HVG-rangsor: ez a 10 gimnázium teljesített legjobban a szövegértés kompetenciamérésen

A rangsor legjobb helyezettje teljesített a legjobban a szövegértés kompetenciamérés szerint is.

  • Rodler Lili

A HVG Középiskola 2025 kiadványában összeállították a magyarországi gimnáziumok TOP100-as listáját. A rangsort a főbb érettségi tárgyak 2023 tavaszi eredményei, a kompetenciamérés adatai és az adott iskolák diákjainak a felvételi pontszámai alapján készítették.

Az országos kompetenciamérésen szövegértésből elért eredmények alapján készített részrangsor élére a Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium, ami az összesített top 100-as listán az első helyezést érte el. A második helyezette az az összesített rangsor hetedik helyén álló Deák Téri Evangélikus Gimnázium, a harmadik pedig a matematika kompetencia mérés elsó helyezettje a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium.

Mutatjuk a TOP 10-es rangsort:

  1. Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium
  2. Deák Téri Evangélikus Gimnázium (Budapest)
  3. Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium
  4. Pécsi Janus Pannonius Gimnázium
  5. Lovassy László Gimnázium (Veszprém)
  6. ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium (Budapest)
  7. ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium (Budapest)
  8. Városmajori Gimnázium (Budapest)
  9. ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium (Budapest)
  10. Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium (Budapest)

Hogyan állították össze a 2025-ös rangsort?

A rangsor összeállítása során olyan tényezőket vettek figyelembe, mint

  • a 10. évfolyamos országos kompetenciamérés átlagteljesítménye szövegértésből és matematikából,
  • az érettségi százalékos eredménye a négy fő tárgyból (matematika, magyar, történelem, idegen nyelv),
  • a felsőoktatásba, nappali tagozatra felvett diákok felvételi pontjainak iskolai átlaga.

A teljes listát a hvg360-on tudjátok megnézni.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.