A megalázó fizetésük miatt vonulnak utcára január 22-én a kulturális dolgozók

Január 22-én, a magyar kultúra napján tüntetést szervez a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ), hogy felhívja a figyelmet a kulturális ágazatban dolgozók tarthatatlan bérhelyzetére és a szakma súlyos alulértékeltségére.

Az esemény célja, hogy nyomatékot adjon annak, hogy a területen dolgozó magasan képzett szakemberek bérezése messze elmarad a méltányostól.

A demonstráció menete az Iparművészeti Múzeumtól indul, ahol beszédet követően a résztvevők az Üllői úton haladnak tovább, majd megállnak a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár palotaépülete előtt, ahol újabb felszólalás hangzik el. A tüntetés a Magyar Nemzeti Múzeumnál zárul, ahol további beszédekre kerül sor az intézmény előtt.

„Az öntött beton önmagában még nem kultúra”

A KKDSZ szerint a helyzet mára tarthatatlanná vált. A kulturális dolgozók – könyvtárosok, muzeológusok, levéltárosok, közművelődési szakemberek – jelentős része felsőfokú végzettséggel, sokszor tudományos fokozattal rendelkezik, mégis 2025-ben a bérük az országos intézményekben is mindössze bruttó 460 000 forint körül alakult, sok vidéki intézményben pedig ennél is kevesebb, csupán a garantált bérminimum.

KKDSZ Facebook

A szakszervezet különösen felháborítónak tartja, hogy a hosszú ideje kért érdemi bérrendezés helyett 2026-ra mindössze 15%-os béremelést ígér a kulturális tárca.

Úgy tűnik, nem a szakmai tudás, hanem a protokollrendezvények fénye és a kulturális épületekbe öntött beton köbmétere számít. Az öntött beton önmagában még nem kultúra!

– fogalmaz a KKDSZ.

A szakszervezet azt is bírálja, hogy a fenntartó önkormányzatok gyakran lehetetlen helyzetbe kerülnek: a rájuk rótt szolidaritási hozzájárulást sokszor épp a kulturális dolgozók bérének rovására tudják csak befizetni. A KKDSZ szerint elegük van abból a „ping-pongból”, amelyben senki nem vállal valódi felelősséget a bérrendezésért. Mindeközben sok intézmény és dolgozó attól is tart, hogy még a meglévő kulturális épületeiket is elveszíthetik.

Nem véletlen, hogy a tüntetés az Iparművészeti Múzeumtól indul: az épület az elmaradt kormányzati intézkedések miatt mára a város egyik szégyenfoltjává vált.

A patinás épületből évekkel ezelőtt kiköltöztették a múzeumot, ám a rekonstrukció azóta sem kezdődött el.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.