NOKS-dolgozó: nettó havi 18 ezer forinttal változik a bérünk
Megalázó fizetés, rengeteg munka, különbség a diplomák között - egy elkeseredett NOKS-dolgozó küldött olvasói levelet az Eduline-nak, amit teljes egészében közlünk.
Azonnali és érdemi béremelést követelve elnökségi petíciót adott át a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) Hankó Balázs kulturális miniszternek címezve. Az érdekképviselet szerint a könyvtári, levéltári, múzeumi és közművelődési dolgozók jövedelmi helyzete tarthatatlanná vált.
A szakszervezet elnöksége hangsúlyozta, hogy már 15 éve jelzik a kormányzatnak, hogy az alacsony bérek veszélyeztetik a kulturális örökség megőrzését, és ellehetetlenítik a pályán maradást.
Emlékeztettek, hogy a 2023-ra ígért bérrendezés elmaradt, a 2026-ra „belengetett” 15 százalékos emelést pedig „cinikus politikai lózungnak” nevezték, mivel sok szakdolgozó ma is csak a garantált bérminimumot kapja, vagy alig afölötti összeget.
A KKDSZ konkrét minimum bruttó bérköveteléseket fogalmazott meg:
az egyetemi végzettségűeknek 790 ezer,
a tudományos munkát végzőknek 840 ezer,
a tudományos fokozattal tudományos munkát végzőknek 915 ezer,
a középfokú végzettségűeknek 600 ezer,
a középfokú végzettséggel és szakirányú továbbképzéssel rendelkezőknek 650 ezer,
a kulturális működéstámogató munkakörökben dolgozóknak 600 ezer forint minimum bruttó fizetést követelnek.
A szervezet szerint tisztességes bérek nélkül nincs fenntartható magyar kultúra, ezért a döntéshozók azonnali felelősségvállalását sürgetik.
Az Eduline többször is megírta, hogy a nevelést és oktatást közvetlenül segítők bérei hiába elképesztően alacsonyak, a kormány nem tartotta szükségesnek a rendszergazdák, titkárok, pedagógiai asszisztensek béremelését.
Egy elkeseredett NOKS-dolgozó nemrég olvasói levelet küldött az Eduline-nak. Ebben arról írt, hogy hiába írta a nyári megmozdulásra válaszként Maruzsa Zoltán a szakszervezeteknek, hogy a várható 10-11 százalékos garantált bérminimum emelkedésének erejéig tudják csak biztosítani a NOKS-os illetményemelkedését, ebből is csak 7 százalék lett. Így nettó havi 18 ezer forinttal változik a bérük.
Megalázó fizetés, rengeteg munka, különbség a diplomák között - egy elkeseredett NOKS-dolgozó küldött olvasói levelet az Eduline-nak, amit teljes egészében közlünk.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.