„Az oktatásról Önöknek az elmúlt 16 évben mindig ugyanaz jutott eszükbe: centralizáció, ellenőrzés, utasítás” – kezdte parlamenti felszólalását hétfőn az országgyűlési képviselő, aki élesen bírálta az elmúlt évek oktatásirányítását, különösen a tankerületi rendszer működését és az iskolai források elosztását.
Müller Anna felidézte, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) 2012-es létrehozását követően a közoktatási rendszer szerinte a működésképtelenség határára került. Mint fogalmazott, az intézményfenntartó 2016-ra 17 milliárd forintos tartozást halmozott fel, miközben az iskolák állapota folyamatosan romlott.
Bár a Klik átalakításával létrejött a Klebelsberg Központ és a 60 tankerületi egység, Müller szerint a rendszer alapvető működési problémái megmaradtak: kiemelte, hogy a tankerületek élére politikai alapon kinevezett vezetők kerültek, akik elsősorban a központi elvárásoknak igyekeztek megfelelni.
A képviselő saját pedagógusi tapasztalataival is érzékeltette a tankerületi rendszer működésének visszásságait. Mint elmondta, miközben egyes tankerületi vezetők milliós nagyságrendű jutalmakban részesültek, a pedagógusok szakmai teljesítményének elismerése jóval szerényebb keretek között zajlott. Példaként említette, hogy többéves eredményes versenyfelkészítő munkáját mindössze egy laminált oklevéllel ismerték el.
A rendszer egyszerre volt szűkmarkú, és egyszerre volt pazarló
– fogalmazott.
A tankerületi gazdálkodás problémáit két konkrét példán keresztül is bemutatta: az iskolák kizárólag a legolcsóbb krétát rendelhették meg a tankerületeken keresztül, annak ellenére, hogy a gyenge minőségű eszközök könnyen törtek, és olyan halványan fogtak, hogy a hátsó padsorokból már nehezen lehetett elolvasni a táblára írtakat. Emiatt a pedagógusok gyakran saját költségükön szerezték be a tanításhoz szükséges, megfelelő minőségű krétát.
A képviselő a mobiltelefonok iskolai használatának korlátozásával összefüggésben beszerzett tárolószekrényeket is kifogásolta. Úgy fogalmazott, a beszerzéseket nem előzte meg az intézményvezetőkkel folytatott egyeztetés, így több iskolában a szekrények elhelyezése is problémát jelentett. Abban az intézményben, ahol ő tanított ráadásul az összeszerelést követően derült ki, hogy egyetlen kulcs akár 10–15 rekesz nyitására is alkalmas, ami megnehezítette a diákok telefonjainak biztonságos tárolását.
Változások jöhetnek a tankerületek működésében
Müller Anna felszólalásában a 2027-re tervezett változásokról is beszélt: hangsúlyozta, hogy a tankerületek továbbra is megmaradnak középirányító szervekként, vezetőiket azonban a korábbi gyakorlattal szemben nyílt pályázaton, szakmai szempontok alapján választják ki.
Az új igazgatók, mivel szakmai alapon vannak kinevezve, párbeszédre fognak törekedni az iskolaigazgatókkal. És ha valamelyik iskolában az történik, hogy a teljesítménye romlik, akkor helyi alapon, a tankerületi igazgatók az iskolaiigazgatókkal együtt fogják megkeresni, hogy milyen módon tudnak lendületet adni, akár módszertant, akár humánerőforrást tekintve
- tette hozzá.
A politikus arról is beszélt, hogy a 2027-es költségvetésben a Klebelsberg Központ és a tankerületek forrásai elkülönítve jelennek meg, az ezekre fordított összeg pedig együttesen 10,2 százalékkal emelkedik.
Hangsúlyozta, hogy az iskolákban nem maradhatnak olyan állapotok, amelyek veszélyeztetik a diákokat, vagy akadályozzák a megfelelő oktatást.
Nem lehet az, hogy az iskola olyan hely legyen, ahol az eltört székek sérülést okozhatnak
– jelentette ki, hozzátéve, hogy az alapvető kísérleti eszközök és anyagok hiánya, valamint az iskolai mosdók állapota is sürgető problémát jelent.
Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.
Müller szerint a következő év egyik legfontosabb célja az oktatási források átlátható és felelős felhasználása lesz. Mint fogalmazott, a korrupció és a visszaélések felszámolásával biztosítani kell, hogy a rendelkezésre álló pénz valóban a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésére, valamint az iskolai környezet megújítására jusson.