Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Van olyan, diplomás restaurátor, aki főállásban múzeumban dolgozik, egyetemen oktat, mégis tavaly év végéig mindössze 305 ezer forint nettó fizetést vitt haza. Egy márciusi tüntetésen beszéltünk a szakemberrel, aki arról számolt be, hogy a megélhetése érdekében hétvégéin is vállalkozásában dolgozik, mert a kulturális szférában kapott fizetéséből Budapesten szinte lehetetlen megélni.
A kulturális ágazatban dolgozók szerint éppen ezért a bérrendezés a legégetőbb probléma. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) az elmúlt hónapokban több demonstrációt is szervezett, petíciót adott át a kormánynak, és bértárgyalásokat követelt. A szakszervezet szerint számos könyvtári, levéltári, múzeumi és közművelődési dolgozó bére továbbra is a garantált bérminimum környékén mozog, ami veszélyezteti a szakemberek pályán maradását és hosszú távon a kulturális intézmények működését is.
A KKDSZ július 20-án egyeztetett Dr. Sári Zsolt örökségvédelemért és közgyűjteményekért felelős államtitkárral és Kalla Zsuzsa helyettes államtitkárral. A szakszervezet hangsúlyozta, hogy a találkozón még nem születtek konkrét megállapodások, ugyanakkor több, az ágazat jövője szempontjából fontos kérdést is érintettek.
A KKDSZ szerint a megbeszélés egyik legfontosabb eredménye, hogy az államtitkár rendszeres érdekegyeztetést ígért a kulturális ágazat képviselőivel. A szakszervezet ezt azért tartja jelentős előrelépésnek, mert az elmúlt időszakban éppen a folyamatos szakmai párbeszéd hiányát kifogásolták.
A bejegyzés szerint az államtitkár arról is beszélt, hogy folyamatosan veszik fel a kapcsolatot az irányítása alá tartozó kulturális területek képviselőivel, mert céljuk a társadalmi és szakmai kapcsolatok újjáépítése. A felek egyetértettek abban is, hogy a kulturális szférában a jövőben ismét a szakmai szempontoknak és az együttműködő partneri viszonynak kell meghatározónak lennie.
A kulturális dolgozók számára ugyanakkor továbbra is a bérrendezés a legégetőbb probléma. A KKDSZ közlése szerint az államtitkár elismerte, hogy szükség van intézkedésekre, ugyanakkor azt is jelezte: jelenleg még tart az ágazat átvilágítása, ezért a béremelés időpontjáról vagy részleteiről egyelőre nem tudott konkrét ígéretet tenni.
A szakszervezet szerint ez azt jelenti, hogy bár megvan a politikai szándék a bérek rendezésére, annak megvalósításáról továbbra sincs hivatalos menetrend.
Dobrovits Orsolya, a KKDSZ elnöke a találkozón ismét hangsúlyozta, hogy a szakszervezet semmilyen körülmények között nem engedi lekerülni napirendről a bérrendezés ügyét. Szerinte a kulturális ágazat egészében rendkívül súlyos a helyzet, több intézményben már olyan alacsonyak a bérek, hogy az azonnali beavatkozást indokolna.
Március 11-én ismét a Kossuth térre vonultak a kulturális szféra dolgozói. A tüntetésen egy egyetemi tanárként is dolgozó restaurátort kérdeztünk arról, mennyit keres, milyen munkát végez nap mint nap, és hogyan lehet ebből a fizetésből megélni Budapesten.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
