszinten áll, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szövegben csak az egyszerűen megfogalmazott információkat tudják értelmezni.

Vagyis lényegében még mindig a nyolcadikosok kicsivel több, mint ötöde funkcionális analfabéta.

Alsó tagozat végén aggasztó a helyzet

Ha megnézzük a többi évfolyamot a 2025-ös kompetenciamérésen, akkor láthatjuk, hogy némi előrelépés azért van: 2025-ben az 1. szint alatti eredményt elérők aránya a különböző évfolyamokon 0,27 és 2,57 százalék között mozgott.

A funkcionális analfabétának tekinthető gyerekek és felnőttek tudnak írni és olvasni, viszont a megértéssel komoly nehézségeik vannak. „A mindennapi élethez szükséges, hogy a neten információt gyűjtsünk, levelezzünk, olvassunk, dokumentumokat töltsünk ki. Ha ezeket nem tudjuk megtenni, akkor beszélünk funkcionális analfabetizmusról, ez az egyén sikertelenségéhez vezet. Diszfunkciónak szoktuk nevezni” – nyilatkozta nekünk korábban Steklács János, olvasáskutató és nyelvész.

A legmagasabb arányt a 4. évfolyamon mérték, ahol a diákok 2,57 százaléka nem érte el az első szintet – ez ugyanakkor javulás a tavalyi 3,03 százalékhoz képest.

Hogy alsó végén megnézzük, akkor a negyedikesek mintegy 45 százaléka a második szinten vagy alatta van. Tehát nagyjából minden második diák úgy vág neki a felső tagozatban, hogy lényegében funkcionális analfabéta.

Vége a központosításnak? Így alakítaná át az oktatást a Tisza

A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.