NOKS-dolgozó: nettó havi 18 ezer forinttal változik a bérünk
Megalázó fizetés, rengeteg munka, különbség a diplomák között - egy elkeseredett NOKS-dolgozó küldött olvasói levelet az Eduline-nak, amit teljes egészében közlünk.
Azonnali és érdemi béremelést követelve elnökségi petíciót adott át a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) Hankó Balázs kulturális miniszternek címezve. Az érdekképviselet szerint a könyvtári, levéltári, múzeumi és közművelődési dolgozók jövedelmi helyzete tarthatatlanná vált.
A szakszervezet elnöksége hangsúlyozta, hogy már 15 éve jelzik a kormányzatnak, hogy az alacsony bérek veszélyeztetik a kulturális örökség megőrzését, és ellehetetlenítik a pályán maradást.
Emlékeztettek, hogy a 2023-ra ígért bérrendezés elmaradt, a 2026-ra „belengetett” 15 százalékos emelést pedig „cinikus politikai lózungnak” nevezték, mivel sok szakdolgozó ma is csak a garantált bérminimumot kapja, vagy alig afölötti összeget.
A KKDSZ konkrét minimum bruttó bérköveteléseket fogalmazott meg:
az egyetemi végzettségűeknek 790 ezer,
a tudományos munkát végzőknek 840 ezer,
a tudományos fokozattal tudományos munkát végzőknek 915 ezer,
a középfokú végzettségűeknek 600 ezer,
a középfokú végzettséggel és szakirányú továbbképzéssel rendelkezőknek 650 ezer,
a kulturális működéstámogató munkakörökben dolgozóknak 600 ezer forint minimum bruttó fizetést követelnek.
A szervezet szerint tisztességes bérek nélkül nincs fenntartható magyar kultúra, ezért a döntéshozók azonnali felelősségvállalását sürgetik.
Az Eduline többször is megírta, hogy a nevelést és oktatást közvetlenül segítők bérei hiába elképesztően alacsonyak, a kormány nem tartotta szükségesnek a rendszergazdák, titkárok, pedagógiai asszisztensek béremelését.
Egy elkeseredett NOKS-dolgozó nemrég olvasói levelet küldött az Eduline-nak. Ebben arról írt, hogy hiába írta a nyári megmozdulásra válaszként Maruzsa Zoltán a szakszervezeteknek, hogy a várható 10-11 százalékos garantált bérminimum emelkedésének erejéig tudják csak biztosítani a NOKS-os illetményemelkedését, ebből is csak 7 százalék lett. Így nettó havi 18 ezer forinttal változik a bérük.
Megalázó fizetés, rengeteg munka, különbség a diplomák között - egy elkeseredett NOKS-dolgozó küldött olvasói levelet az Eduline-nak, amit teljes egészében közlünk.
A tankönyvválasztás szabadságának visszaadása önmagában nem old meg semmit – állítja Radó Péter oktatáskutató. Szerinte egy működő, minőségbiztosított tankönyvpiac felépítése akár egy évtized is lehet, egy új tankönyvcsalád kifejlesztése pedig minimum négy-öt év.
Bár több elitgimnáziumban még tartanak a szóbelik, de van olyan top10-as intézmény, amelyik már kirakta az oldalára az ideiglenes felvételi jegyzékét.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
A nyolcadikosok mintegy 22 százaléka legfeljebb csak egyszerű információkat tud értelmezni vagy visszakeresni, és a hét képességszintből jobb esetben csak a második szinten áll - derült ki a 2025-ös kompetenciamérés eredményéből
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Fontos kérdésre válaszolunk az ideiglenes felvételi jegyzékekkel kapcsolatban.
Mivel idén március 15. vasárnapra esik, több iskola a megszokottól eltérően szervezi meg az ünnepi megemlékezéseket. De vajon kötelező elmenni egy ilyen rendezvényre, ha azt hétvégén tartják?
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.