A 10,7 százalékos béremelés „nem ér semmit, a nullával egyenlő” a közgyűjteményi dolgozók szakszervezete szerint

Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.

A szakszervezet szerint a bejelentett emelés azért sem jelent érdemi előrelépést, mert úgy tudják, annak részét képezhetik más, egyébként is tervezett intézkedések, például a minimálbér után fizetendő személyi jövedelemadó csökkentése és a garantált bérminimum emelése. Dobrovits Orsolya, a KKDSZ elnöke ezért az október 19-i budapesti demonstráción úgy fogalmazott, hogy a 10,7 százalékos emelés „nem ér semmit, nullával egyenlő” – számolt be róla az MTI.

A „Múltat őrzünk, jövőt kérünk!”-jelmondattal meghirdetett tüntetésen ugyanakkor megjelent Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter is, aki azt mondta, hogy a 10,7 százalékos béremelés minden más intézkedésen felül értendő, és differenciáltan kell végrehajtani. A miniszter a kulturális dolgozók érdekegyeztető tanácsának újraindítását is javasolta.

A kormány részéről további béremelést is kilátásba helyeztek. Tompa Enikő parlamenti államtitkár szerint a mostani 10,7 százalékos emelés „csak a kezdet”, és a korábban vállalt 25 százalékos béremelést is el fogják érni. Arról azonban az MTI beszámolója alapján nem derült ki, hogy erre pontosan mikor kerülhet sor.

Ahogy arról korábban megírtuk, a könyvtárosok, muzeológusok, levéltárosok és más kulturális szakemberek évek óta rendkívül alacsony fizetésért dolgoznak. A KKDSZ októberben az országgyűlési Tisza-frakció valamennyi képviselőjének levelet küldött, amelyben arra kérte őket, hogy támogassák a kulturális dolgozók béremelését, és csak olyan költségvetést fogadjanak el, amely biztosítja a bérrendezéshez szükséges forrásokat.

A szakszervezet akkor úgy fogalmazott: „Jellemzően előfordul, hogy a kimagasló szakmai tudással bíró, 20-30 éve pályán lévő, felsőfokú végzettségű kollégáink keresete jó, ha eléri a havi 460 000 bruttót.” A KKDSZ a pedagógusokéhoz igazodó bérrendszer kialakítását szeretné elérni. Követeléseik szerint a kulturális területen dolgozók végzettségüktől és munkakörüktől függően bruttó 600 és 915 ezer forint közötti alapbért kapnának.

Évek óta tüntetnek a magasabb fizetésekért
A kulturális dolgozók az elmúlt időszakban több alkalommal is demonstráltak az alacsony bérek miatt. 2025 novemberében a levéltári dolgozók országszerte fekete pólóban tiltakoztak, 2026 januárjában, a magyar kultúra napján pedig utcára vonultak a kulturális ágazat munkavállalói. Februárban petíciót adtak át Hankó Balázs akkori kulturális miniszternek, márciusban pedig a Kossuth téren tüntettek. A kormányváltást követően, júliusban már az új kulturális vezetéssel egyeztettek, azonban akkor még nem született konkrét megállapodás a béremelésről. Október 19-ére újabb demonstrációt hirdettek Budapesten. A KKDSZ ekkor is azt hangsúlyozta, hogy nem fogadja el, hogy a költségvetési hiány csökkentése ismét a közszférában dolgozók fizetésének rovására történjen.

„Hiába várták”

A 10,7 százalékos béremelés bejelentése óta a KKDSZ Facebook-oldalán sorra jelennek meg azok a képek és bejegyzések, amelyek a kulturális dolgozók elégedetlenségére hívják fel a figyelmet. A szakszervezet a „hiába várták” üzenettel mutatja be azokat a dolgozókat, akik hosszú ideje várnak fizetésük érdemi rendezésére.

Hozzászólások

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.