„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Harmadik hete tartanak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációi Baranyában. A tiltakozássorozat október 26-án kezdődött a pécsi Csorba Győző Megyei Könyvtárnál, november 2-án a Janus Pannonius Múzeum dolgozói folytatták, november 9-én pedig a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Vármegyei Levéltárának munkatársai is demonstráltak.
A Kulturális Dolgozók Szakszervezetének Magyar Nemzeti Múzeumban működő alapszervezetének oldala bejegyzésében hangsúlyozza, hogy a pécsi dolgozókkal országszerte több más intézmény munkatársai is szolidaritást vállaltak.
A november 2-i múzeumi demonstráción Oberling-Jeles Lilla, a Janus Pannonius Múzeum KKDSZ-alapszervezetének titkára elfogadhatatlannak nevezte, hogy a közgyűjteményi dolgozók bérrendezése rendre háttérbe szorul. A szakszervezeti képviselő szerint a dolgozók nettó átlagfizetése jelenleg 280 ezer forint körül alakul, miközben az intézményrendszer súlyos válsággal küzd.
Oberling-Jeles arra is felhívta a figyelmet, hogy a múzeumi épületek állapota több helyen kritikussá vált. A beázások és az omladozó falak nemcsak a dolgozók egészségét veszélyeztethetik, hanem a kulturális örökség megőrzését is. A problémák olyan értékeket érintenek, mint a Csontváry-hagyaték, a Zsolnay-kerámiák vagy a régészeti leletek.
A szakszervezeti titkár szerint a dolgozók hivatástudata önmagában nem elegendő sem a nemzeti kulturális kincsek megőrzéséhez, sem a családok megélhetésének biztosításához.
November 9-én a pécsi Király utcai levéltári épület előtt folytatódott a demonstrációsorozat. A megmozduláson Somogyi Bianka levéltáros ismertette a dolgozók követeléseit, a tiltakozáshoz pedig könyvtári és múzeumi munkatársak is csatlakoztak. A Bama beszámolója szerint a levéltárosok két súlyos problémára hívták fel a figyelmet: az alacsony bérekre és az intézmények elégtelen finanszírozására.
A dolgozók szerint fizetésük jelentősen elmarad a diplomás átlagbérektől, ami a szakember-utánpótlást is veszélyezteti. Attól tartanak, hogy egyre többen hagyják el a pályát, miközben a szükséges fejlesztésekre és beruházásokra sincs elegendő forrás.
Somogyi Bianka arról beszélt, hogy az állami fenntartó évtizedek óta nem biztosítja a működéshez szükséges minimális feltételeket. Az omladozó falak, az elavult elektromos és vízhálózat, valamint a raktárkapacitás hiánya miatt pótolhatatlan dokumentumok kerülhetnek veszélybe. A levéltáros szerint a raktárak jelentős része alkalmatlan az iratok hosszú távú megőrzésére, a magas páratartalom pedig tovább rontja a helyzetet. Somogyi Bianka a költségvetési javaslatot is bírálta, amely szerinte továbbra sem biztosít elegendő forrást az intézmények működéséhez.
Eddig türelmesek voltunk, ahogy mindig is türelemre intettek minket a törvényhozók. Bíztunk abban, hogy a levéltárak nélkülözhetetlen szerepét elismerő szólamok mögött valódi akarat van. A költségvetési javaslat közgyűjteményeket érintő sorai azonban más szándékokról árulkodnak. Továbbra is lélegeztetőgépen hagytak minket
– jelentette ki, majd kiszámítható életpályát, értékálló bérrendszert és átfogó bérfelzárkóztatást követelt.
A levéltárakban őrzött dokumentumok ráadásul nem kizárólag történeti jelentőségűek. Régi munkaviszony-igazolásokra, bérpapírokra, iskolai végzettséget igazoló iratokra vagy hagyatéki dokumentumokra az állampolgároknak a mindennapi ügyintézés során is szükségük lehet. A demonstráción elhangzottak szerint a jelenlegi körülmények már a törvényben előírt szakmai feladatok megfelelő ellátását is veszélyeztethetik.
A tiltakozók szerint a kormányzat tisztában van a közgyűjteményi intézmények súlyos helyzetével, ez azonban nem tükröződik a költségvetési forrásokban. A rendelkezésre álló támogatás sok esetben nem elegendő a szükséges beruházásokra, fejlesztésekre, sőt az épületek megfelelő állagmegóvására sem.
Dobrovits Orsolya, a KKDSZ elnöke a demonstráción a 2027-es költségvetést is bírálta, amely szerinte úgy készült el, hogy a kormányzat nem egyeztetett az érintett ágazatok képviselőivel. Hangsúlyozta, hogy a kulturális dolgozók problémái évek óta megoldatlanok, miközben az állami és önkormányzati fenntartók egymásra hárítják a felelősséget. „Követeljük azt, hogy üljünk le az asztalhoz, és legyen egy középtávú, minimálisan középtávú elképzelése a mostani kormányzatnak, hogy hogyan oldja meg ezt a problémát” – fogalmazott.
A szakszervezeti elnök szerint a helyzetet tovább nehezíti, hogy a közgyűjteményi dolgozók 2020-ban a munka törvénykönyve hatálya alá kerültek, és megszűnt a korábbi előmeneteli rendszerük. Eközben az önkormányzati fenntartók a szolidaritási hozzájárulásra és a központi forráselvonásokra hivatkoznak, a kormányzat pedig helyi megoldást vár.
A bölcsészek nagyon békés állatfajták, de elegünk van, nincs több évünk arra, hogy várjunk. A döntéshozókkal asztalhoz kell ülni, és megoldani ezt a problémát.
– jelentette ki, és arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben a politikusok rendszeresen részt vesznek a kulturális intézmények rendezvényein, a dolgozók bérrendezése rendre háttérbe szorul.
A szakszervezet tájékoztatása szerint néhány héten belül újabb tiltakozást terveznek. Amennyiben addig nem sikerül érdemi eredményeket elérniük, a dolgozók radikálisabb fellépésre is hajlandóak.
Március 11-én ismét a Kossuth térre vonultak a kulturális szféra dolgozói. A tüntetésen egy egyetemi tanárként is dolgozó restaurátort kérdeztünk arról, mennyit keres, milyen munkát végez nap mint nap, és hogyan lehet ebből a fizetésből megélni Budapesten.
Pár napja észrevettük, hogy ismét álláshirdetés jelent meg a Veszprémi Tankerületi Központ igazgatói posztjára, annak ellenére, hogy november elején már kihirdették, ki lesz az új vezető. A Klebelsberg Központ reagált megkeresésünkre, de a visszalépés körülményei továbbra sem teljesen tisztázottak. Lannert Judit szerint pedig belefér egy ilyen kiválasztási folyamatba, ha valaki végül mégsem vállalja a feladatot.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a vizsgálat során több mint 1,1 milliárd forintnyi közpénz gyanús felhasználását tárta fel a Tempus Közalapítványnál, mely nagyrészt a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetőinek közvetlen utasításaira osztottak szét. Ebben az időszakban Hankó Balázs vezette a minisztériumot, a területért pedig Varga-Bajusz Veronika államtitkár felelt, aki korábban a közalapítvány főigazgatója volt.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
Szülőket, pedagógusokat és diákokat vár az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium november 24-én Budapesten.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Jövőre már nemcsak egy-egy különleges tanórán találkozhatnak humanoid robottal a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium diákjai.
