Itthon a lányok átlagosan 15, a fiúk 11 ponttal értek el gyengébb eredményt, mint három évvel korábban matekból. Ez mindkét nem esetében meghaladja az OECD-átlagot.
A 2025-ös PISA-felmérés eredményeiből kiderült az is, hogy a fiúk teljesítménye matekból 27 országban csökkent szignifikánsan. Az utolsó méréshez képest legjobb Máltán (31 pont), Izraelben és Szerbiában (28 pont), valamint Szlovéniában (25 pont) romlott a fiúk eredménye. 39 országban nem történt statisztikailag kimutatható változás, míg mindössze 9 országban tudtak javítani a fiúk.
Az OECD-országok átlagában a fiúk teljesítménye 7 ponttal esett vissza. A magyar eredmény még ennél is rosszabb, hiszen 2022-höz képest 11 ponttal írtak kevesebb pontot a fiúk.
A lányok eredménye matekból még a fiúkénál is gyengébb lett, hiszen 35 országban értek el alacsonyabb pontot a 2022-es méréshez képest. Legjobban Hongkongban és Szlovéniában (23 pontnál nagyobb mértékben) esett vissza a lányok teljesítménye, de Máltán 21 ponttal és Lettországban is 23 ponttal szereztek kevesebbet. Fontos kiemelni, hogy olyan országok is voltak, ahol jobbak lettek a lányok eredményei: Jordániában, Grúziában és Kambodzsában 21 és 27 pont közötti volt a javulás. Az OECD-átlag alapján 11 ponttal írtak kevesebb pontot a lányok, mint három éve. Itthon a lányok átlagosan 15 ponttal értek el rosszabb eredményt, mint 2022-ben.
A 2025-ös PISA-eredményekkel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
A 2025-ös PISA-mérésen tovább romlott a magyar diákok teljesítménye matematikából és szövegértésből, sőt: mindkét területen az elmúlt 25 év legalacsonyabb eredményét érték el. Természettudományokból ugyanakkor nem történt jelentős változás.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
