Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Van olyan, diplomás restaurátor, aki főállásban múzeumban dolgozik, egyetemen oktat, mégis tavaly év végéig mindössze 305 ezer forint nettó fizetést vitt haza. Egy márciusi tüntetésen beszéltünk a szakemberrel, aki arról számolt be, hogy a megélhetése érdekében hétvégéin is vállalkozásában dolgozik, mert a kulturális szférában kapott fizetéséből Budapesten szinte lehetetlen megélni.
A kulturális ágazatban dolgozók szerint éppen ezért a bérrendezés a legégetőbb probléma. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) az elmúlt hónapokban több demonstrációt is szervezett, petíciót adott át a kormánynak, és bértárgyalásokat követelt. A szakszervezet szerint számos könyvtári, levéltári, múzeumi és közművelődési dolgozó bére továbbra is a garantált bérminimum környékén mozog, ami veszélyezteti a szakemberek pályán maradását és hosszú távon a kulturális intézmények működését is.
A KKDSZ július 20-án egyeztetett Dr. Sári Zsolt örökségvédelemért és közgyűjteményekért felelős államtitkárral és Kalla Zsuzsa helyettes államtitkárral. A szakszervezet hangsúlyozta, hogy a találkozón még nem születtek konkrét megállapodások, ugyanakkor több, az ágazat jövője szempontjából fontos kérdést is érintettek.
A KKDSZ szerint a megbeszélés egyik legfontosabb eredménye, hogy az államtitkár rendszeres érdekegyeztetést ígért a kulturális ágazat képviselőivel. A szakszervezet ezt azért tartja jelentős előrelépésnek, mert az elmúlt időszakban éppen a folyamatos szakmai párbeszéd hiányát kifogásolták.
A bejegyzés szerint az államtitkár arról is beszélt, hogy folyamatosan veszik fel a kapcsolatot az irányítása alá tartozó kulturális területek képviselőivel, mert céljuk a társadalmi és szakmai kapcsolatok újjáépítése. A felek egyetértettek abban is, hogy a kulturális szférában a jövőben ismét a szakmai szempontoknak és az együttműködő partneri viszonynak kell meghatározónak lennie.
A kulturális dolgozók számára ugyanakkor továbbra is a bérrendezés a legégetőbb probléma. A KKDSZ közlése szerint az államtitkár elismerte, hogy szükség van intézkedésekre, ugyanakkor azt is jelezte: jelenleg még tart az ágazat átvilágítása, ezért a béremelés időpontjáról vagy részleteiről egyelőre nem tudott konkrét ígéretet tenni.
A szakszervezet szerint ez azt jelenti, hogy bár megvan a politikai szándék a bérek rendezésére, annak megvalósításáról továbbra sincs hivatalos menetrend.
Dobrovits Orsolya, a KKDSZ elnöke a találkozón ismét hangsúlyozta, hogy a szakszervezet semmilyen körülmények között nem engedi lekerülni napirendről a bérrendezés ügyét. Szerinte a kulturális ágazat egészében rendkívül súlyos a helyzet, több intézményben már olyan alacsonyak a bérek, hogy az azonnali beavatkozást indokolna.
Március 11-én ismét a Kossuth térre vonultak a kulturális szféra dolgozói. A tüntetésen egy egyetemi tanárként is dolgozó restaurátort kérdeztünk arról, mennyit keres, milyen munkát végez nap mint nap, és hogyan lehet ebből a fizetésből megélni Budapesten.
A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése alapjaiban változtatja meg, hogyan tanulnak a diákok, de azt a kérdést is felveti, hogy a jövőben milyen formában érdemes számon kérni az egyetemisták megszerzett tudását. Szükséges-e még a diploma megszerzéséhez több tíz oldalas szakdolgozat írni, ha annak elkészítésében az AI már most komoly segítséget nyújthat?
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
Nagyot javított a Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem pedig maga mögé utasította az ELTE-t és a BME-t is a Times Higher Education (THE) legfrissebb nemzetközi rangsorában. Volt olyan hazai felsőoktatási intézmény, amelyik 210 helyezést ugrott előre tavalyhoz képest.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.
