Központi írásbeli 2027: ezekből a témakörökből kell felkészülniük a hatodikosoknak magyarból és matekból
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
Január 22-én, a magyar kultúra napján tüntetést szervez a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ), hogy felhívja a figyelmet a kulturális ágazatban dolgozók tarthatatlan bérhelyzetére és a szakma súlyos alulértékeltségére.
Az esemény célja, hogy nyomatékot adjon annak, hogy a területen dolgozó magasan képzett szakemberek bérezése messze elmarad a méltányostól.
A demonstráció menete az Iparművészeti Múzeumtól indul, ahol beszédet követően a résztvevők az Üllői úton haladnak tovább, majd megállnak a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár palotaépülete előtt, ahol újabb felszólalás hangzik el. A tüntetés a Magyar Nemzeti Múzeumnál zárul, ahol további beszédekre kerül sor az intézmény előtt.
„Az öntött beton önmagában még nem kultúra”
A KKDSZ szerint a helyzet mára tarthatatlanná vált. A kulturális dolgozók – könyvtárosok, muzeológusok, levéltárosok, közművelődési szakemberek – jelentős része felsőfokú végzettséggel, sokszor tudományos fokozattal rendelkezik, mégis 2025-ben a bérük az országos intézményekben is mindössze bruttó 460 000 forint körül alakult, sok vidéki intézményben pedig ennél is kevesebb, csupán a garantált bérminimum.

A szakszervezet különösen felháborítónak tartja, hogy a hosszú ideje kért érdemi bérrendezés helyett 2026-ra mindössze 15%-os béremelést ígér a kulturális tárca.
Úgy tűnik, nem a szakmai tudás, hanem a protokollrendezvények fénye és a kulturális épületekbe öntött beton köbmétere számít. Az öntött beton önmagában még nem kultúra!
– fogalmaz a KKDSZ.
A szakszervezet azt is bírálja, hogy a fenntartó önkormányzatok gyakran lehetetlen helyzetbe kerülnek: a rájuk rótt szolidaritási hozzájárulást sokszor épp a kulturális dolgozók bérének rovására tudják csak befizetni. A KKDSZ szerint elegük van abból a „ping-pongból”, amelyben senki nem vállal valódi felelősséget a bérrendezésért. Mindeközben sok intézmény és dolgozó attól is tart, hogy még a meglévő kulturális épületeiket is elveszíthetik.
Nem véletlen, hogy a tüntetés az Iparművészeti Múzeumtól indul: az épület az elmaradt kormányzati intézkedések miatt mára a város egyik szégyenfoltjává vált.
A patinás épületből évekkel ezelőtt kiköltöztették a múzeumot, ám a rekonstrukció azóta sem kezdődött el.
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
A november elején közzétett névsorban még Horváth Szilárd Ernő szerepelt a Veszprémi Tankerületi Központ új igazgatójaként, most azonban ismét meghirdették a pozíciót. A Klebelsberg Központot is megkerestük, hogy mi áll az újabb pályázat hátterében.
A miniszterelnök két, uniós fejlesztési program végrehajtását felügyelő monitoringbizottság éléről is leváltotta Rétvári Bencét, helyére pedig Kókayné Lányi Mariettát, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közoktatásért felelős államtitkárát nevezte ki.
Távozik posztjáról Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja. A döntés néhány héttel azután született meg, hogy a Partizánnak adott interjújában politikai nyomásgyakorlásról és NER-közeli vállalkozók egyetemi közbeszerzésekre gyakorolt befolyásolási kísérleteiről beszélt.
A cél, hogy a fiatalok tisztában legyenek a mesterséges intelligencia működésével és buktatóival is.
„Ha nincs integráció, nincs pénz!” – ezzel a javaslattal állt elő egy dublini európai roma csúcstalálkozón dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere. A településvezető szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.