A 2026/2027-es tanévben sem telefonozhatnak a diákok az iskolában

Az okostelefonokat, laptopokat a korábbi évekhez hasonlóan reggel le kell adni.

A Klebelsberg Központ a Népszava kérdésére azt írta, hogy mivel a kormányrendelet nem változott, ezért a telefonokat, laptopokat reggel a diákoknak le kell adniuk, melyet csak délután kaphatnak vissza.

Az iskolai telefonhasználattal kapcsolatban az Eduline az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumot kereste még a múlt héten. Arra voltunk kíváncsiak többek között: hogy változik-e a szabályozás, ha rajtakapnak a diákot, hogy nála van a telefon, számíthat-e szankciókra, illetve az órai okoseszközök használatát a pedagógusnak a 2026/2027-es tanévben is külön adminisztrálnia kell. Amint válaszolnak a kérdéseinkre, cikkünket frissítjük.

A Belügyminisztérium még 2024 augusztusában rendelkezett arról, hogy a diákok többé szaktanári engedély és annak naplózása nélkül nem használhatják az elektronikus eszközeiket az iskolában.

A rendelet kimondta, hogy a használatukban korlátozott tárgyakat:

  • a tanítási nap kezdetén a tanulóknak le kell adni,
  • azokat elméletileg az intézményekben elzárt helyeken tárolják majd,
  • csak tanári engedéllyel lehet őket elővenni abban az esetben, ha a pedagógus engedélyezi a használatukat a tanóráján, például kvízek, online tananyagok, feladatok megoldására.

Amiatt, mert a budapesti Madách Imre Gimnázium ezt sajátos módon oldotta volna meg, annak igazgatóját néhány nappal a tanévkezdés előtt kirúgták.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.