NOKS-dolgozó: nettó havi 18 ezer forinttal változik a bérünk
Megalázó fizetés, rengeteg munka, különbség a diplomák között - egy elkeseredett NOKS-dolgozó küldött olvasói levelet az Eduline-nak, amit teljes egészében közlünk.
Azonnali és érdemi béremelést követelve elnökségi petíciót adott át a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) Hankó Balázs kulturális miniszternek címezve. Az érdekképviselet szerint a könyvtári, levéltári, múzeumi és közművelődési dolgozók jövedelmi helyzete tarthatatlanná vált.
A szakszervezet elnöksége hangsúlyozta, hogy már 15 éve jelzik a kormányzatnak, hogy az alacsony bérek veszélyeztetik a kulturális örökség megőrzését, és ellehetetlenítik a pályán maradást.
Emlékeztettek, hogy a 2023-ra ígért bérrendezés elmaradt, a 2026-ra „belengetett” 15 százalékos emelést pedig „cinikus politikai lózungnak” nevezték, mivel sok szakdolgozó ma is csak a garantált bérminimumot kapja, vagy alig afölötti összeget.
A KKDSZ konkrét minimum bruttó bérköveteléseket fogalmazott meg:
az egyetemi végzettségűeknek 790 ezer,
a tudományos munkát végzőknek 840 ezer,
a tudományos fokozattal tudományos munkát végzőknek 915 ezer,
a középfokú végzettségűeknek 600 ezer,
a középfokú végzettséggel és szakirányú továbbképzéssel rendelkezőknek 650 ezer,
a kulturális működéstámogató munkakörökben dolgozóknak 600 ezer forint minimum bruttó fizetést követelnek.
A szervezet szerint tisztességes bérek nélkül nincs fenntartható magyar kultúra, ezért a döntéshozók azonnali felelősségvállalását sürgetik.
Az Eduline többször is megírta, hogy a nevelést és oktatást közvetlenül segítők bérei hiába elképesztően alacsonyak, a kormány nem tartotta szükségesnek a rendszergazdák, titkárok, pedagógiai asszisztensek béremelését.
Egy elkeseredett NOKS-dolgozó nemrég olvasói levelet küldött az Eduline-nak. Ebben arról írt, hogy hiába írta a nyári megmozdulásra válaszként Maruzsa Zoltán a szakszervezeteknek, hogy a várható 10-11 százalékos garantált bérminimum emelkedésének erejéig tudják csak biztosítani a NOKS-os illetményemelkedését, ebből is csak 7 százalék lett. Így nettó havi 18 ezer forinttal változik a bérük.
Megalázó fizetés, rengeteg munka, különbség a diplomák között - egy elkeseredett NOKS-dolgozó küldött olvasói levelet az Eduline-nak, amit teljes egészében közlünk.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.