Tarthatatlan a helyzet, azonnali béremelést követelnek a kulturális szférában dolgozók Hankó Balázstól

Azonnali és érdemi béremelést követelve elnökségi petíciót adott át a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) Hankó Balázs kulturális miniszternek címezve. Az érdekképviselet szerint a könyvtári, levéltári, múzeumi és közművelődési dolgozók jövedelmi helyzete tarthatatlanná vált.

A szakszervezet elnöksége hangsúlyozta, hogy már 15 éve jelzik a kormányzatnak, hogy az alacsony bérek veszélyeztetik a kulturális örökség megőrzését, és ellehetetlenítik a pályán maradást.

Emlékeztettek, hogy a 2023-ra ígért bérrendezés elmaradt, a 2026-ra „belengetett” 15 százalékos emelést pedig „cinikus politikai lózungnak” nevezték, mivel sok szakdolgozó ma is csak a garantált bérminimumot kapja, vagy alig afölötti összeget.

A KKDSZ konkrét minimum bruttó bérköveteléseket fogalmazott meg:

  • az egyetemi végzettségűeknek 790 ezer,
  • a tudományos munkát végzőknek 840 ezer,
  • a tudományos fokozattal tudományos munkát végzőknek 915 ezer,
  • a középfokú végzettségűeknek 600 ezer,
  • a középfokú végzettséggel és szakirányú továbbképzéssel rendelkezőknek 650 ezer,
  • a kulturális működéstámogató munkakörökben dolgozóknak 600 ezer forint minimum bruttó fizetést követelnek.

A szervezet szerint tisztességes bérek nélkül nincs fenntartható magyar kultúra, ezért a döntéshozók azonnali felelősségvállalását sürgetik.

18 ezer forinttal változott a NOKS-dolgozók bére

Az Eduline többször is megírta, hogy a nevelést és oktatást közvetlenül segítők bérei hiába elképesztően alacsonyak, a kormány nem tartotta szükségesnek a rendszergazdák, titkárok, pedagógiai asszisztensek béremelését.

Egy elkeseredett NOKS-dolgozó nemrég olvasói levelet küldött az Eduline-nak. Ebben arról írt, hogy hiába írta a nyári megmozdulásra válaszként Maruzsa Zoltán a szakszervezeteknek, hogy a várható 10-11 százalékos garantált bérminimum emelkedésének erejéig tudják csak biztosítani a NOKS-os illetményemelkedését, ebből is csak 7 százalék lett. Így nettó havi 18 ezer forinttal változik a bérük.

Hozzászólások

Nem kell 18 évesen eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel – három magyar diák mesélte el, hogyan jutottak be Amerika és Anglia legjobb egyetemeire

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

„Attól nem lesz olvasó senki, ha tudja, hogy hívták az adott Móricz-regény főhősét”

Kevesebb kötelező tananyag, több tanári szabadság és akár populáris irodalom is kellene a magyarórákra Szilágyi Zsófia szerint. Az irodalomtörténész szerint tévedés a Légy jó mindhaláligot ifjúsági regényként kezelni, a lexikális tudást mérő érettségi tesztek nem nevelnek olvasókat, miközben a sorozatok egyre inkább kiszorítják a könyveket a fiatalok életéből.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna
@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.